3p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

A turizmusból pedig 2700-an tűntek el, de óriási létszámcsökkenés volt az adminisztráció területén is.

A Központi Statisztikai Hivatal szerda reggeli közlése szerint szokatlan módon csökkent a legalább öt főt foglalkoztató cégeknél az alkalmazottak száma. Pedig az év ezen szakaszában jellemzően a tavasszal elkezdődött bővülés szokott változó mértékben, de folytatódni. 2017. júliusában azonban az alkalmazásban állók száma 7000 fővel 3,027 millióra csökkent nemzetgazdasági szinten. Ebből még gondolhatnánk azt is, hogy a közfoglalkoztatottak számának csökkenése eredményezte ezt a változást, hiszen a kormány feltett szándéka a programok létszámának szűkítése és minél több személy átterelése az elsődleges munkaerőpiacra.

A közfoglalkoztatottakat is magába foglaló közszféra létszáma júliusban 850 ezer fő volt, ami 7000-rel magasabb is a júniusinál, tehát az állami munkaprogramnak nincs szerepe nemzetgazdasági szinten a létszám csökkenésében.

A versenyszférában júliusban 2,04 millióan dolgoztak, ami majdnem 9000-rel kevesebb az előző havinál, vagyis a nyár és szezonális munkalehetőségek közepette ennyivel apadt a dolgozók létszáma. A változás rendkívül szokatlan, hiszen ilyenre legutóbb 2009-ben a már tomboló válság idején volt példa a nyár közepén. Ráadásul a mostani csökkenés még nagyobb mértékű is, hiszen akkor "mindössze" 5200 fős volt az apadás.

Ennek pontosabb okáról egyelőre csak a részletes statisztika szolgálhat. Az ágazati adatok szerint júliusban több területen is csökkent a dolgozói létszám pár száz fővel, viszont volt 3 olyan terület is, ahol akár több ezerrel is kevesebb alkalmazott lett egyetlen hónap alatt. A helyzetet súlyosbítja, hogy zömében már így is munkaerőhiánnyal sújtott ágazatokról van szó:

  • a humán-, egészségügyi, szociális ellátás területén 5300-zal csökkent a létszám,
  • az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységen belül 4400 fős,
  • a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban pedig 2700 fős létszámcsökkenés volt egyetlen hónap alatt.

Így az egészségügyben már "csak" 340 ezren dolgoznak, a turizmus területén pedig 94 ezren, előbbi helyzete azonban sokkal súlyosabb. Egy év alatt ugyanis 3,8 százalékkal, vagyis 23 ezerrel mérséklődött az egészségügyi dolgozók száma. Hasonló ténymegállapítás ugyanakkor sem az adminisztráció, sem pedig a turizmus ágazatáról nem tehető.

Volt ugyanakkor olyan nemzetgazdasági ág is, ahol jelentős létszámnövekedésre utalnak a számok. Egyetlen hónap alatt 10 ezerrel emelkedett a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területén dolgozók száma, így már 290 ezer ember dolgozik itt. 

Megállíthatatlanul nőnek a bérek

A KSH friss adatai szerint a nettó keresetek

  • országos szinten 13 százalékkal 193 ezer forintra nőttek,
  • a versenyszféra átlag nettója 201 ezer forint volt, 12 százalékkal magasabb az előző évinél,
  • a közszférában pedig 15 százalékkal átlag 178 ezerre nőtt a hazavihető fizetés. 

Az okok között a bérrendezéseket valamint az idén jelentős mértékben megugró minimálbéreket lehet megnevezni. 

Mivel az infláció továbbra is alacsonynak tekinthető, a jelentősen növekvő bérek reálértéken is jóval többet érnek az előző évinél. 

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!