6p

Tovább bővült a hazai turizmus teljesítménye 2025-ben: a növekedés motorját a külföldi látogatók jelentették, és tovább erősödött a szálláshelyek szerepe. Az ágazat – a háttér szolgáltatókkal együtt – 10,2 százalékát adja a GDP-nek és 420 ezer embernek ad munkát. A legfrissebb turisztikai trendekről tartott sajtótájékoztatót kedden a Központi Statisztikai Hivatal

Tóth Tamás, a KSH elnökhelyettese bevezetőjében elsősorban a turizmus egyre erősebb makrogazdasági szerepére utalt. Ezután Németh Eszter, a KSH főosztályvezetője szólt a tavalyi és az idei turisztikai szokások alakulásáról és a számadatokról. Az ágazat volumene ugyanakkor összességében még nem érte el a koronavírus-járvány előtti, 2019-es rekordszintet. Ez meglepő, hiszen Budapest belvárosában alig lehet lépni a külföldi turistáktól – teszi hozzá a laikus szemlélő – nem beszélve az elmúlt hét év alatt felépült több tucatnyi új szállodáról és a fapados járatok belépéséről.

A turizmus statisztikai fogalma ennél jóval tágabb: beletartozik az is, ha valaki hazautazik a rokonokhoz vidékre, hétvégén leautózik a saját nyaralónkba, vagy átmegy vásárolni egy határon túli áruházba, és fordul is vissza. 

A külföldiek többet költenek és tovább maradnak

A turisztikai szálláshelyeken összesen 47,2 millió vendégéjszakát regisztráltak 2025-ben, ami 5,1 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A növekedéshez elsősorban a külföldi látogatók járultak hozzá, akik nemcsak nagyobb számban érkeztek Magyarországra, hanem átlagosan hosszabb ideig is maradtak, és többet költöttek, mint korábban. 

A magyarok több mint háromszor annyi utazást terveznek belföldön, mint külföldön. A többnapos belföldi utazáson részt vevők aránya elmaradt a korábbi évektől (47 százalékot tett ki), de akik útra keltek, átlagosan gyakrabban (2,9 alkalommal) és hosszabb időre utaztak el. (Ebben szerepet játszanak az utóbbi évek – főleg vendéglátós – áremelkedései is.)

Terézváros befolyásolta a környező kerületek forgalmát

Az elmúlt évtizedben jelentősen átalakult a turisztikai költések szerkezete a szálláshely-szolgáltatások javára. A turisztikai szálláshelyek folyó áron 12 százalékkal növelték bevételüket 2025-ben, amely így elérte az 1194 milliárd forintot. A forgalom 68 százaléka közvetlenül a szállásdíjakból származott, és a teljes forgalom háromnegyede a szállodákban keletkezett, miközben a hotelek a teljes férőhely-kapacitás alig több mint egynegyedét adták – hallhattuk a tájékoztatón. Ez meglepően alacsony arány, de lakni barátoknál, Airbnb-ben, rokonoknál is lehet.

Budapesten a VI. kerületi önkormányzat korlátozta az Airbnb-t, ezért a Terézvárosban a rendelkezésre álló kapacitás 2026 első negyedévében 40 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, ami a vendégforgalom 28 százalékos visszaesésével járt együtt. A turisták ezért más kerületet választottak. A főváros többi részén ugyanakkor tovább bővült a kereslet: a VI. kerület adatai nélkül Budapest vendégforgalma 12 százalékkal emelkedett. A kieső forgalom egy része a szomszédos kerületekben jelent meg, amelyek többségében az átlagot meghaladó növekedést mértek. 

A turizmus gazdasági környezetéhez hozzátartozik, hogy a kereskedelmi vendéglátóhelyek száma az elmúlt évtizedben mintegy negyedével csökkent, ezen belül az italt kínáló üzletek és zenés szórakozóhelyek száma 44 százalékkal esett vissza, ami igen nagy szám.

Az EU alsó harmadában vagyunk

A belföldi turizmus továbbra is meghatározó maradt. Az, hogy a magyarok mennyit utaznak elsősorban a pénztárcájuktól függ. „Turisztikai aktivitásunk az Európai Unió alsó harmadába tartozik. A háttérben leggyakrabban anyagi okok, egészségügyi problémák, az idős kor, valamint a munkahelyi kötelezettségek állnak” – fogalmaz a KSH háttéranyaga.

Tavaly csökkent a többnapos belföldi utazáson részt vevők aránya: a népességnek kevesebb mint a fele kelt útra egynél több napra. Ugyanakkor a belföldi utazások száma és időtartama nem esett vissza: a korábbinál kevesebben vettek ugyan részt belföldi pihenésen, de ők gyakrabban és hosszabb időre utaztak el, és ezekre az utazásokra több pénzt is fordítottak. 

Feljött Pécs, Siklós, Harkány, Szeged és Makó

Érdekes áttekinteni, melyek a legnépszerűbb belföldi úti célok. A magyar és a külföldi vendégforgalom Budapest és környéke turisztikai szálláshelyein nőtt a leggyorsabban. Emellett a hazai látogatók körében a Pécs–Villány turisztikai térség (különösen Siklós és Harkány), míg a külföldiekénél Szeged és térsége (azon belül is Makó) nyújtott kiemelkedő turisztikai teljesítményt. 

A területi koncentráció továbbra is jelentős, néhány kiemelt desztinációban összpontosul. Leginkább Budapest belső kerületeiben, illetve a felkapott üdülő-, fürdő- és kirándulóhelyeken regisztrálják a legtöbb, egy lakosra jutó vendégéjszakát.

Forrás: KSH
Forrás: KSH

Szeretünk a határ túloldalán vásárolni

A magyarok körében erős maradt a szomszédos országokba – elsősorban Ausztriába, Szlovákiába és Romániába – irányuló egynapos turizmus, köztük a bevásárlási célú is. Míg a belföldi egynapos utazásokon átlagosan 9 100 forintot költött egy magyar turista, addig külföldön – a vásárlási cél miatt – 40 300 forintot. A többnapos utak esetében a magyarok átlagosan naponta kétszer annyit költöttek külföldön, mint belföldön. 

Miután a turizmus teljesítményét alapvetően a harmadik negyedév határozza meg, korai lenne tehát megjósolni, milyen számokkal, százalékokkal, adatokkal találkozunk év végén. 2026 első negyedévében a külföldiek beutazásainak száma a korábbi évekhez hasonlóan alakult, ám a szerkezete megváltozott. 

Az izraeli beutazás megugrott, aztán vissza esett

Az egynapos látogatások száma és az ahhoz kapcsolódó költések kismértékben csökkentek az előző évhez képest. Ezzel szemben a többnapos utazások száma emelkedett, és a külföldi vendégek a korábbinál hosszabb időre maradtak, ami a költéseik növekedésében is megmutatkozott. A szálláshelyek vendégforgalma 2026 elején 4,5 százalékkal bővült, a növekedés márciusra lefékeződött (0,6 százalék), áprilisban pedig már 1,0 százalékos mérséklődést regisztráltak 2025-höz képest. 

A külföldi vendégszám áprilisi csökkenésében szerepet játszhattak a közel-keleti konfliktusok is, mivel több érintett küldőpiacról – például Izraelből – jelentősen visszaesett a Magyarországra látogatók száma. Márpedig Izrael beverekedte magát a közelmúltban a 10 legfontosabb küldő ország közé. Szlovákia is egyre népszerűbb.

A németek már a vidéket fedezik fel

A németek és az osztrák szomszédok változatlanul sokszor látogatnak Magyarországra, – a németek 2,9 milliós vendégéjszaka száma tekintélyes – de már nemcsak Budapestet fedezik fel, míg a britek elsősorban a fővárost kedvelik. Tömegturizmusról – mint például Barcelonában – még nem beszélhetünk. A vidéki célpontok között népszerű Siófok és Hajdúszoboszló, Tokaj és Nyíregyháza turizmusában még van tartalék.

 

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!