A hamarosan a Parlament elé kerülő törvényjavaslat lényegesen nagyobb közvetett költséggel jár, mint amekkora a látszólagos közvetlen haszna.
Amíg fennáll az Európában kiemelkedően magas, 0,9 százalékos, minden ATM-es pénzfelvételt terhelő adó (tranzakciós illeték), addig a tervezett intézkedés csak a banki elvonások emelésének egy újabb módja. Fontos kiemelni, hogy a banki ügyfelek számára ingyenes készpénzfelvétel után a bankoknak ezt az adót ugyanúgy be kell fizetniük, mint a limit feletti készpénzfelvételek után. A készpénzfelvétel ingyenességét végső soron a hazai bankrendszer és így közvetetten minden ügyfél fizeti meg – köztük a készpénzt nem használó ügyfelek is.
A pénzforgalom digitalizálása megállíthatatlan világtrend, amiben Magyarország több tekintetben is élen jár. Ezt a kedvező helyzetet a kormányzat, a jegybank és a bankszektor közös erőfeszítései alapozták meg – a most bejelentett intézkedés szembemegy ezekkel az kezdeményezésekkel. Az azonnali átutalás, a Qvik bevezetése, vagy a fejlett érintéses fizetési infrastruktúra mind előremutató, a gazdasági szereplők – így a magánszemélyek – számára jelentős hasznot hajtó, óriási költségű, részben állami fejlesztések. A gyors gazdasági fejlődést elérő országok közös tulajdonsága a digitális pénzforgalmi megoldások térnyerése, így az érmékre és a bankjegyekre már szinte múzeumi tárgyként tekintenek.
Ennek természetes következménye az adóelkerülés visszaszorulása és a gazdaság lendületbe hozása. A szakmai tanulmányok és elemzések is kizárólag ezt az irányt tartják követendő példának. A tapasztalati számok is alátámasztják, hogy a magyar társadalom is alkalmazkodott ehhez a folyamathoz: az elmúlt 12 évben az elektronikus fizetések aránya megháromszorozódott, miközben a készpénzes tranzakciók aránya folyamatosan csökkent.
A készpénzhasználat ezzel szemben jelenleg évente 400 milliárd forintos társadalmi költséggel jár Magyarországon, a visszaszorításában ekkora megtakarítási potenciál van, az ösztönzése pedig tovább növeli ezt a költséget. A fekete- és szürkegazdaság és a pénzmosás is készpénz-alapúak, a most tervezett intézkedés kedvez ezeknek a társadalmilag nagyon káros jelenségeknek. Ezáltal a módosítás Magyarország pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni intézkedéseinek megítélését is ronthatja, miközben a gazdaság növekedési pályára állítása és az ország nemzetközi befektetői megítélésének fenntartása érdekében kerülni kell minden olyan intézkedést, amely rontja hazánk pénzmosás megelőzési szempontú megítélését, és magában hordozza Magyarország leminősítésének lehetőségét – írta a Bankszövetség.
Az ügy háttere: a Parlament Gazdasági Bizottsága rábólintott arra a szabálymódosításra, amely lehetővé tenné, hogy a lakosság havonta akár háromszázezer forintot is díjmentesen vehessen fel ATM-ből készpénzben – két alkalomra lebontva.
