2024 novemberében „Történelmi bérmegállapodás született” felütéssel jelentette be a kormány a 3 éves bérmegállapodás bejelentését, aminek értelmében 2026-ban 13 százalékkal kellett volna emelkedni a minimálbérnek. A kormány számításai azonban nem jöttek be, a várt gazdasági növekedés meg sem közelítette a korábban említett 4 százalék fölötti, vagy a költségvetési tervezetben előrejelzett 3,4 százalékos mértéket sem. A mostani elemzői várakozások 0,5 százalékos vagy az alatti GDP-növekedést valószínűsítenek.
Ez alapján viszont a vállalkozások nem tudják kigazdálkodni a 3 éves bérmegállapodásban rögzített 13 százalékos minimálbéremelést – ezért volt szükség új alkura (hiába ígérte még 2025-ös őszi, kötcsei beszédében is a 13 százalékos minimálbér-emelés „megvédését” a miniszterelnök). A munkaadók jelezték: a kétszámjegyű emeléshez a kormány támogatása is kell, adócsökkentés formájában – a szociális hozzájárulási adót végül mégsem mérsékelte a kormány.
Ennyi maradt a 13 százalékos álomból
Csütörtökön Zs. Szőke Zoltánnal, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének elnökével és Palkovics Imrével, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökével közösen írta alá a bérmegállapodást Orbán Viktor miniszterelnök. Az aláírást megelőző sajtónyilatkozatában a miniszterelnök elmondta: a kormány nagy terve az, hogy Magyarország egy munkaalapú társadalom legyen – ettől a megállapodás szerinte nem tér el. Ha van teljes foglalkoztatás, és mindenki vállalja a munkát, akkor van gazdasági növekedés, van életszínvonal-emelkedés, és meg tudjuk előzni azokat az országokat is, akik jobb pozícióból vágtak neki a versenynek – fogalmazott.
2010-hez képest egymillióval többen dolgoznak, lényegében a teljes foglalkoztatás állapotában vagyunk, a munkaerőhiány nagyobb kihívást jelent, mint a munkanélküliség. 65 ezer betöltetlen álláshely van ma Magyarországon, a friss rendelet szerint erre legfeljebb 35 ezer vendégmunkás érkezhet.
Hogy mennyit ér a munka, azt a piac határozza meg – a kormány ezért bár megtehetné, nem határozza meg a minimálbér szintjét. Ezt a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell megtenniük. Orbán Viktor úgy fogalmazott: a rémálmai közé tartozik, hogy nem tudnak megegyezni a felek, és a kormánynak kell beavatkoznia. Erre most nem volt szükség. A korábban megkötött, most elbukott 3 éves bérmegállapodást is megemlítette: itt szerinte „szerződésmódosításra” volt szükség.
A megállapodás értelmében a minimálbér 11 százalékkal emelkedik, bruttó 322 800 forintra. A garantált bérminimum 7 százalékkal 373 200 forintra emelkedett.
Összességében közvetlenül 700 ezer munkavállaló bérét befolyásolja a megállapodás – ennyien vannak minimálbéren vagy garantált bérminimumon bejelentve.
Orbán Viktor azt is elmondta:
járulékcsökkentésre nem volt most lehetőség
a már korábban bejelentett 11 pontos adócsökkentési terv mellett. Nem mondtak le róla végleg, de januártól biztosan nem lesz ilyen.
