6p

Új színfolttal és újabb milliárdokkal „gazdagodhat” a jegybanki visszaélések eddig sem szürke palettája. Az eltűnt pénzek történetében most feltűnő Accesio Alapkezelő neve a szakemberek számára sem túl ismerős, hát még a sztori, amelyben csak egy ember neve „köszön vissza”: Csuhaj V. Imréé, aki a kezelt alapok vezetésében fellépő jegybankelnöki főtanácsadó – volt. / Újabb, közpénzből feltőkésített magántőkealapokat irányít Csuhaj V. Imre, a Matolcsy-féle gazdasági kör ismert szereplője. A Széchenyi Tőkealap-kezelő egykori vezetője most az Accesio Alapkezelő élén építi új hálózatát, miközben korábbi 7 milliárdos bukása miatt még mindig tart a nyomozás. A konstrukció kísértetiesen hasonlít az MNB-alapítványok modelljére.

Négy éve jelent meg a hazai tőkepiacon az Accesio Alapkezelő Zrt., amely azóta három magántőkealapot indított, egyenként 2,5 milliárd forintos jegyzett tőkével. A cég vezetője Csuhaj V. Imre, aki korábban a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. (SZTA) elnök-vezérigazgatója, majd Matolcsy György jegybankelnök tanácsadója volt. Csuhaj több jegybanki alapítványban is szerepet kapott, így az MNB körüli gazdasági hálózat ismert szereplője.

Az Accesio magántőkealapjait a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) finanszírozza, amelynek kuratóriumi elnöke szintén Csuhaj. Az MVA-t 1990-ben hozták létre azzal a céllal, hogy segítse a hazai kis- és középvállalkozások fejlődését. Az alapítvány a 2000-es évektől kezdve részt vett különböző uniós programok, köztük a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) forrásainak közvetítésében, jellemzően hitel- és garanciaprogramok formájában.

Az évek során több állami szervvel is együttműködött, így például az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM), a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal (NKFIH), valamint a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB). A konstrukció erősen emlékeztet a Matolcsy-féle Pallas Athéné alapítványi modellre: közpénzből feltőkésített alapítványok irányítanak forrásokat magántőkealapokhoz, gyakran nehezen átlátható módon. 

Csuhaj az elmúlt években már szereplője volt egy súlyos pénzügyi botránynak. Az általa vezetett SZTA 2018-ban közel 7 milliárd forintot helyezett el betétként a Matolcsy unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz köthető NHB Banknál, annak ellenére, hogy a pénzintézetet a Magyar Nemzeti Bank már többször is megbüntette szabálytalanságok miatt. Az NHB 2019-ben csődbe ment, az SZTA pénze bennragadt.

Az összekötő kapocs: Csuhaj V. Imre
Az összekötő kapocs: Csuhaj V. Imre
Fotó: Piac és Profit

A Direkt36 birtokába került dokumentumok szerint Csuhaj a belső szabályokat megszegve, saját hatáskörben döntött a betételhelyezésekről. Későbbi nyilatkozataiban azt állította, hogy az igazgatóság, a felügyelőbizottság és az alapító Pénzügyminisztérium is jóváhagyta a pénzügyi műveleteket. A betétek kamatai nem voltak kiugróak, és a döntéseket a „hazai tulajdonú bankok támogatásával” indokolták.

A bankcsőd után az SZTA feljelentést tett ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanújával. Az ügyben 2020-ban indult nyomozás, ám több év elteltével sem történt gyanúsítotti kihallgatás. Legutóbb, 2025. május 29-én a Budapesti Rendőr-főkapitányság az Mfor érdeklődésére erősítette meg, hogy

„az ügy továbbra is folyamatban van, gyanúsítotti kihallgatás nem történt”.

Csuhaj mindvégig tagadta, hogy hibázott volna: „A munkaviszonyom fennállása alatt kifogást a pénzkezeléssel összefüggésben az SZTA igazgatóságától, felügyelőbizottságától, könyvvizsgálójától, illetve az alapítói jogok gyakorlójától nem kaptam.” Hozzátette: „A betétek elhelyezésekor minden jogszabályt és valamennyi belső szabályzatot betartottam. Ezt több ellenőri vizsgálat, illetve az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság utólagos döntései is igazolták.”

A veszteség mértéke miatt az SZTA pénzügyi helyzete tarthatatlanná vált: a cég saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökkent volna, ami törvénytelen helyzetet eredményezett volna. Varga Mihály pénzügyminiszter 2020 első felében 20 milliárd forintos tőkeinjekciót hagyott jóvá a cég számára, így sikerült elkerülni a csődöt – adófizetői pénzből.

Magántőkealapok, megint 

Eközben Csuhaj új szerepben tűnt fel az Accesio élén. A cég az MVA által finanszírozott három magántőkealap (Start Future, Start Innovation, Start Nature) révén startupokba, főként medtech cégekbe fektet. Csuhaj állítása szerint az Omixon Kft.-ből 2024 végén sikeres kilépést hajtottak végre, míg az amerikai Genomate Health Inc.-ben való részesedésük „az első magyar unikornissá” válhat. A befektetéseket tapasztalt privát tőketársak bevonásával végzik, és rendszeresen beszámolnak a német pénzügyi partnereknek.

2024-ben az Accesio többségi tulajdont szerzett a medtech területen aktív White Unicorn Zrt.-ben is. A cég egyik fő projektje a mesterséges intelligenciával támogatott diagnosztikai megoldások fejlesztése. A Genomate Health Inc., amelyben szintén részesedéssel rendelkeznek, amerikai piacon tevékenykedő biotechnológiai vállalat, amely a magyar kutatói háttérre alapozva készít genetikai vizsgálati platformokat. Az Omixon Kft., amelyből 2024 végén hajtottak végre sikeres kilépést, világszerte elismert szereplő a HLA-tesztelésben, főként transzplantációs célú diagnosztikában. Csuhaj szerint céljuk, hogy a magyar tudásból építkező startupokat nemcsak itthon, hanem az Egyesült Államok piacán is sikerre vigyék. A működésről szóló jelentéseket az MVA mellett külföldi partnerek is megkapják – ilyen beszámolóra legutóbb 2025 áprilisában került sor. A működésről szóló jelentéseket az MVA mellett külföldi partnerek is megkapják – ilyen beszámolóra legutóbb 2025 áprilisában került sor.

Az Accesio működésével kapcsolatban eddig nem merült fel konkrét szabálytalanság. Azonban a modell, amelyben állami és uniós forrásokat használnak fel magántőkealapok feltőkésítésére, továbbra is a közpénzek átláthatóságának kérdését veti fel. Csuhaj tagadja az összeférhetetlenséget, hangsúlyozva: „Sem az MVA, sem az Accesio, sem jómagam nem álltunk soha pénzügyi kapcsolatban az SZTA-val. Matolcsy György úr semmilyen befolyást nem gyakorolt a működésünkre.”

Időközben az Állami Számvevőszék vizsgálatot indított a Matolcsy György által felépített Pallas Athéné alapítványi rendszer működésével kapcsolatban. A 2025 elején kiadott jelentés szerint az alapítványi vagyont kezelő Optima Zrt. befektetései átláthatatlan struktúrákon keresztül történtek, és jelentős részük veszteséges volt. Az ÁSZ emiatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda folytat eljárást.

A politikai felelősség kérdése nyitott. Matolcsy György 2025 áprilisában távozott a jegybank éléről, utóda Varga Mihály vizsgálatokat indított az MNB korábbi alapítványi működésével, valamint az Optima Zrt. tulajdonosi struktúrájával összefüggésben. Az elszámoltatás azonban egyelőre nem történt meg. Az egyik legfrissebb fejlemény, hogy a jegybanki cégekkel több tízmilliárdos szerződéseket elnyerő Somlai Bálint számláit zárolták, de gyanúsítotti kihallgatás ebben az ügyben sem történt eddig.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!