Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) Befektetés a jövőbe – Befektetés az egészségünkbe címmel rendezett konferenciát, amelyen Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság egészségügyért és állatjólétért felelős biztosa videóüzenetben köszöntötte a jelenlévőket.
Mint mondta, Magyarország nagy hagyományokkal rendelkezik a gyógyszeripar területén, ez teszi lehetővé, hogy időben juthatnak a betegek életmentő terápiákhoz. Fontosnak tartotta megemlíteni az uniós biotechnológiai stratégiát, illetve az uniós gyógyszerszabályozás kihirdetés előtt álló reformját is. Ez utóbbi le fogja rövidíteni a gyógyszerengedélyezéseket, és jelentősen fog támaszkodni a digitalizációra, valamint a mesterséges intelligenciára, s lehetővé fogja tenni a hozzáférést az innovatív gyógyszerekhez minél hamarabb.
Ilku Lívia: „Tégláról téglára építjük fel a minisztériumot”
„Egészségügyi Minisztérium. Ugye milyen jó kimondani?” – így kezdte a Várhelyit követő köszöntőjét Ilku Lívia.
Az egészségügyi államtitkár kiemelte: a minisztérium nevében türelmet kér, hiszen pár napja még szobájuk sem volt, de tégláról téglára fogják felépíteni a minisztériumot. Az elmúlt hetekben már jelentős átalakítás kezdődött, és dolgoznak, hogy minél előbb eredmények születhessenek az eddig erősen elhanyagolt szektorban, amelyben kiemelt figyelem jut a gyógyszeriparra is.
Döntöttek az önálló Gyógyszerészeti Intézet felállításáról is, ami visszatérés a régi, kiemelkedő szakmai színvonalhoz. Létrejön az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is, és felülvizsgálják a társadalombiztosítási ellátásba történő befogadás szabályrendszerét.
Hozzátette: rengeteg feladat vár rájuk, például sor kerül a közösségi gyógyszerkódex felülvizsgálatára is, amely 2001 óta szabályozza a gyógyszerek teljes életciklusát. Emellett újragondolják a gyógyszerhiány kezelésének szabályrendszerét, a digitalizációban rejlő lehetőségeket, ideértve az elektronikus betegtájékoztató bevezetését, valamint az ellátási lánc újraszabályozását.
„Partnerséget kérünk. Célunk közös, a betegbiztonság erősítése és magas színvonalú ellátás, a rendszer kiszámíthatóságának növelése, jó döntések biztosítása” – tette hozzá az államtitkár.
MOK-elnök: az állami egészségügy bizonytalan hellyé vált
Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke azzal kezdte előadását: érti, hogy most épül a a „ház”, de közben ég a tető.
Hozzátette: az egészségügyi kormányzattól most sokan várják a transzparenciát, ami az orvosok egyik fontos elvárása is. Szerencsére számos ország gyakorlatából jól átvehető az, hogy lehet eljutni a döntéshozataltól a betegágyakig, az esélyegyenlőségig, vagy hogyan építhetők be a visszajelzések.
Mint mondta, az elmúlt évek önsorsrontóak voltak, teljesen elzárta magát az egészségügyi irányítás a valós visszajelzésektől, a kamarai jelzéseket is ellenségesnek minősítették. A hierarchikusan felépült rendszert meg kell változtatni.
Fotó: MTI
„Az állami egészségügy egy bizonytalan hellyé vált, és csak a magánban érzik jól magukat a betegek. Ezt meg kell változtatni” – jelentette ki Álmos Péter.
Az úgynevezett orvosbárókkal kapcsolatban az orvosok 93 százaléka gondolja úgy, hogy vannak olyanok, akik önkényesen kihasználják az állami egészségügyet saját céljaikra, összemossák a köz- és magánegészségügyet, és kisajátítják a pályázatokat. Ezek öröklött minták a szocializmusból, amiket fel kell számolni. Emellett pedig foglalkozni kell azzal is, hogy az orvosok jó részénél érezhető hangulati probléma, kiégés, túlterheltség, motiválatlanság.
Boros Tamás: a szegénység élet-halál kérdés
Az Egyensúly Intézet igazgatója az egészségügyről mint erőforrásról beszélt, ennek kapcsán pedig a gazdasági növekedés és szegénység összefüggéséről is szót ejtett. Finanszírozás hiányában egy magyar 5 évvel kevesebbet él, mint egy átlagos EU-polgár, itt halnak meg a második legtöbben a megelőzhető halálokok miatt, évente mintegy 10 ezer magyar veszíti életét a légszennyezettség miatt, és nálunk a harmadik legtöbb a sikeres öngyilkosságok száma.
„A legtöbben nálunk élnek súlyos anyagi nélkülözésben. Azzal, hogy az állam lassan kivonult az egészségügyből, a közegészségügy burkolt magánosítása épp a legkiszolgáltatottabbakat büntette, amiért a magyarok az életükkel fizetnek. A szegénység tehát szó szerint élet-halál kérdés, ami öt év mínuszt is jelenthet” – hangsúlyozta Boros Tamás.
Arról is beszélt, hogy óriási probléma a mentális segítségnyújtás hiánya, és Magyarországon egy fordított trend is látszódik: míg a többi országban inkább fiatalok követnek el öngyilkosságot, addig nálunk az idősebbek vannak túlsúlyban ebből a szempontból. Pedig a mentális beavatkozások kifizetődnek: minden befektetett forint 2-3-szorosa térülhet meg, ha van segítségnyújtás.
A szakértő rámutatott arra is, hogy egészséges és képzett emberi erőforrás és a megfelelő támogatás hiányában megáll a gazdasági növekedés, és krónikus alulfinanszírozottság jön létre. Most ezeken a gyógyulási pontokon kell dolgozni több szakértő bevonásával vagy a régióból ellesett, jó mintákkal.
Szalóki Katalin: ez egy 22-es csapdája
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója az Egészségügyi befektetések és eredmények Közép- és Kelet-Európában című tanulmányt mutatta be. Eszerint a régió országaira más-más fejlődési ütem jellemző: Lengyelország és Csehország sok esetben felülteljesíti az EU-átlagot ebben a tekintetben, Magyarország viszont a lemaradók között van.
Az igazgató számtalan összefüggésre is rámutatott. A gazdasági növekedés ugyan növeli a várható élettartamot, de a tudatos szakpolitikának kell diktálnia a tempót. Létfontosságúak a befektetések, mert ezek hiányának nagysága egyenes arányban áll az elkerülhető halálozások növekedésével. Hiszen ha kevesebb a forrás, az több elvesztett életet jelent.
„Tehát ez egy igazi 22-es csapdája. A rossz egészségügyi eredmények felemésztik a gazdaságot, az egészséges társadalom viszont többet tudna termelni” – hívta fel a figyelmet Szalóki Katalin.
Előadásában az igazgató arról is beszélt, hogy a gyógyszeripari ráfordítások is rendszerszintű problémát jeleznek, hiszen nem érjük el a 218 euró/fő uniós átlagot. Az alulfinanszírozás ára pedig sajnos a betegek várakozási idejében is mérhető, ami Magyarországon az utóbbi időben egészen drámai képet mutat.
„Tehát ha nincs befektetés, nincs eredmény. Reményeink szerint ez kitétel az új kormányzat számára is fontos, ugyanis az egészségügyi befektetés már nem csupán szociális kérdés. Ez egy kőkemény nemzetgazdasági versenyképességi kényszer” – jelentette ki a konferenciát szervező AIPM vezetője.
