Néhány nap alatt a gázolaj ára 15 forinttal ugrott meg, ilyen áremelkedésre jó ideje nem volt példa. Eközben a benzin is drágult, de az áremelkedés visszafogottabb mértékű volt. Ráadásul a múlt heti megugrás után az olaj tőzsdei jegyzése ezen a héten már csökkent. Jogosan merülhet fel tehát, hogy a dízel miért reagált ilyen módon az elmúlt napokban.
A legfontosabb ok, hogy a csökkenő kereslet ellenére az európai finomítói kapacitások mértéke elmarad a felhasználástól. Az uniós országok korábban elsősorban Oroszországból vásároltak dízelt, ám a háború után új szállítókat kerestek. A múlt héten bejelentett amerikai szankciók, amelyek az orosz olaj vásárlását korlátozzák, ugyanakkor a piac várakozása miatt azzal fenyegetnek, hogy visszaesik egyes finomított termékek, például a gázolaj előállítása. Ugyan nem számít nagynak, de a jelenlegi feszült piaci helyzetben a Dunai Finomítóban történt tűzeset is a kapacitásokkal kapcsolatos aggodalmakat erősíti.
Ezzel párhuzamosan az érdekelt vállalatok is igyekeznek kihasználni a lehetőséget és minél nagyobb profitra szert tenni. Így a korlátozottabb kínálat miatt a finomítók magasabb árrést alkalmaznak, vagyis emelik a nagykereskedelmi árakat, ez pedig értelemszerűen a végfelhasználói árba is érvényesül. A napokban a Bloomberg arról számolt be, hogy az európai finomítói dízel-árrés közel kétéves rekordszintre ugrott.
Jelen helyzetben egyébként az EU, ha akarna sem tudna visszatérni az orosz üzemanyagimporthoz, mivel Moszkva tilalmat rendelt el. Az ukrán dróntámadások miatt ugyanis annyi finomítói kapacitás esett ki, ami már az orosz belföldi ellátásban is fennakadást okozott.
Fotó: DepositPhotos.com
Összefoglalva tehát: a benzinkutakon látott árakra számos tényező hat. Így nemcsak az alapanyag drágulása, hanem a finomítási, szállítási, logisztikai tényezők is okozhatnak drágulást, ahogy azt a mostani esetben is látjuk.
Európában is felfele mozdultak az árak
A cikk elején említett folyamat, vagyis az árak, különösen a gázolajénak az emelkedése nem egyedi. Európa más országaiban is drágulást láthattunk a benzinkutakon. Ebből a szempontból a hazai áremelkedés inkább visszafogottabbnak tekinthető. Az Mfor Üzemanyagár-figyelő elemzéséhez szolgáló Weekly Oil Bulletin adatai szerint ezen a héten 10 olyan ország volt, ahol a magyarországinál alacsonyabb a benzin átlagára, míg egy héttel korábban még 12 ilyen ország volt.
Ez egyébként a régiós rangsorban is megmutatkozott, ahol egy helyet javítottak a magyar árak és alacsonyabbak lettek, mint amennyit Romániában fizetni kell. Más kérdés, hogy így is öt olcsóbb és csak három drágább országot találunk Közép-Európában.
A gázolajárakat vizsgálva is hasonló trendek érvényesülnek. A Weekly Oil Bulletin adatai szerint az egy héttel korábbi 13 országgal szemben most 12 olyan tagállam volt, ahol az átlagárak alapján olcsóbban lehetett tankolni, mint itthon.
Igaz, ennél az üzemanyagtípusnál az összességében elért egy helyes előrelépés a régiós rangsorban nem tükröződik. Ez az üzemanyagfajta továbbra is nálunk az egyik legdrágább a régióban, a magyarországinál ugyanis csak Romániában és Ausztriában kell többet fizetni a dízelért.
Megállt az olaj drágulása
Az olajárak továbbra is nyomottak, immár a harmadik egymást követő havi csökkenés felé tartott a tőzsdén az európai piacon irányadó Brent. A pénteki kereskedésben 64-65 dollár körül mozgott a jegyzés, ami alacsonyabb az egy héttel korábbi árnál.
A heti mozgás mögött több tényező áll, így az is, hogy az amerikai dollár közel háromhavi csúcsot ért el az euróval szemben. Így dollárban hiába csökkent az olaj ára, az uniós vásárlók számára mégis drágábbá tette a dollárelszámolású áruk, így az olaj vásárlását is. Eközben – magyar szempontból szerencsére – a globális piacon továbbra is jelentős többletkínálat van, s könnyen lehet, hogy Szaúd-Arábia, a világ legnagyobb olajexportőre a jövőben még tovább növeli azt.
Ez egyébként októberben éreztette a hatását, hiszen a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a főbb nem OPEC-termelők fokozták a kitermelésüket. Így a már említett Szaúd-Arábia augusztusban az idei év legnagyobb mennyiségét exportálta, de például az Egyesült Államok is tovább növelte a kitermelését. Igaz, Donald Trump elnök bejelentése szerint a Kínával a napokban kötött megállapodás szerint az amerikai olajra és gázra vevő lesz Peking is. Az OPEC+ decemberben kisebb további termelésnövelésről dönthet a tárgyalásokat ismerő források szerint, amiről a csoport vasárnapi ülésén születhet megállapodás.
Ráadásul a keresleti oldal továbbra sem tud érdemben erősödni. A friss adatok szerint Kína gyári tevékenysége októberben hetedik hónapja zsugorodott, ami hatással van a világ legnagyobb importőrének olajvásárlásra is.
A fentiek alapján komolyabb további áremelkedésre nem számítunk a jövő héten. Igaz, az Mfor Üzemanyagár-figyelő szerint az orosz olajtársaságok elleni amerikai szankciók miatt egyelőre áresésre sem lehet számítani. A következő hetekben eldőlhet, hogy ezek valójában mennyiben rendezik át a piacot és okoznak-e az olajpiacon nagyobb áremelkedést. Addig a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy egy mérsékeltebb, 5-8 forintos sávban hullámzik majd a hazai árak változása.
A grafikonok a cikkünk megjelenésekor aktuális adatokat mutatja, ezek azonban később frissülhetnek.
