Egy nagyobbacska városnyi ember döntött az öngondoskodás mellett az első negyedévben – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Az önkéntes nyugdíjpénztárakba az első három hónapban több mint 12 ezren léptek be, amire már vagy öt éve nem volt példa, az egészség- és önsegélyező pénztárak pedig csaknem 29 ezer új tagot regisztráltak. Történt mindez annak dacára, hogy egyre szélesebb azok köre, akik nem tudják kihasználni a pénztárak egyik legvonzóbb előnyét, a személyijövedelemadó-kedvezményt (szja), hiszen szja-mentességet élveznek.
Az új belépőknek köszönhetően az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma tovább nőtt, már megközelítette az 1,087 milliót, vagyis úgy tűnik, hogy a 2008-2024 között tartó, több mint másfél évtizedes erózió véget ért, és stabilizálódott, sőt növekedésnek indult a taglétszám. A tagdíjbevételek is nőttek tavalyhoz képest, a tagok befizetései ugyan csupán 4,3 százalékkal emelkedtek, 40,6 milliárd forintra, ami nagyjából az inflációnak megfelelő bővülést jelent, a munkáltatói befizetések viszont 13 százalékkal ugrottak meg, 12,4 milliárdra.
Megvan, mennyi pénz ment lakáscélra
2025-ben a pénztártagok a nyugdíjcélú megtakarítást lakáscélokra is felhasználhatták. A lehetőséggel nem sokan élhettek, hiszen az úgynevezett „egyéb kifizetések” összege tavaly és az idei első három hónapban nem egészen 124 milliárd forintot tett ki, ami a teljes nyugdíjpénztári vagyon alig 5 százaléka.
A önkéntes nyugdíjpénztári fedezeti tartalékot érintő kifizetések összege az első negyedévben 51,2 milliárd forintot ért el, ami 2,5 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszaki értéknél. A kifizetések legnagyobb hányadát, mintegy 40 százalékát a szolgáltatási kiadások tették ki, vagyis a nyugdíjba vonuló tagok által felvett megtakarítások, az egyötödét pedig a várakozási idő után, de még a nyugdíj előtt teljesített kifizetések. A pénztártagok leghamarabb tíz év után vehetik fel adó- és járulékmentesen a megtakarításaik hozamát, ezt követően háromévente tehetik ezt meg ismét. Sokan a felvett hozamot egyből vissza is teszik a számlájukra, hiszen az új befizetésnek minősül, és jár utána az adóvisszatérítés.
A rossz időben is lett egy kis hozam
2026 első három hónapja nem alakult szerencsésen a piacokon, hiszen kitört az iráni válság, ami mind a magyar állampapírokra, mind a részvényekre kedvezőtlen hatással volt. Ennek ellenére is sikerült a pénztáraknak a befektetéseiken egy kis hozamot elérni, a befektetési tevékenység eredménye 11 milliárd forint lett. Tekintettel azonban arra, hogy a portfóliók több mint 40 százalékát magyar állampapírok teszik ki, amelyek árfolyama a választás után emelkedett, és időközben a tőzsdék is felfelé mozdultak el, mostanra már valószínűleg jobban állnak a pénztári portfóliók is.
Hogy melyek voltak az elmúlt évek legjobb nyugdíjpénztári portfóliói, hamarosan kiderül a Klasszis Investment and Wealth Management Summit 2026 rendezvényen.
Mi lesz a privát vagyonokkal? Milyen változásokat hoz 2026 a vagyonadó, a bizalmi vagyonkezelés, az alapítványok, a magántőkealapok terén? Mi vár a magyar gazdaságra és a tőkepiacokra?
Vegyen részt a Klasszis Investment & Wealth Management Summit 2026 konferencián, és hallgassa meg a legjobb szakértőket!
Kedvező hír viszont 2025-höz képest, hogy 2026 első negyedévében működési szinten kis nyereségben álltak az intézmények. A működési célú bevételek ugyanis több mint 20 százalékkal nőttek, míg a kiadások csak 8,7 százalékkal emelkedtek.
A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is egyre idősebb a pénztárak tagsága. 2024-ben mind az önkéntes nyugdíjpénztári taglétszám, mind pedig a tagi követelések összegét tekintve a 45-59 év közötti tagok csoportja képviselte a legnagyobb részarányt. A 60 év feletti korcsoport a taglétszám szerinti sorrendben a harmadik helyen, a tagi követelések sorrendjében ugyanakkor a második helyen áll, és a fiatal, 16-29 éves korosztály egyre kisebb arányban van jelen. A folyamatosan öregedő tagság azzal a veszéllyel fenyeget, hogy ha tömegesen nyugdíjba vonulnak, egy idő után csökkenhetnek a friss befizetések, amelyekből a pénztárak a működésüket – amelyek szinte törvényszerűen nőni fognak – finanszírozzák.
Tarolnak az egészségpénztárak
Az önkéntes egészségpénztárak több mint 1,28 millió tagot tartottak nyilván március végén, ami 5,4 százalékos – bő 66 ezres – emelkedés az egy évvel korábbi létszámhoz képest. A bevételek szintén jól alakultak: a tagok által fizetett összeg 13,9 százalékkal, 20,6 milliárd forint fölé nőtt éves összevetésben. Eközben a 2,7 milliárd forintnyi munkáltatói tagdíj-hozzájárulás 14,4 százalékos növekedést mutat – írja a Biztosdöntés.hu.
A szolgáltatási kiadásokon belül változatlanul a gyógyszerre és gyógyászati segédeszközökre fordított kiadások adják a legnagyobb, 50,4 százalékos szeletet, míg magánegészségügyi ellátásra a kiadások valamivel kevesebb mint 38 százalékát fordították a pénztártagok. A lakáshitelek törlesztésének támogatására fordított összeg súlya megugrott, és 5,5 százalékot ért el a 2025 első negyedévi 3 százalék után.
Fotó: Depositphotos
Három hónap leforgása alatt több mint 1,7 milliárd forintot fordítottak erre a célra az egészségpénztári tagok, több mint a dupláját az egy évvel korábbi 840 milliónak. Abban, hogy a lakáshitel-törlesztés támogatására fordított összeg ilyen látványos ütemben emelkedik, nyilvánvalóan szerepet játszik a lakáshitelpiac jelentős részben az Otthon Start Program által fűtött száguldása is.
Az egészségpénztári számláról történő lakáshitel-törlesztés növekedésében annak is szerepe lehet, hogy az erre fordítható megtakarítás maximális összege a mindenkori minimálbérhez kötött. A bruttó minimálbér 15 százalékát használhatják fel a pénztártagok ilyen célra. Ez azt jelenti, hogy idén a havi keret a 2025-ös 43 620 forintról 48 420 forintra nőtt, éves szinten pedig 523 440 forintról 581 040 forintra ugrott a felső limit.
