Ne bunkó, hanem mankó legyen a törvény! A fiatalgazda- és gazdasszonytagozatok agrárstratégiája

Nagyné Legény Ildikó, a MAGOSZ Gazdasszony Tagozatának elnöke és Derdák Gábor, az Ifjú Gazda Tagozatának elnöke – tucatnyi fiatal gazdálkodó jelenlétében – ismertette a tagozatok által javasolt stratégiai tennivalók tíz pontját. A lista élén a generációváltás jelentőségét hangsúlyozzák a fiatal termelők. A hazai gazdatársodalom ugyanis elöregedett, és sok gazdaságban megoldatlan az utódlás, emiatt nagy termelési kapacitás kerülhet veszélybe. A generációváltás gyorsításához ezért vonzó jövőképet kell mutatni a fiataloknak.

A stratégia második pontban az “Alkalmazkodó talajhasználati és vízhasználati gyakorlat„ meghonosítását és segítését javasolják gyakorlati iránymutatással: öntözésfejlesztéssel és vízmegtartással. Az eredményes gazdálkodáshoz ugyanis már kiszámíthatatlanná vált a klímaváltozással az időjárás. Mivel Nagyné Legény Ildikó szerint “a magyar föld több, mint természeti erőforrás: nemzeti örökségünk és jövőnk záloga is”, a lista elején szerepel “A családi gazdaságok és fiatal termelők földhöz jutásának segítése„ is, valamint a “Piacvédelem a magyar termékek számára”, illetve a “Magyar asztalra, magyar élelmiszer” stratégiai pont.

Utóbbit azzal indokolták, hogy erősíteni kell a rövid ellátási láncokat, ami a termelők mellett a fogyasztóknak is fontos. A javaslatcsomag ezért szorgalmazza a helyi termelők bekapcsolását a közétkeztetésbe is. Növelni kellene a helyi feldolgozókapacitásokat is és összehangolni a helyi termeléssel.

Józan paraszti szemléletű szabályozás

A csomag kimondva-kimondatlanul a szabályozás terén is markáns feladatokat adna az új kormánynak is. Erre buzdít a “Józan paraszti szemléletű, ésszerű és rugalmas szabályozásokat„ sürgető hatodik pont. Az a cél ugyanis a javaslat szerint, hogy “A törvény ne bunkó legyen, hanem mankó!”. Azaz, meg kell felelni az EU-s előírásoknak, de a szabályozás így se lehetelenítse el a gazdákat. A hivatalokban pedig emellett egységes jogértelmezés is kell.

A tízes listán csak a hetedik pont sürgeti a “Jövedelmezőséget és kiszámítható gazdálkodási feltételeket”. Arra keres megoldást, hogy míg a termelési költségek az egekbe emelkedtek, a felvásárlási árak jó esetben csak stagnálnak. A javaslatcsomag ezért sürgeti, hogy a termékpályán arányosabbá kell tenni a termelő, a feldolgozó és a kereskedő közötti övedelemosztozkodást (jövedelemelszámolást). Emellett – a tervezet szerint – szükség van a foglalkoztatásban az adminisztrációs és az adóterhek mérséklésére is a gazdaságok versenyképességének javításához.

Hangsúlyos pont az anyagban az “Információ-alapú gazdálkodás és a gazdálkodói együttműködés erősítése„ mellett “az agrárium társadalmi elfogadottságának javítása” és a “Fogyasztók edukálása” is. Utóbbinál – a stratégia megfogalmazói szerint – tudatosítani kell, hogy a magyar termék sokkal rövidebb szállítással, kisebb környezeti lábnyommal kerül a hazai boltokba. Azaz egészségesebb választás a magyar családoknak, mint például a brazil importcsirke.

Végül Nagyné Legény Ildikó azzal zárta a javaslatcsomag pontjainak felsorolását, hogy “egészséges a társadalom, ha egészséges élemiszert fogyaszt, mert az vagy, amit megeszel”.

A tájékoztatón Jakab István, a MAGOSZ elnöke arról számolt be, hogy – a fiatal gazda- és a gazdasszony-tagozat tervezete alapján – a szövetség szeptemberben mutatja be „A magyar mezőgazdaság jövője” stratégiát, amelyet nemcsak a szakmai szervezeteknek, hanem az új kormánynak: az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztériumnak is el fog küldeni, hogy az ágazati párbeszéd és összefogás létrejöjjön.