Már zajlik a munka a kata átalakításáról: így működne együtt a kamara az új kormánnyal

„Úgy látom, egy aspiráció a kamara részéről, hogy olyan feladatokat vegyen át az államigazgatástól, amelyekről azt hiszi, hogy jobban meg tudja oldani, mint a bürokrácia” – ezt Orbán Viktor, akkor még regnáló, jelenlegi leköszönő miniszterelnök mondta március elején, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2026-os Gazdasági Évnyitóján. A kamarának címezve hozzátette, hogy ne adják fel ezt az ambíciót, jelöljék meg azokat a feladatokat, amelyekről hiszik, hogy jobban tudják elvégezni, és „tartsanak minket nyomás alatt” – számolt be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár.hu.

Így reagált a kamara a választási eredményre

Az április 12-ei országgyűlési választások után nagyon fordult a világ, már ami az ország politikai vezetését illeti. Az MKIK céljai viszont változatlanok – tudtuk meg a kamara szerkesztőségünk kérdéseire adott válaszaiból.

„A kamara új vezetése – a köztestületi funkciójából eredően – az elmúlt másfél évben tudatosan egy aktívabb szerepet épített fel: nem végrehajtó, hanem kezdeményező, javaslattevő partnerként kíván jelen lenni a gazdaság irányításában. Ez a megközelítés nem személyhez vagy kormányhoz kötött, hanem működési alapelv” – fogalmaznak, egyben utalva arra, hogy a hamarosan bekövetkező kormányváltással sem változtatnának a szerepfelfogásukon.

Vagyis a kamara, mint a vállalkozók és a kormány gazdasági partnere, az üzleti világból kapott észrevételekkel, javaslatokkal továbbra is az állami döntéshozatalt segítené.

Idehaza, az MKIK honlapján fellelhető információk alapján 1848. május 26-án történtek meg az első lépések a magyarországi kereskedelmi és iparkamarák létrehozására. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a jelenlegi nevével 1994-ben alakul újjá. A 2000-es évek nagy részében Parragh László elnöksége fémjelezte a szervezet működését, majd 2024-től Nagy Elek elnökségéhez köthető a korábban már említett aktivistább szerepfelfogás.

Bizonytalanság, majd gyors egyeztetés

Bár a Tisza győzelmét követően az MKIK azonnal közleményben gratulált és kifejezte az együttműködési szándékát a hamarosan felálló új kormánnyal, halvány kétségei mégiscsak lehettek a hogyan továbbról. A Tisza programjában ugyanis a „kaotikusan” irányított szakképzés és felnőttképzés bekezdésben egy olyan mondat szerepel, ami szerint „a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és az Ágazati Készségtanácsok tényleges hozzáadott értéke vitatott.”

Április 30-án azonban Kapitány István, a leendő Tisza-kormány gazdasági és energetikai minisztere a közösségi oldalán posztolta, hogy Nagy Elekkel, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével a magyar gazdaság helyzetéről és lehetőségeiről beszélgettek.  

„A formális együttműködés a kormány felállását követően, strukturált egyeztetési keretek között indulhat el, várhatóan rendszeres szakmai konzultációkkal és közös munkacsoportokkal” – jelezte az Mfornak küldött válaszában az MKIK.

A kamara a Kapitány Istvánnal folytatott, egyelőre még csak informális egyeztetést „jelentősnek” nevezte, aminek célja a magyar gazdaság „új pályára állítása” volt. Ez a gondolat a korábban idézett Gazdasági Évnyitón is elhangzott Nagy Elektől, aki szerint a magyar gazdaság válaszút elé érkezett és a közepes jövedelmű gazdaságok csapdájába került.

Számos teendő és megoldandó feladat vár tehát az új gazdaságpolitikai irányításra és a munkájukat támogató szervezetekre az előttünk álló időszakban. A kamara véleményére három, a Tisza programjában és ígéretei között is kitüntetett helyen szereplő területen voltunk kíváncsiak: mit gondolnak a részben zárolt európai uniós források hazahozataláról, a kedvezményes kata adózás széles körben történő visszavezetéséről és a minimálbéren keresők személyi jövedelemadójának 9 százalékra csökkentéséről?

Uniós források

A Magyarország számára előirányzott, de a jogállamisági hiányosságok miatt részben zárolt európai uniós források köre jelenleg igen széles. Összességében nagyjából 17 milliárd eurónyi forrás sorsa a tét a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF), illetve a közös uniós költségvetés részét képező kohéziós alap keretében.

És akkor még nem is beszéltünk az Európai Unió védelmi célokra létrehozott Security Action for Europe (SAFE) kezdeményezéséről, aminek keretében a leköszönő Orbán-kormány valamivel több mint 17 milliárd eurónyi, kedvezményes kamatozású hitelre adta be az igényét (de – egyedüliként az EU-s tagállamok közül – Magyarország még nem kapott rá zöld utat).

Magyar Péter április 29-én, miután személyes tárgyalást folytatott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és António Costa-val, az Európai Tanács elnökével, azt írta, hogy a május 25-i héten visszatér Brüsszelbe és a Tisza-kormány megköti azt a politikai megállapodást, amivel a magyar emberek „sok ezermilliárd forintos uniós forráshoz” juthatnak hozzá.

„Az uniós források – különösen a helyreállítási alap és a kohéziós támogatások – zárolt részének feloldása jelentős növekedési lehetőséget hordoz. Ugyanakkor ennek hatása döntően attól függ, hogy mire fordítjuk ezeket az összegeket” – kezdte reakcióját a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.

Szerintük a forrásokat a vállalkozások termelékenységének növelésére, a technológiai fejlesztésükre és a hatékonyságuk javítására kellene fordítani. Ebben az esetben az uniós források „érdemi, tartós gazdasági felzárkózást alapozhatnak meg. Ellenkező esetben a hatás rövid távú marad”

– írják.

Szja-csökkentés

A Tisza-kormány leendő gazdasági és energetikai minisztere, Kapitány István már a választás óta is jelezte a közösségimédia-oldalán, hogy méltányosabbá tennék az adórendszert. A tervezett szja-csökkentések a minimálbéren foglalkoztatottakat és a mediánbér alatt keresőket érinthetik. A várható hatásokkal ebben a cikkben foglalkoztunk:

„A minimálbérhez kapcsolódó, 9 százalékos személyi jövedelemadó bevezetése érdemi könnyítést jelentene az alacsony jövedelmű munkavállalók számára, és növelheti a nettó kereseteket”

– válaszolta lapunk ezzel kapcsolatos kérdésére a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. De kockázatokat is felvázolnak.

„Ennek a lépésnek a hatását a teljes közteherviselési rendszerben kell vizsgálni. A kamara álláspontja szerint akkor lehet ez a lépés gazdaságilag hatékony, ha célzott, a foglalkoztatást ösztönző intézkedésekkel együtt valósul meg, és nem borítja fel a költségvetési egyensúlyt”. Amire különösen figyelni kell, már csak a közelgő hitelminősítői döntések és az euró bevezetése melletti elköteleződés miatt is.

Katázás

„A legkisebb vállalkozásoknak nincs igazán egyszerű, könnyen kezelhető adózási lehetőségük, mióta a (leköszönő) kormány radikálisan leszűkítette a katát. Ezért azt újra széles körben elérhetővé tesszük” – olvasható a Tisza egyik fontos adópolitikai elképzelése a párt programjában.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is támogatja a kata újbóli, szélesebb elérhetőségét. Mint írják, „az MKIK új vezetése, Nagy Elek elnökkel az élen – még a budapesti kamara élén – már 2022 előtt és az átalakítás idején is a rendszer észszerű korrekcióját javasolta, nem támogatta a radikális szűkítést.”

Nem véletlen, hogy már tavaly októberben, Orbán Viktor és Nagy Elek közös sajtótájékoztatója előtt szárnyra kaptak azok a spekulációk, amik szerint a kata valamilyen újbóli kiterjesztését jelenthetik be. Ebből végül semmi sem lett, helyette egy 11 pontos vállalkozóiadó-könnyítési programot kaptunk.

„A kiindulópont az volt, hogy a kata eredetileg egy jól működő, egyszerű és kiszámítható forma volt, amelyet azonban időközben nem igazítottak a gazdasági környezet változásaihoz” – folytatja a kamara. Ennek következtében jelentős különbség alakult ki a munkabérre rakódó közel 47 százalékos teljes közteher és az optimalizált katás terhelés között.

Az MKIK „egy olyan újraszabályozást támogat, és javaslatain dolgozik is, amely visszaadja a kata előnyeit a valódi kisvállalkozók számára. Ugyanakkor nem hozza vissza azokat a működési módokat, amelyek korábban torzították a rendszert.”

Ennek több alappillére is van a kamara szerint:

• Költséget elszámoló vállalkozások felé történő számlázás visszaengedése. Ha ez megtörténik, a havi fix tételes adó (jelenleg 50 ezer forint) mellett szükség lesz valamilyen többletbefizetésre. Ennek viselésére szakmai érvek szólnak mind a kisadózó, mind a megrendelő oldalán.
• Adminisztráció minimalizálása. A cél az, hogy az ellenőrzés és az elszámolás döntő részét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) informatikai rendszere automatikusan végezze, ne növelje érdemben az adminisztratív terheket.
• Bevételi keret kezelése. Nyitott kérdés, hogy az éves 18 millió forintos keret teljes egészében, vagy csak részben legyen használható a költséget elszámoló megrendelő vállalkozások felé – ez célzottan szűrheti a visszaéléseket.

A legnagyobb gazdasági kihívások

A kamara szerint a magyar vállalkozások előtt álló legfontosabb kihívás jelenleg nem pusztán a finanszírozás vagy a kereslet alakulása. Mélyebb szerkezeti átalakulásra, szemléletváltásra van szükség.

„Az állam feladata, hogy kiszámítható, ösztönző kereteket teremtsen, miközben a gazdaság szereplőinek el kell mozdulniuk a mennyiségi növekedéstől a hatékonyság és a tudás felé. Ez a gyakorlatban a termelékenység növelését, a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek erősítését és a tudásalapú működés elterjedését, a tudásalapú gazdaság megteremtését jelenti” – írják.

A Tisza vállalkozásokat érintő ígéretei közül azokat tartják a leginkább előremutatóknak, amelyek a kiszámítható szabályozási környezet, az adminisztráció csökkentése, valamint a fejlesztésekre és a tudásbővítésre ösztönző programok irányába tennének lépéseket.

„Csak ezekkel lehet tartós gazdasági felzárkózást elérni” – teszik hozzá zárásként.