Bánki Erik Fideszes képviselő jegyzi a jegybanktörvény módosításához benyújtott törvényjavaslatot, mely egyebek mellett a jegybanki vezetők fizetéséről is rendelkezik. Mint ismert, egy tavaly elfogadott módosításnak köszönhetően az állami vezetők 2 millió forintos bérplafonját eltörölték, ennek nyomán jelentősen változnak a jegybanki fizetések is.
A módosítás értelmében Matolcsy György, jegybankelnök eddigi 2 377 360 forintos havi fix bruttó bére 5 millió forintra ugrik, amennyiben elfogadásra kerül a törvényjavaslat. A jegybank alelnökei eddig az elnök havi bruttó bérének 70-80 százalékát keresték meg, és esetükban a jövőben is hasonló módon kerül meghatározásra a fizetés. Vagyis az elnök - immár jóval magasabb - bére lesz az alap, melynek a jövőben már 90 százalékát kaphatják meg. Vagyis az eddigi 1 901 888 és 1 664 152 forintról 4,5 millióra nő.
szerk: Itt jut eszünkbe, hogy néhány évvel ezelőtt még pont a magas fizetések miatt támadta a jegybankot a kormány.
A Monetáris Tanács tagjai az elnök bérének 60 százalékáért végezhetik a munkájukat, vagyis kereken havi bruttó 3 millió forintért az eddigi 1 426 416 helyett és ugyanilyen meghatározás lesz érvényes a Felügyelő Bizottság tagjai is. A különbség annyi, hogy esetükben bruttó 800 ezer forintról fog 3 millióra nőni a fizetés.
A Felügyelő Bizottság elnöke, Papcsák Ferenc 1,2 millió forintot kapott, ami 3,5-re ugorhat, mivel a törvényjavaslat az elnök bruttó bérének 70 százalékában határozza meg a fizetést.
Bánki Erik indoklása szerint így a szabályozás a díjazás mértékét közelíti a piaci vezetői bérekhez és megfeleltethető az állami tulajdonú pénzügyi szektor társágai vezető állású munkavállalóinak részére meghatározott javadalmazási keretnek.
Titkolnák a jegybanki alapítványok adatait
A módosító törvényjavaslat másik része a jegybanki alapítványok és gazdasági társaságok adataival, azok közérdekűségére vonatkozik. A javaslat lehetőséget teremtene arra, hogy az MNB alapítványok adatait titokban tartsák - annak ellenére, hogy a jegybank nemrég pert vesztett a szocialisták ellen, miszerint ki kell adni az alapítványok eddig titkolt adatait.
Az indoklás szerint "az MNB által létrehozott alapítvány vonatkozásában az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét, a törvényi szabályozás szerint ezért ezen adatok nyilvánosságára nem az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény szabályait kell alkalmazni."
A Bánki Erik javaslatát hétfőn már tárgyalja is a gazdasági bizottság és gyorsított eljárásban megy keresztül a törvényhozáson.
mfor.hu