A Magyar Kereskedelmi és Ipakamara (MKIK) 51. küldöttgyűlésének kora délutáni kezdetére csordultig megtelt a Novotel Alkotás utcai szállodájának előadóterme az összesen 135 kamarai küldöttel és cégvezetőkkel.
A közgyűlésen a média képviselői már nem vehettek részt, csak az előtte lévő ünnepélyes emlékérme-kibocsátáson. Az eseményt Nagy Elek, az MKIK elnökének beszéde nyitott meg.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
Elindult a puhatolózás a kormány és a kamara között
„Tavaly lett 175 éves a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, aminek tiszteletére a Magyar Nemzeti Bank egy külön emlékérmét bocsát ki, a kamara megbecsülésének jeleként” – fogalmazott Nagy Elek.
Hozzátette, hogy az elmúlt bő egy évben, amióta Varga Mihály lett a Magyar Nemzeti Bank elnöke (ez 2025. március 4-én történt – a szerk.), nagyon intenzív lett a kamara és a jegybank munkakapcsolata. „Egy hónappal Varga Mihály kinevezése után egy együttműködési megállapodást kötöttünk, valamint több közös programot is elindítottunk.”
Nagy Elek ebbe a körbe sorolta a konjunktúraelemzéseket, a minimálbér-kutatásokat, valamint az idén februárban megalapított Magyar Innovációs Koalíciót, amit a közös munka legizgalmasabb fejezetének nevezett.
„A magyar gazdaság lelke, motorja az innováció. Az igazi többletértéket, a magas hozzáadott értéket az innováción keresztül lehet elérni. A koalíció célja, hogy megadja a megbecsülést azoknak a később támogatásra érdemes kis- és közepes vállalkozásoknak, akik az innováció mellett képesek lehetnek az exportpiacokra is kilépni” – fogalmazott a kamara elnöke.
A kezdeményezéshez a Magyar Innovációs Szövetség is csatlakozott és a Tanács Zoltán irányítása alatt működő új, Tudományos és Technológiai Minisztérium (Nagy Elek innovációs minisztériumként hivatkozott rá) is jelezte, hogy „részt venne ebben a csapatban. Az élet megy tovább”
– tette hozzá a kamara elnöke.
Arról, hogy az új gazdaságirányítással milyen viszonyt alakíthat ki az MKIK, ebben a cikkben olvashatnak:
Varga Mihály: bizalom és együttműködés
Majd Varga Mihály jegybankelnök vette át a szót. Előadását azzal nyitotta, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) két évvel ezelőtt ünnepelte alapításának 100. évfordulóját, így már csak a korkülönbség miatt is tisztelettel néznek a 175 éves Magyar Kereskedelmi és Iparkamarára, ami 7 generáció óta szolgálja a magyar gazdaságot, a kis- és közepes vállalkozásokat. Hol kisebb, hol nagyobb sikerrel.
Majd a küldöttekhez szólva elmondta, hogy „Önök most alakítják a kamara történetét, a sorsát, a viszonyrendszerét más intézményekkel, ami felelősséget jelent.”
Varga szerint a gazdaság minden szereplőjét a bizalomnak és az együttműködésnek kell jellemeznie. „Ez különösen igaz a cégek világára. A kamarák kulcsszerepet töltenek be, hiszen a mindenkori kormányzat és a hatóságok irányába is képviselik az adott ágazat érdekeit.”
A jegybank elnöke szerint a kamara ma ismét koordináló szerepet tölthet be, hidat képezve a reálgazdaság szereplői és a döntéshozó intézmények között.
Elefántcsonttorony és emlékérme
Varga Mihály arról is beszélt, hogy az MNB bő egy éve beiktatott új vezetése racionalizálni szeretné a jegybank működését, illetve meg akarja erősíteni az intézmény hatékonyságát.
„Új szemléletet indítottunk el: nem ülünk elefántcsonttoronyban, a magyar gazdaság minden szereplőjével olyan együttműködések kialakítására törekszünk, ami kézzelfogható, gyakorlati haszonnal jár.”
A legfontosabb partnerek között a jegybankelnök elsőként a Magyar Bankszövetséget említette, majd a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát nevezte meg, amellyel a szerencsejáték-piac és a kriptoeszközök szabályozásában működnek együtt.
„Ebbe a sorba illeszkedik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával kötött megállapodás is. Célunk, hogy az ország egyik legszélesebb bázisú konjunktúrakutatását hozzuk létre. Havonta 1000-1500 vállalatot kérdezünk meg ennek keretében, amivel hónapról hónapra jelezni tudjuk, hogy milyen irányba mozdul el a cégek hangulata, a magyar gazdaság teljesítménye és kilátásai” – tette hozzá.
Majd kiemelte, hogy az árstabilitás elérése és fenntartása a jegybank legfontosabb mandátuma. A keddi kamatdöntő ülést követően az Mfor kérdésére is úgy reagált Varga Mihály, hogy az árstabilitás megőrzése a legfontosabb feladatuk. Így amíg az infláció nem kerül vissza tartósan az MNB célsávjába (ez 2-4 százalék – a szerk.), addig nem valószínű, hogy növekedésösztönző programokat indítanának. Erről bővebben ebben a cikkben olvashatnak:
Végül Varga Mihály elmondta, hogy a jegybank 1968 óta bocsát ki rendszeresen emlékérméket Magyarország kulturális vagy tudományos eredményeinek, fontos évfordulóinak kapcsán.
Fotó: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Az MKIK alapításának tiszteletére kibocsátott emlékérme előlapján Magyarország címere, az államiság, a közösség szimbóluma látható. Hátlapján pedig a Kárpát-medence stilizált térképe, rajta pontokkal jelölve a kamarai rendszer 11 alapítóvárosa, Sopron, Pozsony, Pest-Buda, Debrecen, Kassa, Temesvár, Kolozsvár, Brassó, Eszék, Fiume és Zágráb.
A 30,80 gramm súlyú és 38,61 milliméter átmérőjű érme a hazai kereskedelmi és iparkamarák 1850-ben kezdődő történelmének állít emléket, amelyet egy királyi pátens rendelkezése indított el. Az érmét a Magyar Pénzverő Zrt., a jegybank leányvállalata állította ki.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
Az ünnepélyes érmeátadó után kezdetét vette a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 51. küldöttgyűlése, immár zárt ajtók mögött, a sajtónyilvánosság kiszűrésével.
Az ülés végén az egyik küldöttől megtudtuk, hogy a gyűlésen elfogadták az MKIK 2025-ös beszámolóját. A kamara regnáló elnökét, Nagy Eleket 2024-ben választották meg a testület élére, mandátuma 4 évre szól, azaz 2028-ig.
Az ülésen – mint megtudtuk – a Vas megyei küldöttek kivonultak, ugyanis két percben korlátozták a megszólalási lehetőségeket. Nagy Elek a legkényesebb kérdésekre információink szerint a küldöttek többsége számára megnyugtató válaszokkal szolgált. Így a XII. kerületi Pethényi közben lévő 3700 négyzetméteres új MKIK-székházzal kapcsolatban is, amelyet Nagy Elek korábban puritánként jellemzett, és amit Nagy Márton volt nemzetgazdasági miniszter testvérének körétől vásárolt meg a kamara tavaly decemberben, 4,2 milliárd forintért, kizárólag saját forrásból.
Emellett szóba került még a kamarának a Balásy Gyula cégeivel, a New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-vel, illetve a Lounge Design Szolgáltató Kft.-vel még a választások előtt kötött keretszerződések ügye is. Ezzel kapcsolatban forrásunk szintén arról számolt be, hogy Nagy Elek megnyugtató választ adott a felmerülő kérdésekre a küldöttek számára.
