3p

Rendeletben tiltotta meg Barack Obama amerikai elnök, hogy a Fujian Grand Chip Investment Fund kínai állami vállalat megvásárolja az Aixtron SE német félvezetőgyártót - tudatta a nemzetbiztonsági kockázattal indokolt döntést az amerikai pénzügyminisztérium.

A Fehér Ház közölte: a külföldi beruházásokat felügyelő amerikai bizottság (CFIUS) arra a következtetésre jutott novemberben, hogy a kínai felvásárlás biztonsági kockázatot jelentene az Egyesült Államokra nézve.

Az amerikai hatóságoknak azért van beleszólásuk a kínai és a német cég közötti üzletbe, mert az Aixtron SE-nek az Egyesült Államokban, Kaliforniában is van leányvállalata, ahol mintegy száz embert foglalkoztatnak, és az eladások 20 százalékáért felel.

A Reuters hírügynökség szerint az amerikai hatóságok amiatt aggódtak, hogy az eladással Kína hozzájutott volna a haditechnikai eszközökben használt gallium-nitrát előállításának a titkához. A vegyszerrel ellátott félvezetők erősítik a fegyverrendszerek érzékenységét, miközben csökkentik a költségeket, mivel a gallium-nitrátos technológiával ellátott eszközök kevesebb elektromos áramot igényelnek a működéshez. Ezt a technológiát például a Patriot (Hazafi) típusú rakétavédelmi rendszerek radarjaihoz használják. A CFIUS sosem indokolja döntéseit, de a Reuters forrásai szerint az amerikai bizottság az év elején hasonló, a vegyszerrel kapcsolatos aggodalmak miatt ellenezte a Phillips tulajdonában lévő Lumileds kínai felvásárlását.
 
 
A Bloomberg hírügynökség péntek reggel arról írt, hogy Obama várhatóan útját állja a felvásárlásnak, aminek hatására csökkenni kezdett az Aixtron-részvények értéke. Az Aixtron korábban közölte: eláll az eladástól, ha az amerikai elnök azt ellenzi. Hozzátette ugyanakkor: megszorító lépéseket kell majd ez esetben hoznia, valószínűleg több alkalmazottól is meg kell majd válnia. 

A kínai vállalat 670 millió eurót fizetett volna a német félvezetőgyártóért. A Bloomberg korábbi írása szerint a tranzakció megakadályozásával megbicsaklana az európai és amerikai cégek megvételét célzó kínai terv. Németországban csak az idén 11,3 milliárd euró értékben vásároltak, vagy jelentették be vásárlási szándékukat kínai vállalatok. Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter korábban felszólalt a kínai befektetések szigorúbb átvizsgálása mellett.

Ez a második alkalom, hogy Barack Obama nemzetbiztonsági okokra hivatkozva rendeleti úton akadályozott meg egy kínai befektetést. Az első alkalom 2012-ben volt, amikor is elutasította, hogy a kínai Ralls Corp. szélerőműveket építsen egy haditengerészeti támaszpont közelében Oregon államban. 

A Bloomberg rámutatott: 25 év alatt ez volt a harmadik eset, hogy amerikai elnök külföldi befektetési terveket kaszált el. 1990-ben idősebb George Bush volt elnök tiltotta meg a MAMCO Manufacturing Inc. repülőgép-alkatrészgyártó kínai felvásárlását.

Keng Suang kínai külügyi szóvivő pénteken, Obama döntése előtt közölte: a vásárlás "normális kereskedelmi tevékenység", és Kína reméli, hogy a "külvilág" nem fog politikailag beleavatkozni.
 
MTI 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!