A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb közlése szerint az első kilenc hónapban 199 419 forint volt az átlagos nettó kereset, ami előző év azonos időszakához képest 12,8 százalékkal jelent több pénzt. A statisztika szépsége, hogy az átlagokat egyetlen kiugró érték is képes felhúzni és nincs ez másként ebben az esetben sem.
Budapesten a vizsgált időszakban ugyanis 245 809 forint volt az átlagos nettó bér, viszont ha ezt kivesszük az egyenletből, akkor a közel 200 ezer forint helyett már "csak" 166 ezres átlagnettót kapunk.
A főváros bérszintje tehát - ahol országos viszonylatban a legmagasabbak a bérek - 33 ezer forinttal húzza fel az így jól hangzó eredményeket mutató statisztikákat. Pedig az országban jellemző nettó kerestek nagyon széles skálán mozognak,
a legmagasabb és legalacsonyabb átlag között pedig 82,2 százalékos a különbség.
Vagyis a fővárosi átlagnettó ennyivel több a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében elérhetőnél, ahol a szeptember végi állapot szerint 134 904 forint volt a nettó fizetés. Majdnem 110 ezer forinttal magasabb.
A leszakadás azonban nemcsak a legkeletibb megyénket érinti: még a 150 ezer forintot sem érte el az átlag Békés és Nógrád megyében, és a borsodi átlag is alig pár száz forinttal haladta meg ezt a szintet.
Az óriási differencia azonban mérséklődni látszik idén, hiszen az első három negyedév végéig míg Szabolcsban 15,6, addig a fővárosban "csak" 11,1 százalékkal nőttek nominálisan az átlagos fizetések. A legnagyobb növekedést egyébként Jász-Nagykun-Szolnok megyében mutatták ki, ahol 17,1 százalékkal emelkedett egy év alatt a nettó bér.
Köszönhetően az alacsony inflációs környezetnek reálértéken is jelentős emelkedést mutatnak a fizetések. Szeptember végéig mivel 2,4 százalékos volt a fogyasztói árindex,
- Jász-Nagykun-Szolnok megyében 14,4,
- Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyében 12,9,
- Nógrádban pedig 12,8 százalékkal értek többet az idei fizetések a tavalyinál.
Székely Sarolta
mfor.hu
