A szakértők többsége egyetért abban, hogy számos kedvezőtlen folyamat indokolja a nyugdíjcélú megtakarításokat. Azok ugyanis, akik kizárólag az állami apanázsban bíznak, a következő évtizedekben komoly életszínvonal esést lesznek kénytelenek elszenvedni. Hozzá kell tenni azt is, hogy az utóbbi időszakban a biztosítók is számos „aggasztó tényre” próbálják felhívni a közvélemény figyelmét. Ennek hátterében pedig az áll, hogy minden korábbinál jelentősebb üzleti érdeke fűződik a biztosítóknak, hogy a nyugdíjrendszer jövőjével kapcsolatban "riogassák" az embereket Magyarországon, január 1-je óta ugyanis 20 százalékos adókedvezmény jár a nyugdíjcélú életbiztosításokhoz, ami kihagyhatatlan értékesítési érv a magyar biztosítóknak és az ügynököknek.
Kétségtelen ugyanakkor, hogy nem lehet elég komolyan venni a nyugdíjhelyzet romlását, és más hosszú távú megtakarításokhoz hasonlóan e biztosításoknak is egyre nagyobb lesz a jelentőségük a nyugdíj-előtakarékosságban, állítja közleményében az EliteFinance Team.
A szakértők szerint a nyugdíjcélú életbiztosítások mellett számos indok szólhat, így
1. Nyakunkba szakad a demográfiai cunami (az öregedés megatrendje),
2. Rosszul érzékeljük az időt (ösztönösen elbagatellizáljuk a jövőbeni veszélyeket),
3. Mindannyian adót optimalizálunk, ahogy tudunk (a járulékfizetésben ellenérdekeltek vagyunk),
4. A magyar öregségi nyugdíjrendszer csak egy lábon áll.
Öregedő társadalmak
A demográfiai folyamatok kedvezőtlen trendjével valószínűleg sokan tisztába vannak, hiszen nem csak a fent emlegetett biztosítótársaságok, de a politikusok számára rendszeres megnyilatkozási témát ad a csökkenő és öregedő hazai népesség. Ha számok nyelvére fordítjuk le mindezt, akkor elmondhatjuk: a születések számának visszaesése és az élettartam emelkedése együttesen az európai társadalom elöregedéséhez vezet. 2005 és 2050 között várhatóan 1,9 százalékkal fog csökkeni Európa népessége, miközben a fiatalok lélekszáma drámaian visszaesik majd, a nyugdíjasoké drasztikusan emelkedni fog.
Az egyes generációk létszám szerinti arányában bekövetkező változások oda vezetnek, hogy egységnyi aktív keresőre egyre több eltartandó nyugdíjas jut. Míg 2005-ben még csak 24,6 százalék volt e két csoport egymáshoz viszonyított aránya Európában, ez 2050-re 52,8 százalékra nőhet. Magyarországon látszólag kicsit jobb ennél a helyzet: a 2005-ös 22,8 százalék várhatóan 48,3 százalékra ugrik 2050-re. Az úgynevezett gazdasági függőségi ráta viszont, vagyis az összes nem dolgozó és a foglalkoztatottak aránya már 2011-ben 1,62 volt Magyarországon, és a helyzet várhatóan csak romlani fog.
Nyugdíjba vonul a Ratkó nemzedék, de hiányoznak az unokák
A magyar demográfiai helyzet ráadásul több szempontból is sajátos, hangsúlyozza az EliteFinance Team közleménye. Két nagy hullámban közelíti a magyar népesség a nyugdíj-korhatárt: az első hullám, vagyis az ötvenes évek első felében született Ratkó-nemzedék ezekben a következő években csatlakozik nagy létszámmal a nyugdíjasok táborához. Gyermekeik, a gyes-nemzedék még egy darabig az aktívak táborához tartozik, előbbiek unokái, utóbbiak gyermekei viszont már nem alkot újabb hullámot, nagy részük hiányzik.
2041-re, vagyis mire a gyes-nemzedék is megkezdi a nyugdíjba vonulást, drámaian átalakul a magyar népesség korfája. Az akkor nyugdíjba vonulók várhatóan közel dupla annyian lesznek, mint a megszületők. A helyzetet tovább súlyosbíthatja a kivándorlás (jellemzően aktívakat érint). Nem kell 2041-ig várni ahhoz, hogy a helyzet romlása érzékelhető legyen.
Az egyik legismertebb nyugdíjszakértő, Botos Katalin szerint jelen pillanatban három megoldás képzelhető el a helyzet kezelésére. Az egyik a befizetett járulékok növelése, ami szerinte nem járható út, mert így versenyképtelenné válnak a cégek. Szóba jöhet még a juttatások csökkentése is, ami az alapnyugdíj mérséklésével vagy a korhatár emelésével érhető el. Ha figyelembe vesszük, hogy várhatóan igazából egyik megoldás sem fog a munkabérhez képest elfogadható szintű megélhetést biztosítani idős korban, akkor érthetővé válik, hogy miért ösztönzi az állam is az öngondoskodást, többek között a nyugdíjbiztosítások adókedvezményével.
mfor.hu
