A negyedéves megyei nettó bérekre vonatkozó statisztika kapcsán az elmúlt pár évben rendre arról kellett beszámolnunk, hogy egyre inkább mélyül a bérszakadék a legmagasabb és a legkisebb nettó bérrel rendelkező megyék között. Noha az év első negyedévében rendre voltak kisebb mérséklődések, ilyen hatalmas visszaesésre nem volt példa az elmúlt 4 évben (adatokkal csak 2012 elejéig visszamenőleg rendelkezünk).
A 2016-os 90,9 százalékos különbség 2017 első negyedévében 81,9 százalékra esett vissza. Bár a csökkenés szokásos, annak mértéke egyáltalán nem az, ahogy az a grafikonunkon is jól látható. Utoljára 2015 első negyedévében volt ennél kisebb a szakadék. A bérkülönbség mértéke ugyanakkor továbbra is nagyon magasnak nevezhető, főleg annak fényében, hogy 2012 első negyedévében "csak" 69 százalékkal volt magasabb az átlagos nettó bér a legmagasabb összeget regisztráló megyében a legkisebbet jegyző területnél.
2017 első negyedévében a ranglista élét és hátsó traktusát illetően nem történt változás. Továbbra is a fővárosban lehet átlagosan a legtöbb bért hazavinni, 238 ezer forintot, mögötte jócskán lemaradva 191 ezerrel Győr-Moson-Sopron megye található. A rangsor legvégén pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szerepe 131 ezerrel, előtte Békés 138 és Borsod-Abaúj-Zemplén 145 ezer forinttal. Az országos átlag az első három hónapban 187 ezer forint volt.
A fizetések átlagosan 11,1 százalékkal növekedtek, ám meglehetősen nagy a szórás, hiszen a legnagyobb béremelkedés Heves megyében történt, 15,7 százalék, ugyanakkor a legkisebb növekedés a fővárosban történt, 6,3 százalékos.
Igaz ugyan, hogy az első negyedévben jócskán megugrott az infláció mértéke a korábbi időszakokhoz képest, a bérnövekedés azt jócskán túlszárnyalta, így reálszinten jelentős emelkedés mutatkozott. Heves megyében 12,8, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig ettől alig elmaradóan 12,3 százalékkal ért többet az idei első negyedévben hazavitt fizetés az egy évvel korábbinál. A dobogó harmadik fokán Nógrád megye szerepel 11,5 százalékkal. A kiemelkedő növekedés hátterében a közfoglalkoztatás áll, mely az év első három hónapjában visszafogottan pörög Magyarországon. Ebben az időszakban a korábbi programok végetérnek, az újak viszont még nem kezdődnek el. Így a kevesebb közmunkás minimálbérnél is alacsonyabb fizetése kevésbé tudja lehúzni a statisztikát.
A rangsor másik végén a főváros szerepel, ahol mindössze 6,5 százalékkal érnek többet a fizetések, előtte pedig Hajdú-Bihar megye szerepel 6,6 és Komárom-Esztergom megye 8,1 százalékkal.
Székely Sarolta
mfor.hu
