Százezer diák nem a közoktatásban tanul: milliós lehet a tandíj


Magyarországon egyre többen gondolják úgy, hogy a közoktatás helyett gyermekük számára inkább valamilyen alapítványi, egyházi, vagy egyéb magánintézményt választanak. A magániskolák elterjedésének okai sokrétűek, de annyi bizonyos, hogy a 2016-os PISA-teszt botrányos eredményei a kormányzati tervekkel ellentétes irányba vitték el az oktatásról való magyar közgondolkodást, és aki teheti, inkább elfordul a közoktatási rendszertől. A magániskolák népszerűsége növekszik, annak ellenére is, hogy ilyen intézményben taníttatni gyermekünket több millió forintunkba kerülhet évente.

A KSH adatai szerint 2017-ben csaknem 435 ezer középiskolás diák kezdte meg a tanulmányait nappali tagozaton, ebből kicsivel több mint 100 ezren a közoktatási rendszeren kívül egyházi, alapítványi vagy nemzetközi magániskolákban tanulnak. Rengeteg cikk látott napvilágot arról, hogy mennyibe kerülhet gyermekünket állami intézményekbe beiskoláztatni, arról azonban ritkán olvashatunk, hogy milyen összegekkel kell számolniuk azoknak, akik az állami rendszeren kívül gondolkodnak középiskolás gyermekük oktatásáról. Ennek egyik oka az, hogy ezen intézmények költségtényezői nem mindig publikusak, sok helyen csak konkrét érdeklődés esetén derülnek ki a tényleges számok. 
 
 
(MTI)

A másik oka, hogy az alapítványi iskoláknál szokásos ’alapítványi hozzájárulás’ mértéke legtöbb esetben nem egységes, hanem egyénfüggő; azaz figyelembe veszik a gyermek anyagi helyzetét.  Az alternatív oktatásban legolcsóbbnak számító és hazánkban széles körben ismert Waldorf-iskola rendszerben például 15 és 60 ezer forinti havi felajánlást várnak a szülőktől, mindenkinek az alapján milyen összeget képes vállalni havonta gyermeke taníttatásáért cserébe. (Természetesen itt is lehetséges egyéni elbírálás alapján mentességet kapni - A szerk.) 

Több magániskolát meg lehet úszni 20-30 ezer forint havi tandíjjal, de vannak olyan intézmények, amelyek ennél jóval többet kérnek: a Kürt Alapítványi Gimnáziumban 38 ezer forintot, a Budenz József Alapítványi Gimnáziumban 50 ezret, a BME Gimnáziumban pedig már 82 ezer forintos tandíjjal kell számolni havonta, az AKG 30-160 ezer forint közötti szülői hozzájárulást kér. A magániskolák között a legdrágábbak a nemzetközi iskolák, ahol jóval 100 ezer forint feletti összegekkel számolhatnak a szülők havonta. A Carl Rogers Akadémia tandíja havonta 120 ezer forint vállalást kíván, a Budapesti Francia Iskola tandíja 137 ezer forintnyit, míg a budai Greater Grace Nemzetközi Gimnáziumban tanuló diákok tandíjáért már 291 ezer forintot kell fizetni. Jelenleg úgy tűnik, hogy a legköltségesebb megoldás a British International School-ba járatni gyermekünket, ahol közel 400 ezer forintot kérnek el havonta tandíjra. Mindezek felett ezekben a középiskolákban ugyancsak milliós nagyságrendben kell fizetni külön, csak a beiratkozásért. És akkor még nem számoltunk olyan költségekkel, mint a tankönyvek, iskolai eszközök, étkezés vagy a további alkalmi hozzájárulások (utazások, egyéb iskolai programok).
 
Azt is hozzá kell tenni, hogy sok alternatív iskolában lehetséges minimális hozzájárulásért vagy ingyenes helyekre bejutni. 
 
Az alternatív oktatást előnyben részesítők számára létezik még egy harmadik opció is, ahol a középiskolás korú gyermeket egy másik országban iskoláztatják be a szülők. Ezek a választható, különböző hosszúságú külföldi tanulmányok számos pozitív hozadékkal bírhatnak gyermekek számára: a magyar oktatástól eltérő rendszerű tanítási formában gyermekünk nyitottabb, modernebb, gyermek- és személyiségközpontú külföldi iskolák tanulójaként, nemcsak az anyanyelvi szintű idegennyelv elsajátítását garantálják, hanem más ország kultúrájából merítve szélesebb világlátást és életre szóló barátságokat, élő külföldi kapcsolatrendszert kaphatnak cserébe.

„Azoknak a szülőknek, akik a nemzetközi magániskolák díjait képesek vállalni, mindenképpen érdemes megfontolniuk a más országban való taníttatást, hiszen a külföldi tanulmányokkal szélesebbre tárhatják gyermekük előtt a világ kapuit. A külföldön töltött hónapok, évek során a gyermeknek egy más kultúrába, teljesen más környezetbe kell beilleszkednie és olyan oktatási programokban lehetséges ezáltal részt vennie, mely az itthon tanuló diákok számára elérhetetlen.” – mondta el Ondřej Kania, a közép-európai diákoknak amerikai középiskolai tanulmányokat szervező JK Education alapítója.
A JK Education október 25-én tart tájékoztató kiállítást Budapesten. A rendezvényen mintegy 50 külföldi (amerikai, kanadai és angol) intézmény programját mutatják be a közönség számára, és 180 diák számára kínálnak felvételi lehetőséget és ösztöndíjat külföldi középiskolába.

mfor.hu

Olvasta már?



hirdetés
Egy szlovén franchise rárepül a magyar informatikusképzésreEgy szlovén franchise rárepül a magyar informatikusképzésre

Igazi buzzword lett az informatikushiány, így nem csoda, hogy egyre több cég száll be a képzésébe.

.
hirdetés
elrejt
 
.