170 éve halt meg a "legmagyarabb Habsburg"


1847. január 13-án halt meg József nádor, "a legmagyarabb Habsburg", akit a bécsi udvarban csak "kis-Rákócziként" emlegettek.

Habsburg József Antal János főherceg 1776. március 9-én született Firenzében, II. Lipót császár - akkor toscanai nagyherceg - és Mária Ludovika spanyol infánsnő tizenhat gyermeke közül a kilencedikként. Apja, II. József halála után, 1790-ben foglalta el a császári trónt, József ettől kezdve Bécsben élt. Pest-Budán két évvel később járt először, amikor a Lipótot a császári trónon követő I. Ferencet (József főherceg bátyját) magyar királlyá koronázták. Magyarország helytartója 1795-ben lett, majd egy évvel később a pozsonyi országgyűlésen közfelkiáltással választották meg Magyarország nádorának, a király utáni fő közjogi méltóságnak, ezzel egyidejűleg Pest-Pilis-Solt vármegye főispánja is lett. Az ifjú főherceget hamar megkedvelték, főleg amikor kitudódott, hogy magyarul tanul, a nyelvre Verseghy Ferenc költő oktatta, aki részt vett a magyar jakobinusok mozgalmában.

Eleinte az udvar akaratát hajtotta végre, de miután megismerte a helyi viszonyokat, az ország történelmét és alkotmányát, próbálta összehangolni az udvar és a magyar rendek érdekeit. 1809-ben ő hirdette meg az utolsó nemesi felkelést, de a csapatokat János főherceg parancsnoksága alá rendelték, s azok vereséget szenvedtek a napóleoni háborúk egyetlen magyar területen vívott ütközetében, a győri csatában. A Metternich kancellár fémjelezte abszolutizmus idején igyekezett bátyját, a császárt rávenni arra, hogy térjenek vissza az alkotmányossághoz, a magyarok és az uralkodóház viszonyát reformokkal javítsák. Kieszközölte a kegyelmet a még rabságban sínylődő jakobinusoknak, köztük Kazinczynak, s nagy szerepe volt abban, hogy 1825-ben - 13 év szünet után - újra összehívják a reformkor kezdetét jelentő országgyűlést. Az udvarban mindezért gyanakvás övezte, ellenfelei azzal vádolták, hogy maga akar király lenni.

Habsburg József, hamradik felesége és gyermekeiHabsburg József, harmadik felesége és gyermekei

Sokrétű tevékenységét nehéz összegezni: 1802-ben támogatásával jött létre a nemzeti könyvtár, az Országos Széchényi Könyvtár, melynek gyűjteményét értékes kódexekkel és ősnyomtatványokkal bővítette. Pest-Buda fejlesztése érdekében 1808-ban létrehozta a Szépészeti Bizottságot, ő kezdeményezte az új városrész, Lipótváros kiépítését. Szorgalmazta a gellérthegyi csillagvizsgáló építését, úttörő szerepe volt a Városliget és az általa megvásárolt Margitsziget parkosításában. 1826-ban alapította meg Pesten a Vakok Intézetét, Széchenyi Istvánnal együttműködve pártolta a Pest-Vác vasútvonal létrehozását. Tevékenysége nyomán vált az 1830-as évekre Pest poros kisvárosból országos politikai, kulturális és gazdasági központtá. Részt vett az 1835-ben felavatott magyar tisztképző intézet megalapításában, amely I. Ferenc feleségéről a Ludovika nevet kapta.

Az 1825-ös első reformországgyűlésen Széchenyi felajánlását a Tudományos Akadémia alapítására 10 ezer forinttal támogatta. Az 1832-36-os országgyűlésen mérsékelni próbálta a reformellenzék követeléseit, s megakadályozta, hogy a felsőtábla vétót emeljen az alsótábla határozatai ellen. Az 1838-as nagy pesti árvíz idején a mentést irányította, az árvízkárok enyhítéséért is sokat tett. 1840-ben amnesztiát szerzett az elítélt Kossuthnak, Wesselényinek és Lovassy Lászlónak, 1843-ban megakadályozta a Védegylet feloszlatását. Segített létrehozni a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot, alcsúti birtokán mintagazdaságot hozott létre, az általa épített kastély kertjében pedig arborétumot. 1846-ban ő alapította az Ipartanodát, a Műegyetem elődjét, amelyet 1846-ban róla neveztek el, az intézmény elnevezése 1934-től 1948-ig Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem volt.

Első felesége I. Pál orosz cár lánya, Alekszandra Pavlovna volt, a rendkívüli népszerűségnek örvendő orosz nagyhercegnő két év házasság után, 1801-ben gyermekágyi lázban halt meg. József nádor csak 1815-ben nősült meg újra, második felesége, Hermina anhalt-saumburgi hercegnő ikergyermekei, Hermina főhercegnő és az utolsó magyar nádor, István főherceg anyja szintén gyermekágyi lázban hunyt el. Harmadik feleségét, Mária Dorottya württembergi hercegnőt 1819-ben vette el, tőle öt gyermeke született.

Ez lesz Obama új otthona

József főherceg nádorrá választásának ötvenedik évfordulóját 1846-ban országos ünnepségsorozattal ünnepelték. A következő évben, 1847. január 13-án halt meg Budán, a budavári nádori kriptába temették. A Habsburgok magyar ágának megalapítója nem volt uralkodó, nem állt birodalmi vagy európai politikai poszton, de ő volt az egyetlen a dinasztia 400 éves magyarországi regnálása alatt, aki korlátozott eszközeivel az ország és a nemzet érdekeinek szentelte életét. Ahogy mondták róla: Habsburgnak született, de magyarként halt meg.

1945 után kevés szó esett róla, alakja kikopott az emlékezetből, ismertsége ma sem túl nagy. A nádor nevét jelenleg Alcsútdobozon általános iskola, Ürömön német nemzetiségi általános iskola, Budapesten gimnázium és szakképző iskola viseli. A főváros V. kerületében 1938-ban neveztek el róla teret, ahol 1869 óta áll Johann von Halbig által készített szobra. 1996-ban a Vakok Általános Iskolájában felavatták emléktábláját, 1997-ben, halálának százötvenedik évfordulója alkalmából a Budapesti Történeti Múzeumban nyílt nagyszabású kiállítás. (József nádorhoz kevés tárgyi emlék köthető, mert saját és első felesége sírhelyét többször feldúlták, kirabolták, az alcsúti kastélyt 1945-ben kifosztották és felégették.) 1999-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen leleplezték mellszobrát, Turi Jobbágy Miklós 1912-ben készült, de megsemmisült alkotásának újrafaragott változatát.

MTI


Olvasta már?



hirdetés
Brutális adócsökkentésre készül a kormányBrutális adócsökkentésre készül a kormány

De csak a következő évtized elején lesz rá pénz.

.
hirdetés
elrejt
 
.