Régiós szinten is meghökkentően nagy volt a forint erősödése az április 12-i országgyűlési választásokat követően – mondta Vince Péter, az MBH Befektetési Bank Advisory Desk vezetője a pénzintézet szerdai sajtóeseményen. A hazai fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama 4 éves csúcsot ért el, április 17-én pénteken néhány pillanatra a 360-as szint alá is benézett (359,963 forinton járt), azóta pedig a 360-365 közötti sávban mozog.
A szakértő hozzátette, hogy Magyarországgal és a forintban jegyzett eszközökkel szemben már a választások előtt is jelentős befektetői érdeklődés mutatkozott, és megérhette hosszú távú pozíciókat kiépíteni a magyar devizában.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
A Tisza Párt választási győzelmét követő extrém mozgások az euróövezeti csatlakozás melletti elköteleződéssel és a jelenleg még részben zárolás alatt lévő európai uniós források „reálisnak tűnő” hazahozatalával kapcsolatos ígéretekre vezethetők vissza. Vince Péter szerint a választás utáni további forinterősödés adta magát, azonban az amplitúdója arra utal, hogy a piac sok mindent „megelőlegezett”. Vagyis előre beárazta a pozitív várakozásokat.
Ugyanakkor az Mfor kérdésére Vince Péter elmondta: amennyiben „csöpögnek majd a jó hírek” az EU-s pénzek tényleges feloldásával kapcsolatban, még lejjebb mehet majd az euró/forint kurzus, és ismét a 360-as szint alá kerülhet a hazai fizetőeszköz. Igaz, a várható további erősödés mértéke már korántsem lesz olyan jelentős, mint amilyet a választás utáni napokban láthattunk.
Sőt, az MBH arra számít, hogy hosszabb távon enyhén gyengülhet a magyar deviza: az év végére 375 forintos euróárfolyammal számol a pénzintézet. 2027-re egyelőre ugyanez a várakozás.
Az év végi 375-ös árfolyam egyébként még mindig erősebb lenne, mint a 2023-ban látott 382,78, a 2024-ben tapasztalt 410,9 vagy a tavalyi 385,4 forintos szint.
A most látott, 360-365 forint közötti euróárfolyam korrekciója már csak azért is valószínű, mert a hazai fizetőeszköz további erősödése már nem egyértelmű gazdaságpolitikai érdek. Az infláció szempontjából (ami bár még mérsékelt, de az év végére akár 5 százalék közelébe is emelkedhet) kedvező ez a pálya, ugyanakkor az exportra termelő cégeknek már kifejezetten kellemetlen az erős árfolyam. „Több vállalattól is kaptunk már jelzést ezzel kapcsolatban” – tette hozzá Vince Péter.
Biztonságosabb célpont lettünk
Az euró bevezetésének és az uniós pénzek hazahozatalának ígérete az ország kockázati megítélésén is sokat javított a nemzetközi befektetők szemében. A 10 éves magyar államkötvények hozama egészen 5,95 százalékig esett vissza a választások után, amire szintén több mint 4 éve nem volt példa.
Bár ez talán túlzott reakciónak számított, a trend egyértelmű. Az MBH szerint az év végére az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 10 éves államkötvényekre vonatkozó referenciahozama a tavalyi 6,79 százalékról 6,2 százalékra süllyedhet. Jövőre pedig 5,8 százalékra mérséklődhet.
Ez azt jelenti, hogy a befektetők alacsonyabb hozamot érhetnek el a magyar állampapírok vásárlásával, azonban alacsonyabb kamatszintek mellett is hajlandóak finanszírozni a magyar államadósságot.
Erre Varga Mihály jegybankelnök is utalt a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának április 28-i kamatdöntő ülését követően, amikor kijelentette, hogy a választások óta egyértelműen olcsóbbá vált a magyar állam devizafinanszírozása. Ez azért is nagyon fontos, mert az utóbbi néhány évben a magyar állam arányaiban az egyik legnagyobb összeget költötte el kamatkiadásokra (a GDP 4-5 százalékát).
A pozitív pénzpiaci fejlemények különösen jól jöttek a mostani turbulens geopolitikai helyzetben, amikor az energiaárak és a nyersanyagárak emelkedése makrogazdasági oldalon egyre nagyobb kockázatokat jelent.
Bár az MBH az elmúlt 3 év stagnálásához képest idén egy számottevő növekedésre számít a magyar gazdaságban, azért a jelenleg várt 1,6 százalékos GDP-bővülési ütem folyamatosan romló kilátásokról árulkodik (ez Európára és a világgazdaságra is igaz). A hazai infláció is magasabb lehet a korábban vártnál: a pénzintézet éves átlagban idén 3,4 százalékos fogyasztóiár-indexet vár, ami 2027-ben 4 százalékra emelkedhet (igaz, mindkét érték alacsonyabb lenne a tavaly regisztrált 4,4 százaléknál).
Ettől függetlenül a pénzintézet szerint a Magyar Nemzeti Banknak idén még lehet lehetősége arra, hogy egyszer, 25 bázisponttal csökkentse az alapkamatot, 6 százalékra.
Mi lesz az állami hátszelű cégekkel?
A Budapesti Értéktőzsde is új történelmi csúcsra emelkedett az országgyűlési választások után. A BUX index április 15-én 140 ezer pont fölött is járt a napközbeni kereskedésben (a záróérték és a jelenlegi rekord 139 ezer 449 pont). Az egyes részvények mozgásában április 12-e óta (de már néhány nappal korábban is) megfigyelhettük azt a mintát, hogy az Orbán-kormány 16 éve alatt jelentős állami tendereken (is) gyarapodó, közbeszerzéseket nyerő cégek árfolyama nagyot zuhant.
Így például a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opusé is: a társaság részvényeit január 30-án még 550 forinton jegyezték, majd április 10-én 430 forinton zárt a papír. A választások óta pedig többször is a 300 forintos árfolyamszint alá bukott a részvény.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
Ennek ellenére meglepő, hogy az MBH Befektetési Bank vételre ajánlja az Opus papírjait, aktuális célára pedig 584 forint áll. (Igaz, az ajánlást és a célárat még a választás előtt, április 7-én frissítették).
„Iszonyúan szakmaiatlan lenne a részünkről, ha az Opus-részvényeivel kapcsolatban nem a cég által közzétett adatokból indulnánk ki. Jelenleg az árfolyamot inkább a negatív befektetői hangulat és nem a fundamentális tényezők befolyásolják”
– reagált az ezzel kapcsolatos kérdésünkre Debreczeni Csaba, az MBH Befektetési Bank vezető részvényelemzője.
A szakértő szerint ettől függetlenül elképzelhető, hogy a kormányváltással az Opus lehetőségei, eredményei (főleg az építőipar és az energetikai területén) is visszaesnek majd a következő négyéves politikai ciklusban. Ami természetesen szintén visszaköszönhet az árfolyamban.
A mezőgazdasági és a turisztikai szegmens körül talán kevesebb a kérdőjel. Eközben az Opus már bejelentette, hogy egy ötödik üzletágat is szeretne kiépíteni, amiről egyelőre nem osztottak meg több információt a nyilvánossággal.
A korábbi, jelentős állami hátszéllel gyarapodó cégek sorsáról a Klasszis Podcastban nemrég Zakár Tivadar, az Univerz Insvest befektetési igazgatója is kifejtette véleményét. A beszélgetést itt tekinthetik meg:
Az MBH Befektetési Bank jelenleg 9 magyar részvényt követ szoros figyelemmel. Ezek közül a már említett Opus mellett az Alteo, az AutoWallis (bár ez utóbbi kettő nem annyira likvid papír, de Debreczeni Csaba külön is kiemelte őket), a Gránit Bank és a Waberer’s részvényeit vételre ajánlják, a Telekom és a Mol papírjait tartásra, míg a Richterre és a Masterplastra adott ajánlásukat épp felülvizsgálják.
Csökkenhetnek az olajárak?
Debreczeni Csaba végül napjaink talán legnagyobb geopolitikai konfliktusáról, az iráni háborúról is kifejtette véleményét. A Hormuzi-szoros most már kettős, amerikai és iráni blokádja miatt a globális olajkínálat 15-20 százaléka érintett, ami egyértelműen a legnagyobb arány az elmúlt évtizedek közel-keleti válságait figyelve.
Az olajárak emelkedésének mértéke is kimagasló, hiszen csak az 1990-es évek elején, az Öböl-háború kirobbanása után láthattunk ennél hevesebb reakciót. Ennek ellenére Debreczeni Csaba szerint eddig „viszonylag olcsón megúszta” a világgazdaság a mostani kínálati sokkot.
Ráadásul több jel is arra utal, hogy rövidesen tényleg lezárulhat a konfliktus. A Poymarketen jelenleg 95 százalékos a valószínűsége annak, hogy június 30-ra lezárul a háború. Ennél is fontosabb, hogy a novemberi amerikai félidős választások óriási politikai kockázatot jelentenek Donald Trump számára.
„2025 őszén még 70 százalék volt az esély a republikánusok győzelmére a demokratákkal szemben a félidős megmérettetésen. Ez mára 50-50 százalékra módosult. A novemberi választási eredménye azért is kényes kérdés Trump számára, mert ha akár csak pár helyet is elveszít pártja a Szenátusban, akkor a mostani politikájának, például a vámokkal kapcsolatban, biztosan vége lesz” – tette hozzá Debreczeni Csaba.
Az iráni háború lezárása biztosan az olajárak csökkenését eredményezné. Az Egyesült Arab Emírségek kilépése az OPEC-ből (ami május 1-től történik meg) a kínálat bővülése miatt szintén ebbe az irányba mutat.
