Mint arról beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki közlése szerint 104 millió eurót tett ki a külkereskedelmi többlet áprilisban, noha az export 4,9 százalékkal csökkent, az import pedig 10 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Éves összehasonlításban 1045 millió euróval romlott a magyar gazdaság nettó külgazdasági teljesítménye. Áprilisban a KSH közlése szerint a kivitel értéke 13,2 milliárd euró (jelenlegi árfolyamon 4865 milliárd forint), a behozatalé 13,1 milliárd euró (4826 milliárd forint) volt. Az egy évvel korábbi időszakhoz képest idén áprilisban euróban kifejezve az export értéke 6,4, az importé 16 százalékkal nőtt.
Számottevően romlott a termék-külkereskedelmi egyenleg áprilisban, ugyanakkor a többlet fennmaradt.
– reagált az adatra Molnár Dániel.
A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője szerint érdemes ugyanakkor ezeket az adatokat óvatosan kezelni, az elmúlt hónapokban ugyanis jelentős revíziók történtek a termék-külkereskedelmi adatokban, amelyek alapvetően írták át a külkereskedelem alakulásáról mutatott képet. Kifejtette: kiviteli oldalon a zsugorodáshoz minden termékcsoport hozzájárult, az energiahordozók exportja közel 30 százalékkal csökkent a magas bázis, illetve az Ukrajnába irányuló kivitel korlátozása nyomán. Az élelmiszerek, dohányáruk exportja 1,3, a feldolgozott termékeké 7,0, míg a gép és szállítóeszközöké 2,4 százalékkal mérséklődött egy év alatt. Ez alapján az áprilisi ipar is gyengébb képet mutathatott, azonban kiemelendő, hogy a termék-külkereskedelmi adatok az elmúlt hónapokban gyengén jelezték előre az ipari termelés alakulását. A kivitel kapcsán változatlanul a külső kereslet gyengélkedését kell kiemelni Molnár Dániel szerint.
Fotó: Mol
Hozzátette: a behozatalt az előzetes adatok alapján a gépek és szállítóeszközök húzták a maguk 22,6 százalékos volumenbővülésével. Emögött a nagyberuházások, valamint a készletezési hatás húzódhat meg az MGFÜ elemzője szerint. Kismértékben, 1,0 százalékkal nőtt a feldolgozott termékek importvolumene is, miközben az élelmiszerek, dohányáruké 2,4, az energiahordozóké pedig 1,4 százalékkal csökkent. Ez utóbbiban már szerepet játszhatott szerinte, hogy április végén újraindult a szállítás a Barátság kőolajvezetéken. Az energiahordozók esetében kiemelendő, hogy az áprilisi áradatok már éves alapon emelkedést mutatnak, a globális energiaárak elszabadulása a következő hónapokban még inkább begyűrűzhet, ami a cserearány romlásával járhat együtt. A cserearány javulása áprilisban még részben tudta ellensúlyozni a kedvezőtlen volumenváltozás hatását az egyenlegre, azonban ez a következő hónapokban már kevéssé lesz jellemző, vélekedett az elemző.
A vártnál jóval gyengébb termékkülkereskedelemi adatról tájékoztatott ma reggel a KSH
– ez már Regős Dániel véleménye.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az export csökkenése azért meglepetés, mert így a kedvező márciusi ipari termelés sem márciusban, sem áprilisban nem jelent meg az exportadatokban. Ugyanakkor az import bővülését azért nem tartja meglepőnek, mert a fogyasztás a reálbérek növekedése és a választásokhoz kapcsolódó kormányzati transzferek miatt jelentősen bővült, igaz, ekkora növekedésre azért nem lehetett számítani.
Regős Gábor kiemelte: exportoldalon mind a négy fő termékcsoportnál visszaesés történt, azaz bár szerepe volt abban, hogy az energiahordozók kivitele 29 százalékkal csökkent a reexport jelentős visszaesése következtében, amihez hozzájárulhatott a Barátság-kőolajvezeték év eleji leállása, korántsem ez volt szerinte az egyetlen tényező, ami fékezte az exportot. Sőt, úgy látja, alacsonyabb súlya miatt, összességében nagyobb jelentősége volt a gépek és szállítóeszközök exportjának 2,4 százalékos csökkenésének és a feldolgozott termékek exportjának 7,0 százalékos visszaesésének. Ez alapján tehát az alacsony külső kereslet, illetve a magyar ipar egy részének alacsony versenyképessége (amelyben például a magas energiaár is szerepet játszik) fékezte a kivitelt. Ez nem jó előjel az áprilisi ipari termelés szempontjából – vélekedett a közgazdász.
Fotó: KSH
Regős az elemzésében úgy fogalmaz, hogy az importoldalon a legnagyobb növekedés a gépek és szállítóeszközök kategóriájában történt, 23 százalékos. Ez önmagában 10 százalékponttal járult hozzá az import növekedéséhez, azaz szinte teljes egészében ez felelős a bővülésért. Ez arra utal szerinte, hogy a növekedést nem elsősorban a fogyasztás okozta, hanem a cégek beruházásai kezdtek gyarapodni.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a következő időszaki egyenleget több, eltérő tényező befolyásolja majd. Az energiaárak emelkedése vélhetően fokozatosan rontja majd szerinte a cserearányt. Az exportnál kérdés, hogy hogyan alakul az ipari termelés, míg az importnál a fogyasztás és a beruházások sorsa lesz meghatározó – az utóbbit nagyban befolyásolhatja az uniós források beérkezése, hiszen ezek felhasználása rövidtávon növeli az importot. Hosszabb távon azonban, ha javul a cégek versenyképessége, az az exportra jótékony hatással van – vélekedett.
Érdekes módon a forint erősödését nem emelték ki, pedig a külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 1,6 százalékkal nőtt, a behozatalban 4,3 százalékkal csökkent az előző év azonos havihoz viszonyítva. A cserearány 6,2 százalékkal javult. A forint árfolyama az euróhoz mérten 9,2, a dollárral szemben 13 százalékkal erősödött.
