Igen, fenntartom, hogy csökkenteni kell a gimnáziumi férőhelyek számát - mondta portálunknak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt követően, hogy egy nálunk publikált belső kormányzati jelentésben a szakképzés iránti érdeklődés lanyhulását, ezzel párhuzamosan pedig a gimnáziumi képzés népszerűségének növekedését állapították meg. Pedig a kormány - Parragh László javaslataira is épülő - oktatáspolitikája épp ellenkező irányt szabna a középszintű iskolarendszernek.
Parragh László
"Nem rémlik, hogy olvastam volna ezeket a jelentéseket, de hát annyi ilyen készül, hogy nem is emlékezhetem mindegyikre" - regált megkeresésünkre a kamarai elnök. Pedig azokban nagyon kemény álltásokat fogalmaz meg a kormány. Például azt, hogy egyre nő a lemaradásunk Európában a korai iskolaelhagyás terén. A lemorzsolódás aránya 12,4 százalék volt tavaly, miközben az európai mutató néhány év alatt 15 százalékról 10 százalék közelébe csökkent.
Meglepetésünkre Parragh nem próbálta szépíteni a számokat, sőt! Szerinte a jelentésben foglaltnál is magasabb a lemorzsolódás mértéke, vagyis még többen kopnak ki a középszintű oktatásból idő előtt, mint amennyit a kormány közölt.
Ennek az okát pedig abban látja, hogy a gyerekek nem kapják meg azt az alapszintű képzést, ami nélkül kódolva van a kikerülésük az iskolákból. "Sokan nem tudnak még írni, olvasni sem, amikor bekerülnek a középiskolába, nemhogy számítógépet használni. Ez sajnos előfordul a főiskolákra, egyetemekre jelentkezők körében is" - fejtette ki. Ezért szerinte a legsürgősebb változtatásokra a közoktatásban, tehát az általános iskolai szinten van szükség. Ahol jelenleg elavult tananyagot oktatnak a fiataloknak, s közben nem jut elég idő a korszerű ismeretek elsajátítására.
"Mire jó, ha a gyerek kívülről fújja az Árpád-házi királyok születési dátumát?" - teszi fel a kérdést. Ennél sokkal hasznosabb lenne, ha a lehető legkorábban megtanulnának legalább egy idegen nyelvet, és készségszinten a számítógép használatát. Az Excel-tábla használata a mindennapi életben is jól jön - mondja.
E tapasztalataiból kiindulva Parragh László bevezetné a kötelező nyelvtanulást - de már nem az oroszt kellene magolni, hanem az angolt - és a számítástechnikai ismeretek megszerzésére is jóval nagyobb hangsúlyt fektetne.
A középszinten főleg szerkezeti váltásra lenne szerinte szükség. Kevesebb gimnázium, több szakképző hely - ezt tartja a helyes iránynak. De akkor miért van az, hogy a szülők, gyerekek továbbra is kitartanak a gimnáziumi képzés mellett, mint azt a kormányzati jelentés is megállapítja? - kérdeztük.
Parragh válasza szerint azért, mert idő kell, míg a paradigmaváltás fontosságát felismeri a társadalom. A gimnázium azért csábító még mindig, mert élnek a régi beidegződések, melyek szerint a biztos jövőt ez az iskolatípus garantálja.
Ez azonban nem igaz, s a szülők előbb-utóbb fel fogják ismerni Parragh szerint, hogy egy szakma megszerzése jobb életpálya-esélyeket kínál. A magyarországi multik vezetői is mind szakmai képzésről indultak, onnan jutottak el a csúcsra. Ez a jövő - állítja.
Tudom, hogy én vagyok a fekete ördög - jelezte, hogy tisztában van azzal, nem mindenki ért egyet oktatáspolitikai javaslataival. De a magyar iparnak szüksége van a jól képzett szakemberekre. Nem igaz szerinte, hogy a magas hozzáadott értékű termelés - ami ma már inkább áll a kormányzati gazdaságpolitika fókuszában, mint az összeszerelő tevékenységek idetelepítése - más képzési struktúrát igényelne. A mostani is ki tudja szolgálni a munkaerőkeresletet. Csak arra kell figyelni, hogy a tehetségek ne kerüljenek hátrányba pusztán amiatt, mert a szolid anyagi lehetőségekkel rendelkező család nem tudja támogatni a továbbtanulást. Ezért egy olyan ösztöndíj rendszer kialakítását szorgalmazza, amely ezeknek a felkarolt tehetségeknek biztosítja a karrierálmuk beteljesülését.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
