A gyenge makrogazdasági mutatók és a cégek romló munkaerőkereslete ellenére is kifejezetten stabilan tartja magát a magyarországi munkaerőpiac. A foglalkoztatási ráta 81,4 százalékon áll a 20-64 év közötti népesség körében, miközben az európai uniós átlag 76,4 százalék. A munkanélküliségi ráta idehaza 4,5 százalék, szemben a közösség egészében mért 5,9 százalékos átlaggal. Ezekkel a munkaerőpiaci adatokkal Magyarország a 7-9. hely környékén áll az Európai Unióban – mondta el a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség konferenciáján tartott előadásában Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
Ma közel 4,7 millió ember dolgozik Magyarországon, a kormány célja, hogy a mostani 81,4 százalékos foglalkoztatási rátát 2030-ra 85 százalékra emeljék – tette hozzá Czomba Sándor. Az államtitkár szerint erre akkor is jó esély van, hogyha a technológiaváltás, a mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásai egyelőre még kifürkészhetetlenek, illetve a magyar munkavállalók mobilitása is a nullához közelít. A képet persze árnyalja, hogy a demográfiai krízis és a munkakorú népesség csökkenése miatt ezt az arányt százalékosan könnyen el lehet érni, viszont számosságában ez nem fog több munkavállalót jelenteni.
Jelenleg valamivel több mint 220 ezren vannak a regisztrált álláskeresők, akiknek a 40 százaléka három hónapon belül el tud helyezkedni. Ugyanakkor óriásiak a területi eltérések.
A legkevesebb regiszterben szereplő álláskeresőt Vas vármegyében tartják nyilván (3618 főt), majd Győr-Moson-Sopron vármegye és Komárom-Esztergom vármegye következnek (3701, illetve 4590 fővel). Ezzel szemben Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében több mint 31 ezren keresnek aktívan állást, ami közel 10 ezerrel megelőzi a listán alulról második helyezett Budapestet.
Ha a 15-64 éves korosztályt nézzük, akkor már alacsonyabb, 75,2 százalék a magyarországi foglalkoztatási ráta. Ennek a fő oka, hogy a fiatalok munkanélküliségi mutatója magasabb, mint a teljes munkaképes korú népességé (10,9 százalék). Ez hajszállal jobb a 11 százalék feletti uniós átlagnál.
Na de akkor mekkora is a munkaerőtartalék?
Az államtitkár szerint ma Magyarországon nagyjából 300 ezer főre tehető a belső munkaerőtartalék. „Ugyanakkor ezeknek az álláskeresőknek, vagy inaktívaknak több mint fele akár egészségügyi, mentális vagy családi problémák, esetleg a képzettség hiánya miatt a valóságban nagyon messze van attól, hogy rövid időn belül munkaképes állapotba kerüljön” – fogalmazott Czomba Sándor.
Az államtitkár szerint a legnagyobb kihívást egyértelműen a vészjósló demográfiai folyamatok jelentik.
„Jelenleg 1,3-1,5 százalék körül van a hazai termékenységi ráta, miközben a népesség fenntartásához 2,1 százalékra lenne szükség. A számítások szerint a demográfiai problémák miatt 2050 környékére 8,5 millió alá esik majd a lakosság száma, évente 30-40 ezer embert veszítünk” – magyarázta Czomba Sándor.
A kormányzat stratégiája, hogy a hazai munkaerőpiaci kihívásokat a belső tartalékokból próbálja megoldani, azonban ez a helyzet egyre kevésbé tűnik fenntarthatónak. Lapunk külföldi munkaerővel kapcsolatos kérdésére Zöld-Nagy Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért, munkavédelemért és foglalkoztatás-felügyeletért felelős helyettes államtitkára azt mondta, hogy ennek ellenére 2024-ben megtorpant a harmadik országbeli munkavállalók Magyarországra érkezése, részben a szigorodó vendégmunkás szabályok miatt.
„A korábbi, 65 ezres éves kvóta idén 35 ezerre csökkent, de valószínűleg ezt sem fogják elérni a cégek az idei évben. Jelenleg 20 ezer kiadott munkavállaláshoz kötött tartózkodási engedélyt látunk a rendszerben” – tette hozzá a helyettes államtitkár.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egyébként 2024-ben valóban csökkenés volt az Európai Unión kívüli országokból érkezők számában, ami tavaly júliusban 78 900 munkavállalót jelentett. Egy évvel később a mutató már közel 4 ezerrel, 83 300-ra nőtt. Ebben nyilvánvalóan megkerülhetetlen szerepe van a Magyarországra érkező nagyberuházásoknak, egy korábbi cikkünkben mi is foglalkoztunk azzal, hogy főleg a kínai akkumulátorgyárakkal kapcsolatban gyakran felmerül, hogy inkább az anyaországból hozzák a munkavállalóikat, és nem helyi munkaerőt foglalkoztatnak.
Az ezzel kapcsolatos kérdésünkre Zöld-Nagy Viktória elismerte, hogy egy CATL- vagy BYD-beruházásnak kezdetben óriási munkaerőigénye van, amit nem feltétlenül tud kielégíteni az adott magyarországi régió.
„Egy nagyberuházásnál a cég csoportos engedélyekhez juthat, aminek keretében a harmadik országbeli munkavállalók 1 évig, vagy a beruházás időtartamáig maradhatnak Magyarországon. Azonban azt látjuk, hogy ez az időszak inkább 3-6 hónapra korlátozódik a gyakorlatban, hosszabb távon minden ideérkező beruházó magyar munkaerőt szeretne foglalkoztatni” – reagált Zöld-Nagy Viktória.
Hogy mekkora is a hazai munkaerőtartalék pontos létszáma, azzal kapcsolatban nem volt egyetértés a résztvevők között. Érdekes módon a Nemzetgazdasági Minisztérium a pesszimistább: a tárca 300 ezer olyan potenciális munkavállalót tart számon, akik – ha nem is nagyon rövid időn belül, de – becsatlakozhatnának az elsődleges munkaerőpiacra. Az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője, Molnár Dániel ezzel szemben 400 ezer, míg Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szenior elemzője 400-500 ezer főről beszélt.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
Az eltérés oka, hogy az elemzők jóval tágabban értelmezik a potenciális munkavállalók körét, beleszámítva a regisztrált álláskeresők és az inaktívak mellett a fiatalokat, a nyugdíjas korúakat, a külföldön dolgozókat, a roma társadalomban rejlő lehetőségeket és a kisgyermeket nevelő szülőket is.
A különböző munkavállalói csoportokat illetően Erdélyi Dóra egy kerekasztal-beszélgetés keretében osztotta meg gondolatait, és kiemelte, hogy Magyarországon szembetűnő a 65 év felettiek foglalkoztatottsági mutatójának növekedése. „A nyugdíjas korúak száma a munkaerőpiacon 3,5-szeresére nőtt az elmúlt tíz évben. Eközben a roma népesség körében is jelentős előrelépés történt, ma 200 ezren dolgoznak, a férfiaknál 60 százalékra emelkedett a foglalkoztatottsági ráta” – fogalmazott a szakértő.
A 65 év feletti korcsoport 7,2 százaléka dolgozik ma Magyarországon, szemben a 6,8 százalékos európai uniós átlaggal. Északabbra haladva, Németországban, kiváltképp pedig a skandináv és balti országokban ez az arány közel a duplája is lehet, tőlünk délebbre pedig alacsonyabb. „De az Észak-Dél közötti ellentét a munkaerőpiaci aktivitást illetően általánosságban is megfigyelhető” – ezt már Molnár Dániel tette hozzá.
A mediterrán tagállamokban, Olaszországban, Görögországban vagy Spanyolországban 70 százalék alatti a foglalkoztatottsági ráta a 16-64 éves korosztályban, míg északabbra haladva 75 százalék feletti értékeket is láthatunk. A legmagasabb mutató Hollandiában van, több mint 82 százalékkal – tette hozzá a szakértő.
Így veszi el a munkánkat az AI
Abban egyetértés volt a felek között, hogy egyértelműen a demográfiai válság jelenti a legnagyobb kockázatot a jövő munkaerőpiacára. Emellett még a technológiai változások, a mesterséges intelligencia előretörése és a zöld átállással kapcsolatos új munkakörök kialakulása is fontos befolyásoló tényezők lehetnek. „A zöld átállás a jelenlegi munkakörök negyedét, ötödét érinti, azonban a nettó hatása ennek nagyjából nullára tehető. Vagyis ugyanannyi új álláshely jöhet létre, mint amennyi megszűnik” – magyarázta Molnár Dániel.
A technológiai átalakulás és a mesterséges intelligencia (angol rövidítésén: AI) már jóval bonyolultabb kérdés, amiben a nemzetközi kutatói közösségben sincs egyetértés.
Minél fejlettebb egy ország gazdasága, annál nagyobb mértékben alakítja át az AI a jelenlegi munkaköröket: az alacsony jövedelmű országoknál az érintettség 20 százalék alatt van, a magas jövedelműeknél pedig 42 százalék fölött.
Annak a valószínűsége, hogy a mesterséges intelligencia megszüntet és teljesen kivált munkaköröket, 5 százalékra tehető. Több mint 13 százalékban csak kiegészítő, segítő szerepet tölthet be a technológia. A legnagyobb halmazt, 24 százalékos arányban a vegyes kockázat jelenti, ahol még nem látjuk pontosan, hogy milyen hatása is lesz a mesterséges intelligenciának – ez derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet felméréséből.
Most akkor van még munkaerőhiány, vagy nincs?
A gazdaság lassulása, és a cégek munkaerő iránti keresletének csökkenése azt okozza, hogy egyre kevésbé beszélhetünk ma már munkaerőhiányról. 2022-ben ez a mutató a Covid utáni felpattanás időszakában historikus csúcsra emelkedett, azóta viszont, főleg a versenyszférában, jelentősen mérséklődött. Bár itt is nagy különbségek láthatók az egyes ágazatok között, amik a makrogazdasági folyamatokat szinte egy az egyben lekövetik. Az iparban, az építőiparban, a szállítás, raktározás területén a kihasználatlan kapacitások miatt csökkent, a költségvetési és a szolgáltatói szférában nőtt a munkaerőhiány mértéke.
Ha az új munkaerő felvételét tekintjük, akkor 2019 és 2024 között az ingatlanügyletek területén több mint 45 százalékkal bővült a létszám, de a pénzügyi, biztosítási üzletágban is 40 százalék feletti a mutató. Ezzel szemben a bányászat, kőfejtés munkaerőigénye zuhant a legnagyobb mértékben (közel 30 százalékkal), de a feldolgozóiparban és a szállítás, raktározás területén is 5 százalék feletti a visszaesés.
A munkaerőhiányra sokszor negatív folyamatként hivatkozunk, valójában viszont ez nem probléma, hanem sokkal inkább egy lehetőség. A vállalatokat ugyanis rákényszeríti a hatékonyság növelésére – magyarázta Molnár Dániel. Erre pedig égető szükség lenne Magyarországon, hiszen a béremelések fedezetét is a termelékenység javulása hozhatná el.
Magyarországon az idei évben aktualizált mesterséges intelligencia stratégia 2030-ig 26 százalékos hatékonyságnövelést irányoz elő. Ez első ránézésre rendkívül ambiciózus cél, főleg azt figyelembe véve, hogy az elmúlt 15 évben mindössze 14 százalékkal emelkedett a magyar vállalatok termelékenységi mutatója. A jóval magasabb fordulatszámnak a gyorsuló technológiai forradalom adhat alapot.
A jövőben a Nemzetgazdasági Minisztérium a munkaerőpiaci programjait nem a klasszikus megközelítés szerint, ágazati és munkaköri meghatározottság, hanem kompetenciaalapon képzeli el. Már csak azért is, mert a mesterséges intelligencia által befolyásolt munkakörök jellemzően magasabb hozzáadott értéket követelnek meg, ami a munkavállalók továbbképzését, az oktatás színvonalának javítását kell, hogy magukkal vonják.
Jelenleg az NGM szerint – hiába emelkedett a gazdaság lassulása miatt enyhén a munkanélküliség és csökkent a foglalkoztatottak száma – nincs szükség munkahelyvédelmi programok bevezetésére a vállalatok számára. „Azt látjuk, hogyha csoportos létszámleépítés is történik egy-egy cégnél, a régió egyéb vállalatai képesek felszívni az elbocsátott munkavállalókat. Abban bízunk, hogy jövőre, a gazdaság beindulásával ilyen munkahelyvédelmi programokra továbbra sem lesz szükség” – válaszolta kérdésünkre Zöld-Nagy Viktória, a sajtótájékoztató végén.
