Sok minden más mellett az űrben is gazdaságserkentő potenciált lát a magyar kormány. Ezért évről-évre elkölt néhány milliárd forintot arra, hogy Magyarországnak helye legyen az Európai Űrkutatási Intézet (ESA) asztalánál. Jövőre például 2,592 milliárd forintot szánnak erre – derül ki a benyújtott törvényjavaslatból.
Az ESA – mint honlapjuk írja – Európa kapuja a világűrbe. „Küldetése, hogy úgy formálja Európa űripari tevékenységeit és a terület fejlődését, hogy az az európai polgárok és a világ javát szolgálja” – fogalmaznak magukról.
Az ESA központja
A nemzetközi szervezetnek 22 tagállama van. Az egyes államok erejét, pénzügyi és szellemi erőforrását meghaladó kezdeményezések összehangolását végzik. Itt dolgozzák ki és hajtják végre az európai űrkutatási programokat.
A működést a tagállamok befizetéseiből finanszírozzák, erre is szolgál tehát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kasszájába betervezett közel 2,6 milliárd forint is. Magyarország 2015-ben csatlakozott a szervezethez, azóta fizetjük az éves tagdíjat.
És hogy mit nyerünk vele? A tagsággal megnyíltak a szervezet tevékenységéhez kapcsolódó programokban, pályázatokban való részvétel kapui a magyar vállalkozások előtt. Egy korábbi költségvetési javaslatban azt írták, hogy a tagság előnyei multiplikátor-hatással térülnek meg. Az ESA tagállamai átlagosan a GDP 0,048 százalékát fektetik űrtevékenységbe, s a befektetett összeg a nemzetgazdasági szintjén 4,5-6,2-es szorzóval térül meg 10 éves időtartam alatt.
Konkrétan olyan előnyökkel jár a kormány szerint a tagság, mint a magyar versenyképesség, a gazdaság növekedése, a magasan képzett szellemi tőke megtartása, az exportmérleg javítása. Cél az is, hogy a csúcstechnológiát képviselő iparágban minél jobban fejlődjön a kis- és középvállalkozói szektor és minél több munkahely jöjjön létre. (A magyar kutatócégek egyébként fontos hozzájárulást nyújtanak az űrkutatáshoz, erről a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke nyilatkozott tavaly a Magyar Nemzetnek.)
A politikában tapasztalt Brüsszel-Moszkva iránykeresés a kozmoszipari együttműködésekben is jellemzi a magyar kormányt. A párizsi székhelyű ESA mellett hasonló feladatokra szövetkezik az oroszokkal Magyarország. Idén február elején jelent meg az a kormányhatározat, amelyik az orosz-magyar együttműködésről szól az űrkutatás és az űripar területén.
A munka előkészítésével Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, illetve Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztert bízták meg. A pénzt pedig Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek kell előteremtenie. Mindjárt idén 192 millió forintot kellett e célból átcsoportosítani a büdzsében. A kormányhatározat azonban azt is rögzíti, hogy a hosszú távú forrásokról is gondoskodni kell, mégpedig a 2018-as költségvetéssel kezdődően, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetében.
Ennek azonban nem találni nyomát az előterjesztésben. Ott az űrtevékenységgel összefüggő kiadások címzettjeként kizárólag az ESA intézménye szerepel.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
