A jegybanki elemzés rámutat, hogy az élelmiszerek hazai fogyasztói árának havi átárazása tavaly szeptember óta folyamatosan a 2000 és 2025 közötti historikus átlag alatt alakul. A folyamatot a hazai szabályozási környezet (így az élelmiszerekre vonatkozó árrésstop) mellett elsősorban a nemzetközi folyamatok és a kedvező világpiaci élelmiszerár-ciklus támogatják.
Az árcsökkenés motorja az állati termékek árzuhanása
A dezinflációs folyamat legnagyobb nyertesei a vásárlók, különösen a hús- és tejtermékek esetében. A 2026. májusi adatok szerint a vaj ára 11,1, a sertéshúsé 10,1, míg a tejé 6,3 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
A fogyasztói árak csökkenése mögött a még drasztikusabb termelőiár-esés áll. A mezőgazdasági termelői árakban a boltokénál jóval nagyobb zuhanás tapasztalható: 2026 áprilisában a vágósertés ára éves bázison 22,5, a tejé pedig 32,8 százalékkal esett vissza. Nemcsak az állattenyésztők, a növénytermesztők is mérsékelt árdinamikával szembesülnek: a búza ára 20,2, a napraforgóé 8,9 százalékkal maradt el a tavaly áprilisi szinttől. Összességében a teljes mezőgazdasági szektor átlagos termelői árszintje 10,2 százalékkal csökkent egy év alatt.
Kína hátat fordított Európának
A drasztikus európai árcsökkenés és túlkínálat fő kiváltó oka a globális gazdaságban keresendő. Kína – mint a világ legnagyobb élelmiszer-importőre – tudatos stratégiát követve megkezdte a függetlenedést az európai importtól. A távol-keleti ország jelentősen javította a saját élelmiszeripari hatékonyságát, növelte az önellátási szintjét, és dömpingellenes vámokkal szorítja ki az európai termékeket.
Az elemzések szerint Kína sertéshúsimportja 2026-ban várhatóan 8,2 százalékkal esik vissza. A tejtermékek behozatala 4,1 százalékkal csökken, míg a kiemelkedő kínai gabonatermés miatt a szójabab-import is 6,1 százalékkal mérséklődik.
Mivel ez a hatalmas kereslet kiesett a világpiacról, az európai hús- és tejtermelőknél hatalmas készletek ragadtak bent. Ez a felhalmozódott felesleg nyomja lefelé az árakat az Európai Unióban, és ezen keresztül a magyar boltokban is.
Lokális aszály: az Alföld szomjazik, de Európa nem
Bár Magyarországon a 2026. áprilisi időjárás rendkívül száraz volt – a csapadékmennyiség 90 százalékkal maradt el a sokéves (1991-2020) átlagtól –, ez csak korlátozottan befolyásolja a hazai árakat. A májusi esőzések ugyan enyhítették a talaj vízhiányát a nyugati és észak-keleti országrészekben, az Alföldön a talaj nedvességtartalma továbbra is kritikus szinten van.
A jegybank szakértői szerint azonban a jelenlegi aszályhelyzet lokális jellegű, főként Közép- és Kelet-Európára és a balti országokra korlátozódik. Ezzel szemben a legutóbbi, 2022-es nagy élelmiszerár-robbanást okozó aszály idején egész Európa szárazságtól szenvedett (beleértve Ukrajnát, Franciaországot, Spanyolországot és Olaszországot is). Mivel a hazai terményárak szorosan követik az európai árutőzsdei jegyzéseket, és az európai kínálat a lokális aszály ellenére is stabil, a szárazság miatt nem kell újabb hazai áremelkedési hullámtól tartani.
A láthatatlan veszély: az iráni konfliktus és a műtrágyakrízis
Bár a jelenlegi számok kedvezőek, a horizonton komoly kockázatok tűnhetnek fel. Az iráni konfliktus kitörése óta a terméshozamok szempontjából kulcsfontosságú műtrágyák és alapanyagaik drasztikusan megdrágultak. A Hormuzi-szoros részleges vagy teljes lezárása közvetlen csapást mért a globális ellátási láncokra, mivel a világ tengeri karbamid-kereskedelmének 46 százaléka, a metanol-kereskedelemnek pedig egyharmada ezen a szoroson halad át.
Ennek következtében a nitrogénalapú karbamid műtrágya ára májusban 105 százalékkal volt magasabb, mint februárban, míg a gyártáshoz szükséges metanol ára 128 százalékkal lőtt ki.
Fotó: Klasszis Média
Hogy ez miért nem látszik még a boltokban? A mezőgazdaság ciklikussága miatt. A gazdák a 2026-os tavaszi vetéshez szükséges műtrágyát még a konfliktus kitörése előtt, a megelőző év végén beszerezték a korábbi, alacsonyabb árakon. Ha azonban a műtrágyaárak tartósan magasak maradnak, az a jövő évi, 2027-es terményárakban fog megjelenni. A drágább takarmány pedig idővel begyűrűzhet az állati termékek (hús, tej) árába is. Ugyanakkor a 2022-es műtrágyakrízis tapasztalatai azt mutatják, hogy a piac képes gyorsan korrigálni, így van esély az árak normalizálódására a következő beszerzési szezonig.
Mit hoz a jövő?
A tőzsdei határidős jegyzésárak egyelőre megnyugtató képet mutatnak a jövőre nézve. Az alapvető termények (búza, kukorica) esetében a piac mindössze egy mérsékelt, 5-10 százalékos áremelkedést áraz előre 2027 végéig, ami még mindig elmarad a 2021-es átlagos árszinttől. A tej és a vaj tőzsdei ára is a 2023-2025 közötti szint alatt maradhat a várt korrekció mellett is. Az élelmiszerár-ciklus tehát jelenleg a fogyasztók javára dolgozik, de a globális geopolitikai helyzet törékenysége miatt a stabilitás nem vehető készpénznek.
