2p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Néhány kisebb megingást leszámítva szinte folyamatosan mélyül a bérszakadék a legmagasabb és a legalacsonyabb átlagos nettó bérrel rendelkező megyék között.

Tavaly év végére az átlagos országos nettó bér 162 275 forint volt Magyarországon, ami 4,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A legmagasabb nettó fizetés továbbra is Budapesten érhető el: 208 966 forint, ami 28,7 százalékkal magasabb az országos átlagnál. Ezt Győr-Moson-Sopron megye követi 169 904 forintos nettóval, a harmadik helyre pedig lényegében az országos átlagos nettó bér sorolható.

Vagyis mindössze két megyében keresnek az átlagnál jobban, ami azt is jól mutatja, mennyire felhúzza a statisztikát a fővárosi nettó. Ha ezt kivennék a számításból, akkor már rögtön csak 137 727 forintos nettót kapnánk,

ami elnézve a megyei adatokat, sokkal közelebb állhat országos szinten a valósághoz.

A budapesti kimagasló bérrel szemben a legkisebb átlagos nettó bér Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez kapcsolódott, 111 680 forint, ami mindössze 1,6 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A minimális növekedés és az alacsony érték hátterében meghatározó szerepet tölt be a közfoglalkoztatás. A munkaerőpiaci szempontból problémásabb területen ugyanis sokkal nagyobb volumenű az állami foglalkoztatásnak eme formája, melynek a minimálbérnél is alacsonyabb fizetése lehúzza a megyei átlagot.

Mindesetre ez nem változtat azon a tényen, hogy tavaly év végén

a legmagasabb és a legalacsonyabb átlagos nettó bért regisztráló megyék között 87,1 százalékos volt a különbség. Vagyis a fővárosban ennyivel magasabb az átlag, mint Szabolcs megyében.

A differencia pedig ezzel eddig még nem látott csúcsára emelkedett: 2014 végén a különbség még "csak" 81,9 százalék volt, 2013 végén pedig 75,8 százalék.

A defláció segített

2015 egészében 0,1 százalékos árcsökkenést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal, ami azt jelenti, hogy reálszinten kicsit minden megyében többet értek a nettók annál, mint amennyivel nominálisan növekedtek. Az országos átlag így 4,3 százalékkal ért többet, a fővárosi fizetés átlagosan 4,6, a szabolcsi pedig 1,7 százalékkal.

A legnagyobb reálszintű növekedés egyébként Csongrád (6,7 százalék), Tolna (6,6 százalék) és Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt (6,2 százalék).

Valamiben a felcsúti foci is világelső

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!