2016 második negyedévében a magyar államháztartás bruttó, konszolidált GDP-arányos adóssága 75,5 százalék (25 900 milliárd forint) volt, ami jelentős mértékű csökkenést jelent az első negyedévihez 77,2 százalékhoz képest - derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adataiból. Ezzel szinte az államadósságunk elérte a tavaly év végi szintet, amikor is 75,3 százalékos volt a ráta, vagyis az elmúlt néhány évben még egyszer nem álltunk ennyire jól az évközi adat vonatkozásában. Jellemzően tavaly ugyanis 2,6, 2014-ben pedig 5,1 százalékponttal volt magasabb az első félév végi adósságráta a megelőző év véginél.
A jegybank közleménye szerint az adósság csökkenéséhez a nettó hiteltörlesztés 306 milliárd forinttal járult hozzá, ennek hatását a devizaadósság felértékelődése 58 milliárd forinttal gyengítette. Az államháztartás nettó tartozása (23 262 milliárd forint) a GDP 67,8 százalékát tette ki 2016 második negyedévének végén.
2016 második negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 28 milliárd forint volt. Eszköz oldalon jelentősen visszaesett a jegybanknál elhelyezett betétállomány, amit döntően a külföldi hiteltörlesztés indokolt. Ezen túlmenően kisebb mértékű csökkenés mutatkozott tranzakcióból fakadóan a részvények, részesedések, illetve a pénzügyi derivatívák tekintetében, miközben a központi kormányzat egyéb követelései növekedtek. A kormányzati tulajdonú részesedések tranzakcióból eredő csökkenése döntően a jegybank osztalékfizetését tükrözi, ami a statisztikai módszertan szerint nincs hatással a szektorok nettó finanszírozási képességére. A kötelezettségek terén a rövid lejáratú értékpapírok esetében számottevő - de az előző negyedévinél lényegesen kisebb mértékű - nettó értékpapír-kibocsátás történt. A kincstárjegyeket elsősorban a lakosság vásárolta, miközben a hitelintézetek által tartott állomány csökkent. Az államkötvények negyedéves forgalmát a nettó visszavásárlás jellemezte, ami döntően a külföldiek által tartott állományt érintette. A két ellentétes irányú folyamat eredőjeként a kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya kis mértékben növekedett. Nagy összegű hiteltörlesztés következtében jelentősen mérséklődött viszont a külföldről felvett hosszú lejáratú devizahitelek állománya, így a központi kormányzat kötelezettségei összességében csökkentek.
A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igénye 75 milliárd forint volt 2016 második negyedévébem, a társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége 13 milliárd forint volt.
A háztartások nettó finanszírozási képessége 2016 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,8 százaléka (1973 milliárd forint) volt, 2016 második negyedévében pedig a negyedéves GDP 5,5 százalékát tette ki (477 milliárd forintot). Jelentősen nőtt ebben a negyedévben a háztartások készpénz állománya és kissé bővült a betétállomány is. Bár nagymértékben emelkedett a folyószámla betétek állománya, ezt részben ellensúlyozta a lekötött betéteknél megfigyelhető betétkivonás.
A második negyedévben folytatódott a háztartások hiteltartozásának csökkenése. A fogyasztási hitelek esetében a nettó hiteltörlesztés volt a jellemző, míg a hitelintézetek által nyújtott ingatlanhitelek esetében kismértékű nettó hitelfelvétel történt.
mfor.hu
