Miközben a kormány egyik célja a közfoglalkoztatás kiterjesztésével az volt, hogy megkönnyítsék a tartósan állástalanok számára az elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedést, valójában a programokban résztvevők nagyon kis százaléka tud magának munkát találni. Ez pedig jogosan merül fel gyakran kritikaként. A közfoglalkoztatási programok egyik része a képzésben történő részvétel, ami elméletben javíthatna a programokból kilépő közmunkások elhelyezkedési esélyeit.
A most napvilágot látott adatok szerint azonban hiába javult sokat a közmunkából kilépett elhelyezkedők aránya, vannak olyan területek hazánkban, ahol úgy tűnik, sem a közmunka, sem a képzések nem tudnak segíteni a kialakult munkaerőpiaci helyzeten.
Gúr Nándor és Mesterházy Attila MSZP-s képviselők írásbeli parlamenti kérdésben fordultak Pintér Sándor belügyminiszterhez a közfoglalkoztatás első féléves adataival kapcsolatban. Konkrétan arra voltak kíváncsiak, hogy hányan kerültek ki a közfoglalkoztatási programokból, hánynak ért véget a képzése, és közülük hányan voltak azok, akik az elsődleges munkaerőpiacon tudtak elhelyezkedni. A belügyminiszter adatai azonban csak első ránézésre árulkodnak egy idei kisebb sikertörténetről.
2015 első félévében összesen ugyanis 224 322 ember került ki a közfoglalkoztatás rendszeréből, ebből 43 055-en (19 százalék) tudtak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon - derül ki a Pintér Sándor által közölt megyei adatok összesítése után. Ennél azonban egy fokkal jobb az elhelyezkedési ráta azoknál, akik képzésből léptek ki és találtak munkát maguknak az elsődleges piacon. Itt országos szinte 20 százalékot eredményeznek az adatok, és megyei szinten is elmondható, hogy nagyobb az elhelyezkedési arány a képzések után. A magasabb szám érthető is, hiszen optimális esetben a piaci igényeknek megfelelő képzésben vesznek részt a közmunkások, így növelik az esélyeiket az elsődleges piacon.
Igenám, viszont vannak olyan megyék, ahol úgy tűnik, ez sem igazán jelent sokat. Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyékben ugyanis a képzés után sikerrel elhelyezkedők aránya még kisebb is, mint a közfoglalkoztatási programból kilépők és munkát találók aránya.
- Borsodban a képzés után 12 százalék talált munkát, míg összesen 14 százalék,
- Szabolcsban 14 és 16 százalék,
- Somogyban pedig 19 és 21 százalék a két arány.
A képzésből kilépők elhelyezkedését nézve Komárom-Esztergom megye nevezhető igazán sikeresnek, hiszen itt 106-an tudtak munkát találni az elsődleges piacon, ami a képzésből kilépők 42 százalékát jelenti. Hasonló az arány a fővárosban is, 40 százalék, a dobogó harmadik fokára pedig Veszprém megye került 36 százalékkal.
Sokat javult az elhelyezkedési arány
A friss adatok alapján sokat javult az elhelyezkedési arány az összes közfoglalkoztatott esetében. Korábban a Belügyminisztérium az mfor.hu-t 11,4 százalékos 2014 első félévi adatról tájékoztatta, a mostani írásbeli válasz szerint 2015 első félévében ez az arány már 19,2 százalék volt.
Megyei lebontásban a legnagyobb eséllyel a fővárosban tudnak elhelyezkedni a közmunkások, 31,2 százalékot kapunk a Belügyminisztérium adatai alapján. Ezt Veszprém és Komárom-Esztergom megye követi 27,7 és 27,6 százalékkal.
A rangsor másik végén nem túl nagy meglepetésre a legnehezebb helyzetben lévő munkaerőpiaccal rendelkező megye, Borsod-Abaúj-Zemplén szerepel 13,9 százalékkal, előtte Baranya (14,9 százalék) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (15,5 százalék) áll.
mfor.hu
