Itt valami elromlott: 10 éves csúcson az iskolaelhagyók aránya


2016-ban kiemelkedő mértékben ugrott meg a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon. A legfrissebb adatok szerint a 18-24 évesek 12,5 százalékának csak alapfokú végzettsége van. Az adatra nemhogy uniós, de még régiós viszonylatban sem lehetünk büszkék.

Az Eurostat a napokban frissítette a korai iskolaelhagyók arányára vonatkozó statisztikáját, mely Magyarország esetében rendkívül kellemetlen adattal bővült. 2016-ban ugyanis a 18-24 évesek körében 12,5 százalékra ugrott az arány, amivel az uniós rangsor utolsó harmadában foglal helyet hazánk. Ráadásul folytatódott a korábban elindult rossz tendencia is: 2015-höz képest 0,9 százalékponttal emelkedett az arány, aminél nagyobb mértékű romlásra egy másik tagállamban sem volt példa.

Hasonló szinteken legutóbb az uniós csatlakozásunk környékén volt példa, 2004 és 2006 között, majd ezt követően egészen 2010 szinte folyamatos javulás mutatkozott, az arány 10,8 százalkékra mérséklődött, ami szinte egy hajszálra volt az Európa 2020 uniós fejlesztési stratégia keretében kitűzött 10 százalékos céltól. 2010-tól kezdve 2013-ig 11,9 százalékig emelkedett újra az iskolaelhagyók aránya, ami a rá következő évben fél százalékponttal ugyan mérséklődött, ám ez a javulás csak átmeneti volt - mint az az elmúlt két év adatai mutatják.

Uniós viszonylatban - mint már említettük - a rangsor utolsó harmadában helyezkedünk el, viszont csak a régiónkat nézve sem lehetünk büszkék erre a mutatóra. A mérvadónak tekintett visegrádi országokban ugyanis ennél lényegesen jobb a helyzet:

  • Szlovákiában 6,8,
  • Csehországban 6,7,
  • Lengyelországban pedig 5,2 százalék ez az arány.

Arányaiban a legkevesebb iskolaelhagyóval Horvátország büszkélkedhet, 2,8 százalékkal, míg a legmagasabb arány Máltához köthető, 19,8 százalék.

Orbánék is rátettek egy lapáttal?

A Központi Statisztikai Hivatal egy korábbi kiadványa szerint a korai iskolaelhagyók számának alakulását alapvetően két tényező határozza meg:

  • egyrészt az, hogy mennyien hagyják el az iskolarendszert alacsony iskolai végzettséggel,
  • másrészt pedig az, hogy milyen arányban vesznek részt a fiatalok a felnőttoktatásban.

Az iskolaelhagyók arányának növekedése mögött több tényező húzódik meg. A válság után nagyon sok szülő tartós munkanélküliségbe sodródott, szerepet játszik sok esetben a családok kedvezőtlen anyagi helyzete, valamint az iskolarendszer területi hiányosságai is. Másfelől minden bizonnyal nagy szerepe volt az arány növekedésében annak a ténynek is, hogy a kormány 2012 őszétől 18-ról 16 évre szállította le a tankötelezettség korhatárát, így sokkal könnyebbé vált a lemorzsolódás.

Ami pedig a felnőttoktatást illeti, a legutóbbi, 2015/2016-os tanévre vonatkozó adatok szerint 4,7 százalékkal (3700 fővel) kevesebben vettek részt benne. A létszámcsökkenés már évek óta tartó folyamat ezen a területen is: 2005-ben ugyanis még közel 90 ezerre volt tehető a középfokú felnőttoktatásban tanulók száma, mára ez 70 ezerre mérséklődött.

mfor.hu




Primalak

Folyamatosan keresünk több éves tapasztalattal rendelkező ingatlan tanácsadó munkatársakat!

Ha úgy szeretnél együtt dolgozni az ingatlanpiacon közel 15 éve sikeres vezető kollégáinkkal, hogy közben a jutalék jelentős része is Nálad marad, fényképes önéletrajzzal jelentkezz a iroda@primalak.hu e-mail címen, vagy lépj kapcsolatba velünk telefonon, a 06-30-839-3762-es számon!

hirdetés
Magára talált a Népszava, mélyrepülésben Orbán kedvenc lapjaMagára talált a Népszava, mélyrepülésben Orbán kedvenc lapja

Érdekes számokat tett közzé a terjesztés-ellenőrző szövetség a negyedik negyedévről.

.
hirdetés
elrejt
 
.