2025 májusa a világgazdaságban a változások felgyorsulását hozta – olvasható GKI legfrissebb, a világgazdasági változások Magyarországra gyakorolt hatásáról szóló elemzésében. Mint írják, a Közel-Keleten az elmúlt hónapokban fokozódott a feszültség, miközben két atomhatalom, India és Pakisztán között rövid ideig közvetlen konfrontációra is sor került a terrorizmus és a vitatott vízhasználati jogok miatt. A meglévő geopolitikai feszültségek többek között ingadozó nyersanyagárakhoz vezetnek, miközben a kereskedelmi és ellátási hálózatokban is zavarokat okoz. Az újraéledő kereskedelmi háborúk lassítják a globális növekedést és a nemzetközi kereskedelem bővülését. Európa radikális energiapiaci fordulatot hajt végre, amely hosszú távon csökkenti ugyan az orosz kitettséget, de növeli a költségeket.
2025 májusában az Európai Unió és az Egyesült Államok között veszélyes mértékben fokozódtak a kereskedelmi feszültségek. Az amerikai elnök a múlt héten már 50 százalékos vámot helyezett kilátásba június 1-től az EU-ból érkező termékekre (igaz, ezt egy hónapra felfüggesztette). Ha az Európai Unió válaszintézkedésekkel fog élni, azok tovább fokozzák a kereskedelmi háborút és kihatnak az EU exportáló ágazataira. Magyarország – mint exportorientált és az autóipar teljesítményének különösen kitett EU-tagállam – megsínyli a globális kereslet visszaesését és az ellátási láncok zavarait.
Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán
Az USA külpolitikája az erősebb nemzeti érdekérvényesítés irányába mutat. Ennek hatására számos korábbi partnerével, gazdasági versenytársával konfliktusba került, aminek az eredménye visszafogottabb külkereskedelem és gazdasági növekedés lesz. Ezt a hatást a későbbiekben mérsékli, hogy az USA piacáról kiszoruló országok részben az EU-val való kereskedelem révén javítanak helyzetükön. Mindez azt is jelenti, hogy az olcsó (elsősorban kínai) áruk dömpingje ellen előbb-utóbb az EU-nak is védekeznie kell, aminek első jelei már látszanak is.
Európa számára gazdasági szempontból elsősorban Oroszország Ukrajna elleni háborújának a hatása jelentős, ami a magasabb energiaárakkal, a szankciók hatásaival és a fegyverkezési kényszerrel együtt jelentősen visszafogja a növekedési kilátásokat. A szankciók kivezetése javítaná ugyan a gazdasági növekedési kilátásokat az EU és ezen belül különösen Közép- és Kelet-Európa számára, ugyanakkor az orosz energiáról való leválás miatt ez a hatás mérsékelt lesz. Az EU rendkívül megnövelt fegyverkezési kiadásainak a gazdasági növekedéshez való tartós hozzájárulása mérsékelt, és egyúttal elveszi a forrásokat más, a növekedést jobban támogató területektől.
A magyar kormány elsősorban a keleti országokkal (és az USA-val) igyekszik jó kapcsolatot kialakítani, befektetéseket az elmúlt időszakban eddig leginkább Kínából és Dél-Koreából sikerült bevonzani. Magyarország gazdasági kilátásai szempontjából meghatározó a járműipar, ehhez kapcsolódóan az akkumulátoripar termékei iránti nemzetközi kereslet alakulása, az EU ezen ágazatokat érintő szabályozása A kilátások azonban továbbra is kedvezőtlenek.
Nagy jelentőségű Magyarország energiaellátási biztonságának és költségének alakulása. Jelenleg a Török Áramlaton érkező földgáz ahhoz is hozzájárul, hogy tranzitországként Magyarország gazdasági előnyöket realizáljon a régióban. Amennyiben azonban az EU drasztikusan tovább korlátozza az orosz energiahordozók importját (a tervek szerint 2026-tól), az jelentős többletköltséget jelenthet a magyar gazdaság számára.
A magyar gazdaság, mint nyitott, exportorientált gazdaság mindezen folyamatoknak kitett: az EU–USA vámvita, az EU energiapolitika és a globális autóipari verseny átalakulása egyaránt közvetlen vagy közvetett hatással van hazánk exportlehetőségeire, energiaellátására és ipari vállalataira. A magyar gazdaságpolitika mozgástere ezért ebben az időszakban meglehetősen szűk – a külső sokkhatásokhoz való rugalmas alkalmazkodás, az új piaci rések kihasználása és a nemzetgazdasági érdekek hatékony és konstruktív képviselete az EU-n belül kulcsfontosságú lesz a következő időszakban – olvasható a GKI legfrissebb, a világgazdasági változások Magyarországra gyakorolt hatásáról szóló elemzésében.
