Mivel a legnagyobb állami vállalatok a NER kifizetőhelyei voltak az elmúlt 16 évben, ezért szinte biztosra vehető, hogy a Tisza-kormány rövid időn belül leváltja a vezetőit. Ebben pedig Kapitány István leendő gazdasági és energetikai miniszternek, valamint Vitézy Dávid leendő közlekedési és beruházási miniszternek lesz kulcsszerepe, hiszen a nagy állami cégek döntően az ő minisztériumuk felügyelete alá fognak tartozni. Ők dönthetnek majd többek között:
- a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.,
- a MÁV,
- a Magyar Posta,
- a Szerencsejáték Zrt.,
- az MVM,
- a Magyar Fejlesztési Bank,
- a Magyar Turizmus Zrt.
- és a Budapest Airport Zrt.
vezetőinek sorsáról. Valamennyi társaság esetében az elmúlt 16 évben számtalan cikk született arról, hogy közbeszerzések vagy különböző támogatások, pályázatok útján miként, kinek és mennyi pénzt, vagyont osztottak ki, ezért nagy meglepetés lenne, ha a Tisza-kormány bármelyik vállalat vezérigazgatóját a helyén hagyná.
Fotó: Facebook/Magyar Péter
Az MNV vezérigazgatójának Nagy Márton távozó nemzetgazdasági miniszter még 2022-ben nevezte ki Lakner Zsuzsát, aki 2024 decemberétől állami vagyonért felelős helyettes államtitkárként is dolgozott. A 24.hu számításai szerint az MNV vezérigazgatójaként bruttó 5,16 millió forintot, az igazgatóság elnökeként 1 millió forintot, az N7 Holding felügyelőbizottsági elnökeként pedig 750 ezer forintot kapott. A havi keresete tehát 8-9 millió forint között lehetett. Az szinte biztosra vehető az eddigi gyakorlat alapján, hogy az új kormány új vezérigazgatót fog kinevezni az MNV élére.
Némileg meglepő volt, hogy 2025 tavaszán Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Guller Zoltánt nevezte ki a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatójává. Az ő sorsáról szintén Kapitány István dönthet, de aligha marad a helyén, hiszen Guller Zoltán például tagja a Fidesz pártigazgatója által alapított Digitális Polgári Körnek. Igazi jolly joker, hiszen a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatósági elnökeként is dolgozik, ő vezényelte le az egyik legnagyobb kormányzati pénzosztást, a Kisfaludy-programot, amelynek keretében például Mészáros Lőrinc szállodái 17,7 milliárd forint támogatást kaptak. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter Gullert egy időre miniszteri biztossá is kinevezte, aki bekerült Budapest Airport Zrt. igazgatóságába is.
A Szerencsejáték Zrt. az elmúlt 16 évben elképesztő mennyiségű pénzt osztott ki a NER-holdudvarának. Legutóbb az derült ki, hogy csak decemberben a szokásos összeg sokszorosát, közel 8 milliárd forintot szórtak ki szponzorpénz gyanánt.
Nagy Márton emberei
Az utóbbi időben szintén Nagy Márton döntött a Magyar Posta vezérigazgatójáról: a vállalatnál gyakori a váltás, legutóbb 2025 februárban Láng Gézára esett a nemzetgazdasági miniszter választása. Láng Géza 8 évig dolgozott a Posta Biztosítónál, 2019 és 2024 között pedig helyettes államtitkárként segítette az Orbán-kormányt.
A NER egyik legnagyobb finanszírozója a Magyar Fejlesztési Bank volt. Legutóbb a G7 szedte össze, hogy az állami fejlesztési bankok saját eszközállományából mekkora részt tesznek ki az alapvetően NER-es magántőkealapok. Eszerint
- a Magyar Fejlesztési Bank teljes 3800 milliárd forintos eszközállományának közel tizede, 378 milliárd,
- az Eximbank-csoport összesen 4000 milliárdos eszközállományának pedig 7 százaléka, 288 milliárd kapcsolható ezekhez az átláthatatlan struktúrákhoz.
Vagyis az állami fejlesztési bankok, amelyeken keresztül csak 2024-ig 666 milliárd forintot csatornázott át a kormányzat, óriási kitettséget vállaltak nehezen átlátható tőkealapok irányába – írta a G7.
Az MFB vezérigazgatóját eddig szintén Nagy Márton nevezhette ki. Legutóbb Katona Bence távozott a posztjáról tavaly szeptember 30-i hatállyal, közös megegyezéssel. A tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzetgazdasági Minisztérium döntése értelmében Nagy Márton a bank vezetésére Kovács Zsoltot, a Magyar Posta Biztosító eddigi vezérigazgatóját nevezte ki. Ő korábban a nemzeti biztosítási stratégiáért és pénzügyi szolgáltatásokért felelős miniszteri biztosként már a Nemzetgazdasági Minisztérium munkáját is segítette, így vélhetően Kapitány István átgondolja, hogy ki legyen az utódja.
A MÁV a széteső állami szolgáltatások szimbólumaként fontos témája volt a Tisza Párt és Magyar Péter kampányának, ezért Vitézy Dávid leendő közlekedési és beruházási miniszter szinte biztosan leváltja Hegyi Zsoltot, akit 2024-ben nevezett ki Lázár János építési és közlekedési miniszter. A vasúttársaság a NER egyik kedvenc vadászterülete volt: februárban például sínhegesztési és speciális karbantartási munkák elvégzésére írt ki közbeszerzési eljárást a MÁV Pályaműködtetési Zrt., és a négy részből álló eljárás mindegyik részét a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Vagyonkezelő Kft. nyerte el, összesen 5,2 milliárd forint értékben.
Vitézy Dávid főként Lázár Jánost támadta az elmúlt években, de aligha gondolja majd úgy, hogy a MÁV megújítását a régi vezérigazgatóra bízza.
A Magyar Villamos Művek (MVM) kiemelten fontos szereplője volt az Orbán-kormány rezsicsökkentéses politikájának, élére Lantos Csaba energiaügyi miniszter Mátrai Károlyt nevezte ki még 2023-ban. Ő ugyan képzett szakember és tapasztalt vezető, de Kapitány István nem biztos, hogy vele képzeli el a jövőt.
Az MVM-ről sok mindent elmond, hogy 2022-ben 3,4 millió eurós (1,3 milliárd forintos) szponzorációval támogatta meg az FTC-nek vagyonkezelésre átadott új sportcsarnok (MVM Dome) finanszírozását. A korrupcióellenes K-Monitor szerint a monopolhelyzetű állami közműcég folyamatosan milliárdokat költött szponzorációra és kommunikációra, gyakran a NER-nek kedves célok érdekében.
