Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerre (EKR) hivatkozva a szolgáltatók gyakran 50.000 Ft/GJ összegű díjat hárítanak tovább, holott a tényleges piaci költségek ennek töredékét teszik ki. Dr. Kovács Norbert energetikai szakjogász arra figyelmeztet közleményében, hogy a homályos jogcímen beszedett díjak tömeges jogi problémát vethetnek fel a hazai energiapiacon.
A magyarországi fogyasztók jelentős része egyszerűen átsiklik a számlákon megjelenő „EKR díj” vagy „energiahatékonysági járulék” megnevezésű tételeken, abban a hitben, hogy egy kötelező, mindenkit egyformán terhelő törvényi adóról van szó. A szakértő szerint azonban ez egy súlyos tévhit, ami sokakat komoly anyagi veszteséghez vezethet.
Az EKR rendszert eredetileg azért hozták létre, hogy a kereskedőket tényleges energiamegtakarításra ösztönözze a végső felhasználóknál (például szigeteléssel, korszerűsítéssel). A jogszabály alapján a kereskedőknek igazolt megtakarítást kell felmutatniuk, és csak a legvégső esetben kellene büntetőjellegű járulékot fizetniük.
Fotó: DepositPhotos.com
„A probléma ott kezdődik, amikor ezt a szankciós jellegű, 50.000 Ft/GJ tételt a szolgáltatók úgy jelenítik meg, mintha az egy automatikusan továbbhárítható közteher lenne, amit a fogyasztónak kell megfizetnie” – hangsúlyozza Dr. Kovács Norbert.
„Különösen beszédes az összeg nagysága: a piacon a tényleges energiahatékonysági beruházásokból származó megtakarítások évesített költsége sok esetben mindössze 4.900–5.800 Ft/GJ körül mozog. Ennek fényében teljesen indokolatlan a legdrágább, szankciós opció áthárítása a fogyasztókra, különösen úgy, hogy az utólagos elszámolás és a különbözet sorsa gyakran tisztázatlan” – teszi hozzá.
A szakjogász tapasztalatai szerint sok esetben a szerződések, üzletszabályzatok és számlák nincsenek összhangban egymással. Nem egyértelmű, hogy a felszámított díj fix árelem, becsült költség, vagy utólag elszámolandó tétel. A helyzetet tovább bonyolítja, ha a fogyasztó saját beruházásából származó megtakarítást a kereskedő EKR-teljesítésként használja fel, miközben a járulékot is kiszámlázza.
Mit tehet a fogyasztó?
Dr. Kovács Norbert arra hívja fel a vállalkozások és magánszemélyek figyelmét, hogy ne tekintsék az EKR-díjat automatikusan fizetendő köztehernek. Gyanú esetén érdemes energetikai jogásszal átnézetni a kereskedelmi szerződéseket, az ÁSZF-et, a vitatott számlákat és a szolgáltatói levelezéseket – különösen akkor, ha több évre visszamenőleg jelentős összegről van szó.
„A helyes kérdés a számla láttán nem az, hogy »benne van-e a törvényben«, hanem az: kinek a kötelezettsége, milyen jogcímen, milyen számítás alapján történik az áthárítás, és hogyan számolnak el vele. Ha erre nincs világos válasz, az már nemcsak pénzügyi, hanem jogi probléma” – tette hozzá az energetikai szakjogász.
