Az Európai Bizottság a hazánkról készített országspecifikus ajánlása szerint nem tartható a középtávú magyar cél. A Brüsszelbe kiküldött konvergencia programunk alapján úgy látják: 2014-től kezdődően a középtávú költségvetési célhoz vezető pályától való jelentős mértékű eltéréssel számolnak. A GDP-növekedésre vonatkozó 2017-es prognózis pedig túlságosan optimista az uniós szakemberek szerint.
Problémásnak látják még az adósságcsökkentés teljesülését is az idei és jövő évben is. A dokumentum szerint a középtávú költségvetési céloktól való jelentős mértékű eltérésre, valamint az adósságszabály megsértésére tekintettel 2014-től kezdődően további strukturális kiigazításra lesz szükség.
A rezsicsökkentéssel kapcsolatban pedig úgy vélik, az árcsökkentések és az energiaszolgáltatókat terhelő különadókkal együtt negatívan hatottak a cégek költségmegtérülésére a beruházások és a hálózat-karbantartás költségei tekintetében.
Az Európai Bizottság 2014-2015-re vonatkozóan az alábbiakat javasolja hazánk számára:
1) A Stabilitási és Növekedési Paktum előírásaihoz, konkrétan az adósságcsökkentési szabályhoz képest mutatkozó, a GDP 0,9 százalékának megfelelő összegű eltérésre való tekintettel meg kell erősíteni az idei évre vonatkozó költségvetési intézkedéseket. 2015-ben és azt követően jelentősen meg kellene erősíteni a költségvetés stratégiát. Emellett annak érdekében, hogy az adósságráta tartósan csökkenő pályán maradjon, gondoskodni kell az adósságcsökkentési szabály betartásáról. Javítani kell az államháztartás átláthatóságát, aminek érdekében többek között rendszeres makroszintű költségvetési előrejelzések és a jelentősebb gazdaságpolitikai javaslatokhoz készített költségvetési hatásvizsgálatok készítésének előírásával ki kellene szélesíteni a Költségvetési Tanács törvényi feladatkörét.
2) Többek között a pénzügyi intézményekre kivetett adóterhek struktúrájának átalakításával és az adóterhek csökkentésével a hitelezés helyreállítását kellene segíteni. Sőt, a pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó szabályozást is ki kellene igazítani - ez ugyanis a megtakarításokat eltereli a bankoktól és nem ösztönzi az elektronikus fizetési eszközök terjedését. Emellett:
- meg kell vizsgálni és megszüntetni a portfóliótisztítás akadályait
- szigorítani kell az átstrukturált hitelekre vonatkozó tartalékképzési szabályokat
- meg kell szüntetni a hitelbiztosítékok tekintetében alkalmazott végrehajtási szabályokat
- fokozni kellene a fizetésképtelenségi eljárások sebességét és eredményességét.
3) Stabil, kiegyensúlyozott és egységesebb társasági adórendszer kellene a torzító hatású ágazati különadók kivezetésével. Emellett Brüsszel szerint az alacsony jövedelem munkavállalók adóterhét csökkenteni kellene.
4) A munkaerőpiaccal kapcsolatban javasolják, hogy:
- Meg kell erősíteni a célzott aktív munkaerőpiaci intézkedéseket, a fiatalok számára létre kell hozni a tervezett mentorhálózatot.
- Emellett meg kell vizsgálni a közmunkaprogramot abból a szempontból, hogy mennyire hatékony a munkaerőpiacra való visszatérés szempontjából.
- Meg kellene vizsgálni az álláskeresési járadék jogosultsági idejének meghosszabbítási lehetőségét, és azt össze kell kapcsolni aktivizálási intézkedésekkel.
- Javítani kell a szociális segélyek rendszerét.
- Egységesített és integrált szakpolitikai intézkedéseket kell végrehajtani a szegénység számottevő csökkentése érdekében.
5) Az elektronikus közbeszerzés bevezetése útján hathatósabb lépéseket kell tenni a közbeszerzési piacot jellemző verseny fokozása és a közbeszerzések átláthatóságának növelése érdekében. További vissza kell szorítani a korrupciót és csökkenteni az adminisztratív terheket.
6) A szakképzésből és a szakoktatásból kieső diákokra összpontosítva stratégia kell a korai iskolaelhagyás megelőzése érdekében. Elő kellene segíteni az oktatás különböző szakaszai közötti, illetve a munka világába történő átmenetet. Ugyanakkor felsőoktatási reformot is javasol Brüsszel, ami nagyobb arányban teszi lehetővé a felsőfokú végzettség megszerzését, főleg a hátrányos helyzetű tanulók számára.
7) Az energiaárakat és a közlekedési rendszert érintően az alábbiakat javasolják:
- Meg kell vizsgálni az energiaár-szabályozás beruházásösztönző és versenyre gyakorolt hatásait a villamos energia és a földgáz piacán.
- Lépéseket kellene tenni annak érdekében, hogy biztosítva legyen a szabályozó hatóság függetlensége a tarifák és feltételek meghatározásában.
- Javítani kell az energiahatékonyságot, főleg a lakóépületek esetében.
- Javítani kellene a közlekedési rendszer hatékonyságát a működési költségek leszorításával, illetve az állami tulajdonban lévő vállalatoknál alkalmazott díjszabás felülvizsgálatával.
Mit mond minderre a Nemzetgazdasági Minisztérium?
"A tavalyihoz hasonló tartalmú ajánlások azonban alig tükrözik azt a nyilvánvaló javulást, amely a magyar gazdaságban az elmúlt évben bekövetkezett: a GDP idei növekedése meghaladja a korábbi várakozásokat, a beruházások kiugró ütemben bővülnek, a foglalkoztatottak száma immár meghaladja 4,1 milliót, miközben az államháztartás hiánya a GDP 3 százaléka alatt maradt, és az infláció rekord alacsony szinten áll. (...)
Magyarország nem ért egyet egyes, az adórendszert érintő kritikákkal és ajánlásokkal. Az adórendszer átalakítása, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek mérséklése és a kisvállalkozások adóterheinek csökkentése, egyszerűsítése fontos szerepet játszott abban a növekedési, beruházási és foglalkoztatási fordulatban, amelyet immár a statisztikai adatok is egyértelműen visszaigazolnak.
Nem értünk egyet a rezsicsökkentéssel kapcsolatban megfogalmazott kritikával sem, hiszen a csökkenő hatósági energiaárak nemcsak a háztartások jövedelmi pozícióját javítják, hanem a hazai vállalkozások versenyképességét is."
mfor.hu
