Óriási és teljesen érthető örömünnep vette kezdetét a közösségi médiában Magyar Péter miniszterelnök és a vele Brüsszelbe tartó miniszterek közösségi oldalain, miután a belga fővárosban a magyar kormányfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentették, hogy megnyílt az út Magyarország számára a korábban jogállamisági problémák miatt évekig befagyasztva tartott európai uniós források előtt.
Fotó: Facebook/Magyar Péter
Magyar Péter mellett Orbán Anita külügyminiszter, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, valamint Kármán András pénzügyminiszter is történelmi megállapodásról, a Tisza Párt legfontosabb ígéretének teljesítéséről írtak.
Ennyi az annyi
Az uniós pénzek tényleges lehívása a jogállamiságot érintő reformokhoz, illetve a korrupcióellenes lépések megtételéhez kötődnek.
Ilyen Magyarország csatlakozása az Európai Ügyészséghez, az Integritás Hatóság jogköreinek kiterjesztése, illetve a vagyonnyilatkozatok rendszerének szigorítása. „A bevallások nemcsak részletesebbek lesznek, hanem a hatóság is felülvizsgálhatja ezeket” – fogalmazott Vitézy Dávid a közösségi oldalára feltöltött videójában. Emellett a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) esetében fennálló összeférhetetlenségek felszámolása is ebbe a sorba illeszkedik.
Magyar Péter miniszterelnök a pénteki brüsszeli sajtótájékoztatón bejelentette, hogy összesen 16,4 milliárd euró (jelenlegi árfolyamon közel 6 ezer milliárd forint) válik elérhetővé Magyarország számára.
Ebből 10 milliárd eurónyi forrás a koronavírus-járvány kezelése céljából létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből (RRF) származik és itt szorít leginkább az idő: a forrásokat ugyanis 2026. augusztus 31-ig lehet lehívni a különböző projektekre.
Emellett 2,2 milliárd eurót lehet költeni egyéb európai uniós operatív programokból kutatásfejlesztésre és egyetemi innovációra. 4,2 milliárd euró pedig a 2021-2027 közötti EU-s költségvetés kohéziós forrásaiból érkezhet (2 milliárd eurót ebből a keretből már nem lehetett megmenteni), amelyeket közlekedési, környezetvédelmi, vízügyi és a közműveket érintő beruházásokra, fejlesztésekre lehet fordítani. Itt a határidő sem sürget annyira, hiszen 2029-ig, 2030-ig érkezhetnek meg ezek a pénzek a magyar gazdaságba, például új HÉV-szerelvények vagy vasúti kocsik formájában.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter pedig kiemelte, hogy a feloldott 16,4 milliárd euróból az elektromos hálózat országos fejlesztését, a kis- és középvállalkozások támogatását, valamint a lakhatási válság enyhítését (bérlakások építése, új kollégiumi férőhelyek) is finanszírozhatja majd a kormány.
Magyar-kormány vs. Tusk-kormány
A Tisza Párt egyik legfontosabb és legsürgetőbb választási ígérete az európai uniós források hazahozatala, illetve az ehhez szükséges jogállamisági reformok, korrupcióellenes intézkedések megtétele volt.
Leginkább emiatt hasonlították sokan a kampányban a Tisza Pártot a Donald Tusk vezette lengyel Polgári Platformhoz (PO), amely szintén a Lengyelország számára befagyasztott európai uniós források feloldását tartotta az elsődleges feladatának.
Fotó: Facebook/Magyar Péter
A 2023. október 15-én tartott lengyelországi parlamenti választásokon a hatalmon lévő Jog és Igazságosság (PiS) végül nem tudta megszerezni a kormányalakításhoz szükséges többséget, Tuskék „népfrontja” pedig véget vetett Mateusz Morawiecki 6 éve tartó miniszterelnökségének.
Donald Tuskot december 13-án választották hivatalosan is kormányfővé, majd két nappal később, december 15-én érkezett a bejelentés, hogy a lengyel kormány még abban az évben biztosan számolhat egy több mint 5 milliárd eurós összeggel, amit a REPowerEU keretében energetikai projektekre használhat fel.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke akkor úgy nyilatkozott, hogy üdvözli az új lengyel kormány elkötelezettségét, hogy a „jogállamiságot a programjának élére helyezi”. Tusk az előlegek folyósítását „karácsonyi ajándéknak” nevezte.
A pénzek feloldásának kulcsa a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása volt, ami jelentősen sérült a PiS-kormány idején, például a bírói kinevezések kapcsán. A 7-es cikkely szerinti eljárást Brüsszel még 2017-ben indította emiatt Varsóval szemben.
Az első EU-s előlegek kifizetése tehát az új kormány felállása után Lengyelországban gyorsabban történt meg. Azonban az igazi áttörésre a lengyeleknél tovább kellett várni, mint Magyarországon, ahol a Tisza-kormány május 12-i megalakulása és a május 29-i megállapodás között nagyjából 2 és fél hét telt el.
Ursula von der Leyen 2024. február 23-án, tehát a Tusk-kormány megalakulása után bő két hónappal látogatott Varsóba, ahol bejelentette, hogy Lengyelország több lépéssel is bizonyította, hogy elkötelezett az igazságügyi reformokat és a jogállamiság helyreállítását illetően. Ezért az Európai Bizottság a rákövetkező héten (február utolsó hetében) két döntéssel összesen 137 milliárd euró előtt nyitotta meg az utat Lengyelország számára.
Ezek az összegek – ugyanúgy, mint Magyarország esetében – a Helyreállítási Alap és a 2021–2027 közötti kohéziós politika forrásait is érintették. Igaz, jóval nagyobb összegekről volt szó.
Az RRF-en belül a lengyel gazdaságba (vissza nem térítendő támogatások és kedvezményes hitelek formájában) közel 60 milliárd euró áramolhat 2026. augusztus 31-ig (ez idehaza 10 milliárd euró, igaz, a lengyel gazdaság négyszer nagyobb a magyarnál), míg a jelenleg is futó, 6 éves EU-s költségvetés kohéziós alapjából Lengyelországnak összesen nagyjából 76 milliárd euró járt (szemben Magyarország 22 milliárd eurójával).
Ez ugyanakkor csak az első lépés volt. A Helyreállítási Alapban feloldott 10 milliárd eurónyi forrás helyét augusztus 31-ig kell megtalálni a magyar gazdaságban.
„Most az a feladat, hogy az államot képessé tegyük arra, hogy a megszerzett forrásokat gyorsan, hatékonyan és a közérdeket szem előtt tartva használja fel”
– fogalmazott Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. Ez sem lesz könnyű menet.
