Nem vicc, alagutat fúrnak a jegybanki alapítványok


A Széll Kálmán téren kapnak új átkelőt a gyalogosok. Közben egyre több vállalati kötvényt vesznek az eladott államkötvényekből.

Mostanában kevés hír érkezik a Pallas Athéné alapítványok háza tája felől, pedig a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott szerveződések kiemelt projektjei közül néhány lassan a megvalósulás utolsó szakaszába lép. Eközben pedig a finanszírozási háttér is folyamatosan átalakul. Néhány friss infót most megosztottak velünk az alapítványok.

A Budai Kreatív Ház az egyik kiemelt projekt

A Budai Kreatív Ház az egyik kiemelt projekt 

Az év első felében került napvilágra a hír, hogy egy befektetetési alapot hoznak létre, amivel korszerűbb és hatékonyabb lehet az alapítványi vagyon kezelése. Az engedélyt szeptember végén adta meg a Magyar Nemzeti Bank – tehát az alapítványok létrehozója – az OPTIMA Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság számára az OPTIMUM I. Értékpapír Alap nyilvántartásba történő bejegyzéséről.

Amikor először híre jött annak, hogy a vagyonkezelési stratégia újragondolására készül az alapítványok vagyonának kezelésével megbízott OPTIMA, még arról lehetett hallani, hogy az ingatlanportfolió kezelésére egy ingatlanalap indulna el. Aztán portálunkhoz olyan értesülések jutottak el a nyáron, hogy felvetődött az egyre nagyobb mértékében felhalmozódó vállalati kötvények alapban történő kezelésének a gondolata is.

Az ősszel jóváhagyott befektetési alap ebbe az irányba tett lépésnek tekinthető. Lapunk azt a tájékoztatást kapta az alapítványoktól, hogy az alapítványok korábban sem fektettek és a továbbiakban sem terveznek részvényekbe fektetni. Ellenben állampapírba, vállalati kötvényekbe és befektetési alapokba fektetik vagyonukat. A biztonságos befektetésre törekednek, ezért fordultak a vállalati kötvények felé, amelyeknél – mint írták – 3 százalékot meghaladó hozamszintet tudnak elérni.

Az is kiderül az írásos válaszukból, hogy idén július és szeptember között 82,9 milliárd forint értékű államkötvényt értékesítettek, amelynek – mint jelezték - folyamatban van a befektetése biztonságos vállalati kötvényekbe.

Az összkép tehát az, hogy az induláskor államkötvényekből álló vagyont folyamatosan forgatják át vállalati kötvényekbe és ingatlanokba. Ennek természetesen a piaci folyamatok, a jobb hozamok mellett az Európai Központi Bank (ECB) is oka volt: felvetődött ugyanis a gyanú, hogy az elsődleges piacon szerezték be a papírokat, ami az ECB szerint tiltott monetáris finanszírozásnak minősülne. Az alapítványok cáfolták ezt, mindesetre azt látjuk, hogy az államkötvények állományát folyamatosan leépítik.

Tudomásunk szerint széles a birtokolt vállalati kötvények portfoliója.  Az OTP vagy a MOL által kibocsátott kötvények mellett a HSBC Holdings, a Credit Suisse, az UBS, a Lloyd Banking Group, a Barclays, a Swiss Life, a Commerzbank, az AXA, a BNP Paribas, a Volvo, a Lufthansa, a Deutsche Bank, az Erste Bank és a Raiffeisen kötvényeivel is rendelkeztek, illetve rendelkeznek információink szerint.

Érdemes egy szót szólni az ingatlanprojektekről is. A végéhez közeledik a Várkert Bazár melletti Vízház – amely egykor kaszinóként is működött – átalakításának, felújításának a lezárása. A kivitelezési és lebonyolítói feladatok ellátására kötött vállalkozói szerződés szerint – amelyet a Vízház Zrt. kötött a Kárpát Építő Kft.-vel - a műszaki átadás-átvétel megkezdésének határideje idén december vége. S bár a hazai építőipar helyzetét, a munkaerőhiány méretét ismerve nem könnyű manapság betartani a határidőket, az alapítványok tájékoztatása szerint jelenleg nem beszélhetünk kötbérigény fennállásáról. Az épület egyébként Budai Kreatív Ház néven 2018 elején nyílik meg.

A Széll Kálmán téren álló, egykor a Posta tulajdonában lévő Buda Palota felújítása is folyamatban van. A tervek szerint 2019 folyamán adják át az épületet.

Ennél a projektnél tudunk egy érdekességgel is szolgálni. El tudják képzelni, hogy a Széll Kálmán térről egy alagúti gyalogos átjárón jussanak el a Krisztina körútig? Ugyanis a tervek szerint egy ilyen átjárót építenének a Várfok utca alá. A Széll Kálmán tér és a Krisztina körút szintjei között mindössze 1 méteres eltérés van, s a beruházást úgy akarják megvalósítani, hogy az épület körbejárható legyen és mindenki számára könnyebb legyen a gyalogos közlekedés a területen. Az alapítványok tájékoztatása szerint valamennyi érintett kerület bevonásával halad a gyalogos alagút tervezése és az engedélyeztetési folyamat.

Baka F. Zoltán                          

mfor.hu


Olvasta már?



hirdetés
Nyakunkon a jövő

Kulcskérdés a digitális érettség

A digitális érettség egyre több vállalkozás esetében létkérdés. A Microsoft ennek mérésére dolgozott ki egy mutatót.

.
hirdetés
elrejt
 
.