2016-ban Magyarországon a bruttó minimálbér 111 ezer forint, ami a jelenlegi, vagyis az első 5 havi átlagos bruttó bérnek a 45,8 százaléka. Ez az arány hazai viszonylatban egyáltalán nem nevezhető rossznak, hiszen a korábbi években az átlagnak ennél kisebb százaléka jutott a minimálbéres dolgozóknak. 2010-ben például még csak 39,1 százalék, majd évről évre kisebb-nagyobb mértékekben emelkedett, így érve el a mostani 45,8 százalékot. Ez azonban még mindig kevés, hiszen a létminimum összege jócskán meghaladta eddig a legkisebb kötelező bérét, éppen ezért is hívják fel a figyelmet az érdekképviseletek évek óta a minimálbér drasztikus emelésének szükségességére.
Vasárnap az LMP hívta fel a kormány figyelmét arra, hogy a munkaerő megtartása/itthon tartása, az alacsony hazai bérszínvonal, az uniós viszonylatban is alacsony minimálbér miatt támogatnia kellene az egységes uniós minimálbérre vonatkozó parlamenti javaslatot. Ennek értelmében minden tagállamban egységesen az átlagbér 60 százalékára kellene emelni a legkisebb kötelezően adandó bért.
Vagyis a jelenlegi bruttó 111 ezer forint 144 117-re növekedne, mivel a KSH adatai alapján idén az első öt hónapban az átlagos bruttó rendszeres bér 240 196 forint volt. A bruttó összegnél azonban sokkal lényegesebb a nettó bér alakulása, amin nagyon sokat lendítene egy ilyen jelentős, 31 százalékos mértékű emelés.
A mostani 73 150 forint helyett ugyanis 95 838 forintot kaphatnának kézhez a minimálbérért dolgozók, vagyis 22 688 forinttal több kerülne a kasszába, amivel már az évek óta hangoztatott másik elvárás is teljesülne. Ez ugyanis minden bizonnyal magasabb lenne a létminimum összegénél, mely a legutóbbi, 2014-es adatok szerint 84 ezer forint volt. (A Központi Statisztikai Hivatal a számítási módszertant átalakítja, ezért várhatóan a korábbi évekre becsültnél is alacsonyabb lehet a létminimum összege.)
Munkavállalói szempontból tehát mindenképpen előnyös lenne a változás, sőt a hazai munkaerőpiaci problémákat is enyhetné a munkaerő megtartása révén, viszont nagy kérdés, hogy ilyen mértékű emelést hogyan tudnának kigazdálkodni a vállalkozások. Főként a kisebb cégeknek jelenthetne ez nagyobb problémát. A minimálbér drasztikus növelése azonban előbb-utóbb általános bérfelhajtó hatással járna, aminek révén hazánk esetleg könnyen elveszíthetné az alacsony bérszínvonal miatt keletkezett versenyelőnyét a nálunk beruházást tervező nagyvállalatok körében.
Székely Sarolta
mfor.hu
