Nem lehet azt állítani, hogy a Fidesz ne tenne meg mindent a választási győzelemért. Csak az elmúlt pár hónapban annyi mindennel jött elő a Tiszával kapcsolatban, amennyinek – gondolhatják, gondolhatták – elégnek kellene lennie ahhoz, hogy az ellenzéki pártot jelentősen meggyengítse
- kezdte posztját a politológus. Hozzátette, mindezek ellenére nem ezt látjuk, nem csupán a kormánytól független közvélemény-kutatásokban, ahol egyértelműen vezet a Tisza, de még a kormánypárti adatsoroknál sem, ahol meglepődve olvashatja a Tisza fáradásáról, kiszáradásáról, végéről naponta halló fideszes szavazó, hogy még mindig 40 százalék felett és valamivel a náluk vezető Fidesz mögött van az ellenzéki párt a biztos szavazó pártválasztók között.
Fotó: Bánkuti András
Ez az ellenzék már nem az az ellenzék
Török Gábor szerint az egyik ok nagy valószínűséggel az, hogy „Magyar Péter pártja nagyon másképp viselkedik, mint a korábbi ellenzék: minden támadásra azonnal, késlekedés nélkül visszatámad, nem engedi, hogy a saját szavazói az üggyel kapcsolatban gondolatmankók nélkül maradjanak. Néha már a téma napvilágra kerülése előtt elkezdi megépíteni a választ, ami jelentős mértékben segíti, hogy a szavazói ne bizonytalanodjanak el.” Hozzátette:
a kormánypárti támadások legfeljebb a saját táborukban hatnak úgy, ahogy szeretnék, azon kívül inkább csak erősítik azt a képet, hogy a Fidesz nehéz helyzetében minden eszközt megragad.
Más ügyek
A politológus úgy vélte, az is újdonság, hogy a Fidesz Tisza-témái között egyelőre nem akadt olyan, amely klasszikusan „egyoldalú” lett volna. Mint írta:
(…) csupa „kétoldalú” ügyről beszélünk, amelyeknek ugyan mind van a Tiszára nézve kellemetlen olvasata, de lehet másképp is magyarázni – a párt ezt minden esetben meg is teszi.
Úgy fogalmazott:
pont ilyen az adatszivárgási vagy adatlopási ügy is – ahogy már ez a két elnevezés is mutatja. Lehet azt állítani, hogy a Tisza követett el hibát, és hogyan lehetne rábízni valakire az országot, aki a saját szimpatizánsainak az adataival sem bánik gondosan.
Meg lehet azt mondani, hogy vajon az-e a felelős, akitől lopnak, vagy az, aki a lopott adatokat felhasználja politikai céljai érdekében. Miután mindkettő elmondható úgy, hogy az emberek százezrei számára hiteles legyen, ezektől a témáktól – minden remény vagy félelem ellenére – szerintem nem várható komoly fordulat a pártok versenyében.
Török Gábor teljes posztját itt olvashatja el:
