Rácz András Oroszország-szakértő tíz pontban foglalta össze szerda reggeli Facebook-bejegyzésében azt, amit a Tisza Párt Tisza Világ applikációjából kikerült adatok ügyéről gondol.
Elsőként leszögezi, hogy ez valóban nemzetbiztonsági és szuverenitási, és nem „csak” adatvédelmi kérdés, hiszen
„valakik illetéktelenül és jogszerűtlenül befolyásolni akarják a közelgő magyar országgyűlési választást”.
Azt is kiemeli a szakértő, hogy a Tisza adatbázisa nem kiszivárgott (ahogy a kormány narratívájában beszélnek az ügyről, a szóhasználatot pedig sokan átvették), hanem ellopták.
„A szavaknak igenis jelentőségük van: fontos, hogy hogyan nevezzük a dolgokat. Bár a kormánymédia előszeretettel beszél adatszivárgásról, itt nem ez történt, hanem azt az adatbázist minden valószínűség szerint szanaszét hekkelték valakik. Az, hogy ez külső vagy belső szereplő volt, esetleg mindkettő, egyelőre még nem derült ki” – írja, rámutatva, hogy itt egyértelműen nem arról van szó, hogy gondatlanságból kerültek ki az adatok.
„Egy kétszázezres adatbázis teljes kikerüélse a netre nem szivárgás, ilyen nem tud véletlenül történni. Ez csak szándékos lehetett”
- szögezi le.
Fontos tényező az is, hogy mind a kormány, mind a Tisza külföldi szereplőt gyanít a háttérben, csak előbbi az ukránokat, utóbbi az oroszokat gyanúsítja. Csakhogy szerinte Ukrajnának nem lenne érdeke egy ilyen botrány. (Kérdés persze az is, hogy valóban van-e ukrán állami érdekeltség a Tisza Világ fejlesztésében részt vevő ukrán cégben – ez egyelőre nem ismert.)
„Ha valóban ott az ukrán állam a fejlesztőcég mögött ÉS az ukrán cég hibája miatt kerültek ki az adatok (valójában ezt sem tudjuk), az felvet egy másik, elég fontos kérdést is: ki az, aki hekkelésben jobb, mint az ukránok?” – teszi fel a kérdést a szakértő, nyilván az oroszokra utalva, akik folyamatosan támadják a kibertérben is Ukrajnát.
Oroszországnak pedig az Orbán-kormány hatalomban tartása, illetve Ukrajna reputációjának gyengítése miatt is érdekében állna egy ilyen támadás.
"Nyilván nem tudom, hogy oroszok álltak-e a támadás mögött, akár valamelyik saját hekkercsoportjukkal, akár valamelyik, esetileg nekik dolgozó kiberbűnözői csoporttal. (Ha tudnám, akkor pedig nem mondhatnám el nyilvánosan.)
Mindenesetre a 'melyik külföldi szereplőnek állt ez az egész az érdekében' kérdésre Oroszország sokkal hitelesebb válasz lenne, mint Ukrajna"
- mutat rá Rácz, aki persze nem zárja ki, hogy más, harmadik szereplő áll a történet mögött.
A szakértő számára azonban a legérdekesebb az, ahogy a kormányzati propagandagépezet reagált a történtekre. Emlékezzünk, hogy az adatbázis valamikor október 31-én, azaz egy halottak napi hétvége előtti péntek délután-este került ki az internetre. Rácz szerint „kifejezetten furcsa, hogy a kormánymédia szinte azonnal tudta, hogy a kikerült adatbázis valódi, és nem valami ChatGPT-vel generált hamisítvány”. Nem töltöttek azzal sem időt, hogy biztonsági szempontból ellenőrizzék a fájlt.
A gépezet minden tétovázás nélkül beindult.
„November 2-án, vasárnap a kormánymédia már tele volt az erről szóló cikkekkel. Miközben ugye nemcsak hétvége volt, de ünnepnap is, Mindenszentek, illetve halottak napja. Az állami szektor nem dolgozik, sőt, a magánszektor legnagyobb része is szabadságon van... mégis, nagyon gyorsan sikerült verifikálniuk”
- mutat rá Rácz, aki azt is hozzáteszi, hogy az is igencsak furcsa, hogy még az is belefért a hétvégébe, hogy az adatbázis megkapása és verifikálása után döntést hoztak arról, hogy erre felhúznak egy kampányt „ilyen és ilyen sorrendben, narratívákkal, beszélő fejekkel”.
"Összességében nagyon nehezen hiszem el, hogy ez spontánul alakult így péntek délutántól kezdve,
Ez alapján Rácz András szerint nagyon valószínű, hogy az adatsor már pénteken megvolt egy, a kormányzathoz köthető valamilyen szereplőnél, és arra is utal, hogy a kormányoldalon megbíztak abban, aki az adatokat eljuttatta hozzájuk.
A szakértő továbba rámutat arra is, hogy az is a bizalom jele, hogy a Fidesz a saját oldalán nem próbálja erősíteni a kiberbiztonságot (például a Digitális Polgári Körök tagságának figyelmeztetésével), illetve kiemeli azt is, hogy ugyan az ilyen különösen védett személyes adatokkal való visszaélés bűncselekménynek számít, a kormánymédiában „teljes nyugalommal” használják fel ezeket.
„Ez az ügy is olyasmi, aminek kapcsán nagyon várom, hogy egyszer majd levéltárban végigolvashassam, hogy mi és hogyan történt, ki, mikor, mit döntött, stb.”
- zárja értékelését a szakértő.
