MNB-cikkek cikkek

Jegybanki háttérbeszélgetés lesz délután

336! Újabb történelmi mélyponton a forint - megszólal az MNB délután

Márciusban jelentették be, hogy az inflációs jelentés apropóján három havonta sajtótájékoztatót tartanak, de most inkább az az érdekes, mond-e valamit az MNB annak kapcsán, hogy a forint az euróval szemben sorra döntögeti a negatív rekordokat, ma már a 336-os szintnél is járt.

A jegybank egyik alelnökének távozásáról ír az Index

Windisch Lászlóról van szó.

Új helyettesítőt talált Matolcsy György

Patai Mihály is kiadhat MNB-rendeletet, ha a jegybank elnöke éppen nem ér rá.

Másolják az MNB-t: adathalászok csapják be a gyanútlanokat

Felhívást tett közzé a jegybank.

Sokat keresnek a magyar bankok, de nem jól

A magyar bankrendszer magas költségszinttel és részben ezért drága pénzügyi szolgáltatásokkal, hitelekkel működik - mondja Nagy Márton, a jegybank alelnöke és Banai Ádám igazgató.

Adathalászok élnek vissza az MNB nevével

Ismeretlen csalók hamis levelekkel próbálkoznak.

Magyarország megtízszerezte aranytartalékát!

Az MNB Monetáris Tanácsa döntést hozott, miszerint megtízszerezi az aranytartalékot. Korábbi aranytartalékaink már hazaérkeztek, ezek 3,1 tonnát tettek ki, ezt követően került sor a döntésre, amivel a tartalék 31 tonnára emelkedett. A megnövelt mennyiség is hazaért, biztonságos helyen tároják.

2 milliárd forinttal hízott az MNB-alapítványok vagyona

Már 272 milliárd forintnál tartanak.

Újabb 650 milliárd forintnyi hitel lehet változó helyett fix kamatú

A januártól induló NHP Fix elsősorban a kkv-k hiteleinek szerkezetét befolyásolhatja, nagyban elősegítheti az MNB reményei szerint a fix kamatozású hitelek terjedését. Az MFB és a Garantiqa Hitelgarancia vezetői a vállalkozások forráshoz jutási lehetőségeiről beszéltek a Privátbankár és az Mfor.hu konferenciáján.

Matolcsy nem látja, hogy lesz itt 4 százalékos növekedés

A monetáris tanács nem annyira optimista, mint a kormány.

Pénteken átadják a népnek a jegybanki alapítványok emblematikus beruházását

Megnyitja kapuit az Ybl Budai Kreatív Ház.

Tavasszal nyílik meg a jegybanki alapítványok pénzelte Budai Kreatív Ház

Új építészeti elemekkel bővül az új budai kulturális központ a Várkert Bazár mellett.

Nem vicc, alagutat fúrnak a jegybanki alapítványok

A Széll Kálmán téren kapnak új átkelőt a gyalogosok. Közben egyre több vállalati kötvényt vesznek az eladott államkötvényekből.

Évi 2,7 millió eurós bevételről mondott le az MNB

Öt százalékos hozam mellett adták el az Eiffel Palace irodaházat.

Vállalati kötvényeiket is alapban kezelnék a jegybanki alapítványok

És egy meglepetéssel is készülnek a Széll Kálmán téren. A Pallas Athéné-világ terveiről faggattuk Fekete Zoltánt.

Felügyeleti biztost rendelt ki az MNB

Pénteken át is vették a jogköröket

Parragh megerősítette: a feleségét hívják a tanácsba

Parragh Bianka egy hónapja kapta meg a felkérést a jegybanktól.

Matolcsyt is asztalhoz ültette az IMF

Az MNB szerint megdicsérték az unortodoxiát.

Hogyan lehet megvédeni az online forex befektetőket?

„Mindent vagy semmit!” – ez is lehetne a mottója az egyre több európai államban problémát okozó, többszörös tőkeáttételű FX és CFD ügyleteket bonyolító online kereskedési platformoknak. A felületeket üzemeltető külföldi cégek jellemzően agresszív marketingstratégiával és megnyerő szlogenekkel veszik rá az európai lakossági ügyfeleket a bizonytalan befektetésekre. A sokat ígérő ügyleteken – a magas tőkeáttétel és a befektetők számára sokszor előnytelen szerződési feltételek miatt – ugyanakkor minimális esély van nyereséget realizálni. Az eltérő szabályozási és felügyeleti gyakorlatot kijátszó cégek nyerészkedésének a fokozott nemzetközi összefogás vethet véget. A következőkben Csáky Krisztián, az MNB Módszertani igazgatóságának munkatársának cikkét közöljük.

Kell-e aggódnunk az európai hitelpiac túlfűtöttsége miatt?

A legutóbbi pénzügyi válság ismét fájóan bizonyította, hogy a hitelezés túlhevülése komoly és hosszan tartó reálgazdasági veszteségekkel jár. A probléma újbóli előfordulásának elkerülése érdekében a szabályozók új megoldások irányába fordultak, amelynek egyik legfontosabb lépése volt, hogy 2016. január 1-jétől minden EU tagország bevezette az ún. anticiklikus tőkepuffer keretrendszerét. A ciklikus rendszerkockázatok aktuális szintje az EU-ban összességében alacsony, ugyanakkor egyes tagállamokban már a túlfűtöttség jelei látszanak. Ezen országok egy részében a ciklikus kockázatok mérséklése érdekében már megemelték az anticiklikus tőkekövetelményeket. A következőkben Borkó Tamás, Nagy Erzsébet és Tőrös Ágnes, az MNB munkatársainak cikkét közöljük.

Jóval többet fogunk fogyasztani az eddiginél

A válságot megelőzően felhalmozott adósságok leépítése, az emelkedő munkanélküliség és a romló jövedelem kilátások a válságot követően jelentősen megváltoztatták a háztartások viselkedését, így a fogyasztási kiadások 2013-ig számottevően csökkentek. Az elmúlt években azonban a tartósan javuló munkapiaci folyamatok, az alacsony inflációs környezet és a devizahitelek forintosítása következtében a háztartások jövedelmi és vagyoni helyzete érdemben kedvezőbbé vált, így már egyre több tényező támogatja a fogyasztás élénkülését. Az első hónapjainak adatai alapján a folyamat az idei évben tovább erősödik, ezzel a belföldi kereslet is egyre nagyobb mértékben járul hozzá a hazai gazdaság fejlődéséhez. A következőkben Soós Gábor Dániel és Várhegyi Judit, az MNB munkatársainak cikkét közöljük.

Hol maradnak a türelmes befektetők?

A beruházási tevékenység hét évvel a pénzügyi válság 2007/2008-as kitörését követően is visszafogott maradt a fejlett országokban. Ebben a válság utóhatásain túl hosszabb távú pénzügyi piaci problémák is szerepet játszanak. A beruházások döntő hányadát megvalósító nagyvállalati szektor rendelkezik a szükséges pénzügyi forrásokkal, de a vállalati döntéshozók rövid távú nyereségérdekeltsége, a fokozódó kockázatkerülés és a makrogazdasági bizonytalanság okozta magas elvárt megtérülési ráták miatt tartózkodnak a hosszú távú elkötelezettségek vállalásától. Az aggregált keresleti kilátások lényeges javulása, a támogató gazdaságpolitika melletti hiteles elkötelezettség és a vállalati vezetők pénzügyi ösztönzőinek megváltoztatása nélkül továbbra sem számíthatunk erőteljesebb beruházási aktivitásra. A következőkben Szalai Zoltán, az MNB munkatársának cikkét közöljük.

Vékony mezsgyén az amerikai monetáris politika

2016 eddigi piaci eseményeit három, 2015-ben kibontakozó globális gazdasági trend reálgazdasági és pénzügyi következményei határozták meg. A kínai gazdaságpolitika fókuszának eltolódása egy hosszabb távon fenntartható növekedési pálya felé, ami egyúttal alacsonyabb növekedést is eredményez, az energia- és nyersanyag árak csökkenése, és az Egyesült Államok monetáris politikájának szigorodása. Ráadásul amellett, hogy a vártnál alacsonyabb növekedési környezettel kell számolni, a helyzetet tovább terhelik a lefelé mutató kockázatok. A következőkben a Fed monetáris szigorítási pályájának globális csatornáit, illetve az ebből fakadó korlátait szeretnénk röviden áttekinteni, rámutatva a jelenlegi keretrendszerben levő néha feloldhatatlannak tűnő problémákra. A következőkben Mihálovits Zsolt, Tapaszti Attila és Veres István, az MNB munkatársainak a cikkét közöljük.

A beruházási célú hitelek többsége nem valósult volna meg az nhp nélkül

A beruházási célú hitelek több mint felét nem vették volna fel a kis-és középvállalatok a növekedési hitelprogram nélkül.

Trendforduló a jegybanki tartalékoknál?

A nemzetközi devizatartalékok elmúlt 15 évben tapasztalt töretlen emelkedése 2015-ben megszakadt. Az ennek kapcsán megjelenő elemzések egyrészt számba veszik a csökkenés mögötti okokat, másrészt választ keresnek arra a kérdésre, hogy trendfordulóval állunk-e szemben, vagy hosszabb távon a trend folytatódására számíthatunk-e. A vita természetesen még nem dőlt el, ami nem meglepő annak fényében, hogy az újabb és újabb válságok folyamatos kihívások elé állítják a jegybankokat: a tartaléktartás céljai és a devizatartalékok megfelelő nagysága is mozgó célpontot jelentenek. A következőkben Mihálovits Zsolt, Tapaszti Attila és Veres István, a Magyar Nemzeti Bank szakembereinek cikkét közöljük.

Így továbbra is stabil maradhat az állampapírjaink piaca

Az idei évben átrendeződött a hazai állampapír-piac tulajdonosi struktúrája: a külföldi befektetők jelentős összegű forint állampapír-állományt építettek le. A korábbi tapasztalatokkal ellentétben a jelentős külföldi állomány-leépülés nem okozott turbulenciát a hazai pénzpiacokon. Ebben nagy szerepe volt, hogy a lakosság hazai állampapírok iránti keresletének számottevő növekedése mellett az Önfinanszírozási program elindítását követően a bankrendszer állampapír-piaci aktivitása is érdemben erősödött. A belföldi szektorok élénkebb kereslete a jövőben is hozzájárulhat az állampapír-piac stabilitásához, tovább csökkentve hazánk sérülékenységét. A következőkben Gór-Holecz Fatime és Lakatos Melinda, a Magyar Nemzeti Bank munkatársainak cikkét közöljük.

Hosszú távon is többet takarítunk meg

A válság előtt a hazai növekedési modell erősen a külső forrásokra támaszkodott. Ennek oka a költségvetés jelentős hiányai mellett a háztartások alacsony megtakarítási rátája volt. A válság után mindkét területen jelentős fordulat következett be. A konzervatív költségvetési politika mellett, a háztartási szektorban magas megtakarítási hányad alakult ki. A gazdaság finanszírozása így egyre inkább a belső megtakarításokon alapul. Az alábbiakban áttekintjük a háztartások magas megtakarítási rátáját meghatározó makrogazdasági tényezőket. A következőkben Kovalszky Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank munkatársának cikkét közöljük.

Kiaknázatlan euró milliárdok a vállalkozások finanszírozására

A gyorsan növekvő, induló vállalkozások forráshoz jutását, a KKV-k élet- és versenyképességét, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs kezdeményezéseiket több EU-s program és intézmény támogatja. Több eszköz már régóta a hazai szereplők rendelkezésére áll, ugyanakkor az ezekben rejlő lehetőségek ez idáig csak korlátozottan kerültek kihasználásra. A vállalkozások finanszírozásában jelenleg központi jelentőségű Növekedési Hitelprogram kivezetésével ezen források szerepe felértékelődik, így a pénzügyi szektor, a kormányzati szervek, valamint az uniós intézmények együttműködése kulcsfontosságúvá válik a hatékony allokáció megvalósításában. Írásunkban bemutatjuk ezen programok főbb jellemzőit, a bennük rejlő lehetőségeket, valamint áttekintjük a hazai pénzügyi közvetítők aktivitását befolyásoló tényezőket. Bokor Csilla, Plajner Ádám és Túri Anikó, az MNB munkatársainak cikke.

A reálgazdasági konvergencia szakaszai Magyarországon

Magyarország a rendszerváltás óta összességében konvergált az euroövezet fejlettségi szintjéhez, azonban az elmúlt 25 évben fenntartható felzárkózás csak rövid időszakokra volt jellemző. Az egyes időszakokban követett növekedési modell szoros kapcsolatot mutatott a regnáló kormányok gazdaságpolitikai értékválasztásával. A válság előtti, később fenntarthatatlannak bizonyuló felzárkózás jelentős eladósodással járt, ami a kilábalás időszakában lezajló mérlegkiigazítási folyamatok következtében tartósan visszavetette a válság miatt egyébként is mérséklődő gazdasági teljesítményt. Előretekintve, a sikeres és fenntartható konvergenciát a strukturális reformok támogathatják, amelyek fókuszaként elsősorban a munka-erő-piaci tendenciák és a termelékenység javítása tekintetében adódik a legnagyobb tér. A következőkben a Magyar Nemzeti Bank munkatársa, Rippel Géza írását közöljük.

Munkát terhelő adók: sokat lefaragott hátrányából Magyarország

A válság előtti években Magyarországon, régiós összevetésben jelentős volt a munkát terhelő adók GDP-hez mért aránya. Ez a tendencia káros volt a gazdaságra nézve, hiszen a munkát terhelő adók magas szintje a munkakereslet és kínálat visszafogására ösztönzött. A válságot követően ugyanakkor csökkenésnek indult a mutató, amiben 2010 után jelentős hatása volt annak a deklarált gazdaságpolitikai célnak, mely a foglalkoztatás növelése érdekében csökkentette a munkát terhelő adókat, amellyel Magyarország közeledett a régiós országokra jellemző szinthez. Ugyanakkor további lépésekre lehet szükség a munkát terhelő adók csökkentése érdekében, hogy Magyarország a legversenyképesebb országok csoportjába kerülhessen. A következőkben Ádám János, a Magyar Nemzeti Bank munkatársának cikkét közöljük.

Tőkepiaci Unió: újabb lépések az egységes európai tőkepiac felé?

2014. júliusában Jean-Claude Juncker a Bizottság frissen kinevezett elnöke programjában hirdette meg a Tőkepiaci Uniót, amelyről akkor még keveset lehetett tudni. A következőkben dr. Csáky Krisztián, a Magyar Nemzeti Bank munkatársának cikkét közöljük.

Túl nagy, hogy bukjon? – A jelentős pénzügyi intézmények kockázatai

Az Európai Unió tagállamaiban 2016. január 1-től magasabb tőkekövetelmény elvárásoknak kell megfelelniük azoknak a hitelintézeteknek, melyek rendszerkockázati szempontból jelentősnek tekinthetőek. Ezek az intézmények ugyanis pénzügyi nehézségeikkel, vagy csődjükkel veszélyeztethetik a pénzügyi rendszer többi szereplőjének stabilitását és ezen keresztül a reálgazdaság zavartalan működését. Addicionális tőkekövetelmény előírásával növelhető a jelentősnek minősülő bankok veszteségviselő képessége, melynek köszönhetően egy esetleges krízisidőszakban kevésbé szorulnak állami segítségére és kiegyenlítettebb lesz a bankpiaci versenykörnyezet. A következőkben Borkó Tamás, Fáykiss Péter és Zsigó Márton, a Magyar Nemzeti Bank munkatársainak cikkét közöljük.

A devizatartalék-kezelés aktuális trendjei

A devizatartalék-befektetés gyakorlata jelentős változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben, különösen a válság óta eltelt időszakban. Az új környezetben egyfajta útkeresés folyik a magasabb hozamú konzervatív kialakítása érdekében: a jegybankok újabb eszközosztályok és devizák felé nyitnak – a konzervatív szemléletből eredően lassan és fokozatosan kísérletezve. Emellett a válság hatására a tartalékportfólió egyéb stratégiai jellemzőit (pl. kamatérzékenység, kockázatkezelés) is újragondolják a jegybankok. A következőkben Kiss M. Norbertnek és Teremi Mártonnak, a Magyar Nemzeti Bank munkatársainak írását közöljük.

Az államadósság alakulása 2014 első félévében

Az előzetes pénzügyi számlák adatközlés szerint a kormányzati szektor bruttó adóssága a GDP 85,1 százaléka volt 2014 második negyedévének végén. A félévi adat a várható éves folyamatokat nem pontosan tükrözi, ezért az alábbiakban az éves keretek között mutatjuk be az adósság alakulását, kiemelve azokat a tényezőket, amelyek meghatározták az adósság első félévi változását. E tényezők nagyobb része átmeneti, ezért az adósságráta év végére számottevően csökkenhet félévi mértékéhez képest. Az államadósság pontos alakulását azonban jelentősen és előre meg nem határozható mértékben befolyásolja – a még mindig jelentős devizaarány miatt – a forint árfolyamának alakulása. A következőkben Baksay Gergelynek és Kicsák Gergelynek, a Magyar Nemzeti Bank munkatársainak írását közöljük.

Csökkentette az ország sérülékenységét az NHP 3. pillére

A devizatartalék-megfelelési mozgástér tágulása és a piaci viszonyok megváltozása következtében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014. július 1-jétől megszüntette a Növekedési Hitelprogram (NHP) 3. pillére keretében kínált devizacsere eszközét. A feltételhez kötött devizaswapok bevezetésével 2013 júniusában az MNB a magyar gazdaság rövid lejáratú külső adósságának és a jegybanki kéthetes kötvényállománynak együttes csökkentésén keresztül az ország külső sérülékenységének mérséklése mellett köteleződött el. Az NHP devizacsere tenderei hatékonyan betöltötték céljukat és hozzájárultak hazánk sérülékenységének csökkentéséhez. 2014 nyarától szerepüket a jegybanki eszköztárban az önfinanszírozási koncepció keretében bevezetett eszközök töltik be. A következőkben Mátrai Róbertnek, a Magyar Nemzeti Bank munkatársának írását közöljük.

Megakadályozhatja az MNB a túlzott lakossági eladósodást

Hazánkban a 2003 és 2008 között felépült háztartási devizahitel állomány a válság kitörését követően komoly problémák forrásává vált. Ennek egyik legfőbb oka, hogy sok háztartás teherviselő képességét szinte teljes mértékben kihasználva adósodott el. Ezért fontos megteremteni egy olyan szabályozást, amely a jövőben kiegyensúlyozott lakossági hitelezést biztosít, és egyben – mintegy „vészfékként” – megakadályozza, hogy az ügyfelek túlzottan eladósodjanak. A 2013. október 1-től hatályos új jegybanktörvényben az MNB makroprudenciális hatóságként felhatalmazást kapott arra, hogy a jövedelemarányos törlesztőrészletre és a hitelfedezeti arányokra vonatkozó szabályozással kezelje a problémát. A következőkben Baracsi Lórántnak, Grosz Gabriellának és Fáykiss Péternek, az MNB munkatársainak írását közöljük.

Kétszer többet költött a Miniszterelnökség, mint tervezte

Trump enged a nyomásnak, és elnyomta személyes nyereségvágyát

Kósa: ősszel látszani fog, mire lehet számítani ott, ahol az ellenzék nyert

Boris Johnson kérte a Brexit-halasztást, de károsnak tartja

MNB-cikkek