A téli időszámítás évek óta október utolsó vasárnapján kezdődik. Az idei átállás azért számít korainak, mert 2024-ben október 27-én, 2023-ban október 29-én, míg 2022-ben október 30-án történt meg a váltás. Most viszont október 26-án, vasárnap kell egy órával visszatekerni az időmérőket – és a szervezetünket.
Folyamatosan lóg a levegőben az uniós döntés, miszerint eltörlik az óraátállítást, ám az új rendszer bevezetése még mindig várat magára a tagországokban – minden bizonnyal van most ennél fontosabb dolguk is. Az Európai Bizottság 2018-ban döntött a megszüntetéséről az Európai Unióban, de ez azóta sem történt meg. Az új rendszert azonban még idén sem vezették be.
Az óraátállítás az egyes tagállamokon múlik, azonban a probléma eddig rendre kifogott az országok kormányain.
Az elképzelések szerint az országok maguk döntik majd el, hogy a téli vagy a nyári időszámítást választják, ám erről nemcsak Magyarországon, hanem máshol sem született döntés. Sok egyeztetésre van szükség, ugyanis a szakértők korábbi nyilatkozatai szerint a globális, összefüggő gazdaságra való tekintettel óriási kavalkádot okozhat, ha például egy ország a nyári, a többi, vele szomszédos ország pedig a téli időszámítás mellett dönt.
Fotó: DepositPhotos.com
Országok, ahol már nincs óraátállítás
A világon ma már csak mintegy 70 ország használja az óraátállítást, a többiek végleg átálltak az állandó időrendre. Néhány példa:
- Oroszország – 2014 óta állandóan a téli időt használja
- Törökország – 2016 óta végleg a nyári időszámítást tartja
- Uruguay – tíz éve nem állít át órát
- Azerbajdzsán, Irán, Jordánia, Szíria – mind eltörölték az átállítást
- Namíbia – megszüntette az évszakos eltolódásokat
- Mexikó – 2022 óta csak az USA-val határos régiókban van óraátállítás
- Brazília – 2019-ben törölte el
- Kína – az egész ország egyetlen időzónát használ
- India – soha nem is alkalmazta
- Japán – 1951-ben törölte el
- Dél-Korea – 1988-ban szűnt meg
- Ausztrália – több államban (Queensland, Nyugat-Ausztrália, Északi Terület) nincs nyári időszámítás.
Az energiamegtakarítási szempontok okafogyottá váltak
A nyári/téli időszámítást gazdasági okra hivatkozva vezették be, Magyarországon épp 25 éve, azaz 1980-ban: áramot spórolhatunk azzal, hogy este tovább van világos, nem kell villanyt kapcsolni.
Ám az utóbbi években egyre erősebbek a hangok, miszerint megterheli a szervezetet, de gazdasági haszna elenyésző, hiszen a kezdeti energiamegtakarítás mára minimálisra zsugorodott. Ugyanis a kilencvenes években még 1200 GWh volt az éves spórolás, 2018-ra ez 351 GWh-ra esett vissza. Kijelenthető, hogy a modern technológia és a megváltozott energiafelhasználási szokások miatt az óraátállítás energiapolitikai haszna gyakorlatilag megszűnt.
Szabó Dezső, a MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító) forrásoldali üzemelőkészítési osztályának vezetője is korábban azt mondta, hogy napjainkban az óraállítási hatás a fogyasztásban szinte már kimutathatatlan. Egyrészt azért, mert megváltoztak a fogyasztói szokások, másrészt a villamosenergia-rendszer forrásösszetétele is megváltozott.
Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy jelentős teret nyertek az energiatakarékos izzók, így a világításnak sokkal kisebb súlya van a villamosenergia-felhasználásban, ami anno gyakorlatilag a mozgatórugója volt az óraátállítás rendszerének kialakításában.
Egészségügyileg sem igazán hasznos a szervezetünknek
De míg a gazdasági szempontok elenyészővé váltak, az egészségügyre gyakorolt hatások nem.
A többéves megfigyelések szerint egyébként inkább a tavaszi óraátállítás viseli meg jobban az emberi szervezetet, de az őszi is hatással van a napi munkavégzésre és az emberi kapcsolatokra, fáradtabbak, ingerlékenyebbek lehetünk.
Ezért az alvásszakértők Magyarország földrajzi elhelyezkedése és a természetes bioritmusunk szempontjából a téli időszámítást tartják ideálisnak. Ugyanis egyáltalán nem használ az emberi szervezetnek, hogy mesterségesen beleavatkoznak a természet rendjébe, és sokakban még ez az egy óra is nyomot hagyhat, mert megtöri a cirkadián ritmust, azaz a fénynek és a sötétségnek az élővilág életét alapvetően meghatározó ütemét. Mindez a következő problémákat okozhatja:
- Alvászavarok: nehezebben alszunk el este, vagy korábban ébredünk fel reggel. Ez nappali fáradtságot, koncentrációs problémákat és ingerlékenységet okozhat.
- Felboruló hormontermelés: késhet a melatonin, vagyis az alváshormon termelése, ami tovább nehezíti az elalvást. A kortizol, a stresszhormon szintje pedig megemelkedhet, ami feszültséget és szorongást okozhat.
- Emésztési problémák: a belső óránk befolyásolja az emésztőrendszer működését is, így a változás étvágytalansághoz, puffadáshoz vagy egyéb kellemetlenségekhez vezethet.
- Szív- és érrendszeri problémák: megnőhet a kialakulásuk kockázata, különösen az idősebb korosztályban és a már meglévő betegséggel küzdőknél.
- Hangulatváltozás: végül, de nem utolsósorban a hangulatunkra is negatív hatással lehet az óraátállítás. A fényhiány és a cirkadián ritmus (egy nagyjából 24 órás belső biológiai ciklus, amely szabályozza az alvás-ébrenlétet, a hormontermelést, a testhőmérsékletet és az anyagcserét – a szerk.) zavara depressziós tüneteket válthat ki, vagy felerősítheti a meglévő hangulatzavarokat.
Egy jótanács
Ma már a legtöbb modern eszköz – például okostelefon, laptop vagy okosóra – automatikusan frissíti az időt. A kézi beállítást igénylő készülékek, mint a sütő, mikrohullámú sütő, autórádió vagy hagyományos ébresztőóra, viszont külön odafigyelést kívánnak. Érdemes már szombat este elvégezni a módosításokat, hogy vasárnap reggel minden a helyén legyen.
