A paracetamol a világ egyik legelterjedtebb fájdalomcsillapító hatóanyaga, amelyből évente több milliárd adag fogy a világban. Hazánkban is ez a hatóanyaga számos közismert, jórészt vény nélkül kiadható fájdalomcsillapító vagy éppen megfázás elleni szernek.
Azonban az orvostudomány egy apróságot egyelőre nem tudott kideríteni erről a vegyületről: miért enyhíti a fájdalmat? Ha megnézzük például az egyik ismert, paracetamolt tartalmazó gyógyszer honlapját, ezt olvashatjuk:
„A tudósok még mindig vizsgálják, pontosan hogyan működik a paracetamol. A paracetamolról feltételezik, hogy csökkenti az agyba érkező fájdalominger intenzitását, és hogy csökkenti a lázat.”
Persze mondhatnánk, hogy ami működik, azt ne bolygassuk, de egyrészt a tudomány szerencsére nem így működik, másrészt a hatásmechanizmus megértésétől azt várják a tudósok, hogy más fájdalomcsillapítók hatásának is jobb megértéséhez vezetne, esetleg új, hatékonyabb fájdalomcsillapítók kifejlesztésében is segíthetne.
Arról nem is beszélve, hogy a paracetamol túladagolása csak az Egyesült Államokban évente nagyjából 500 halálesetért felelős, ezért minden olyan tudás, amely egy biztonságosabb alternatíva, a veszélyes hatások kiküszöbölése irányába vezet, akár évi több ezer életet is megmenthetne világszerte.
Fotó: Pexels
Ciklooxivalamik és endomicsodák
Természetesen elméletek azért voltak a paracetamol hatásmechanizmusáról. „A paracetamol elsősorban központi idegrendszeri ciklooxigenáz-gátló hatása következtében csökkenti a lázat, fejfájást, illetve kisebb fájdalmak esetén csillapítja a megfázás során kialakuló izom- és végtagfájdalmat és a torokfájást” – olvasható a Wikipédián egy régi elmélet.
Kutatók aztán a 2010-es években abba az irányba indultak el, hogy a paracetamol titka az endokannabinoid-rendszerben (ECS) lehet. Az ECS az emlősök agyában megtalálható kannabinoidreceptorok csoportját jelenti, és fontos szerepet játszik az étvágy, a fájdalomérzet, az emlékezés szabályozásában, a sportolás során fellépő eufória kialakulásában, vagy éppen a kannabisz fogyasztásának pszichoaktív hatásának közvetítésében is. Logikus lenne tehát, hogy e rendszer fokozott működése csökkenti a fájdalomérzetet is.
Csakhogy egy friss kutatás most ennek nagyjából az ellenkezőjére talált bizonyítékot. A kutatás szerint ugyanis a paracetamol éppenséggel gátolja a 2-AG nevű endokannabinoid termelődését, miközben korábban azt gondolták, hogy e kannabiszhoz hasonlatos anyag szintjének emelkedése fejthet ki fájdalomcsillapító hatást.
A Cell Reports Medicine című szaklapban megjelent tanulmány szerzői kiemelik, hogy eredményeik jelentőségét számos tényező korlátozza, például az, hogy ugyan az eredmények alapján felállítottak egy modellt, amely szerint a paracetamol hatását egy szintetizálóenzim gátlásával éri el, valójában azonban ennek pontos módját és helyét egyelőre nem sikerült feltárniuk.
Hozzáteszik viszont, hogy a DAGL enzim gátlása a fájdalomcsillapítás új terápiáinak kutatásában potenciális célpont lehet.
