A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány történeténél szebbet kitalálni is nehezen lehetne a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. Eredetileg a Videoton és a magyar labdarúgás utánpótlás bázisának megteremtését zászlajára tűző alapítvány elképesztő összegeket markol fel részben közpénzből a TAO által, részben pedig - az alapítvány kötődése révén - céges adományokból. Manapság pedig már ott járunk, hogy egész szezonokat játszik végig úgy a Puskás, hogy fiatalokat "csak nyomokban tartalmazhat" a csapat összetétele, a vezetőedző pedig - miután rengeteg játékost vetetett meg a szezon előtt - azért panaszkodik, mert kevés légióst küldhetnek pályára az MLSZ ajánlása alapján.
A pénz mégis számolatlanul ömlik a felcsúti rendszerbe. A rendelkezésre álló adatok alapján a TAO-rendszer 2011-es indulása óta 14 milliárd folyt a kasszába, jólelkű adományozó cégek pedig ugyanezen időszak alatt még 13 milliárd forintot toltak az alapítványba, ami hazai viszonylatban megközelíthetetlen anyagi bázist jelent.
Az 5 év alatt felmarkolt 27 milliárd forinthoz képest már már aprópénznek számít az akadémiai program keretén belül, az utánpótlás-neveléssel összefüggésben 2011-2015 között bezsebelt 989 millió forint (amivel kapcsolatban csak zárójelesen jegyezzük meg, hogy szintén a központi költségvetésből származó összegről van szó). Az összeg azonban rögtön más megvilágításba kerül, ha összevetjük a többi akadémia támogatottságával. Az MLSZ honlapján található adatok összesítése alapján ennél Magyarországon csak egy szervezet kapott több pénzt erre a célra: a Honvéd, egy hajszállal több mint egymilliárd forintot. A dobogó harmadik fokán az Illés Sport Alapítvány áll 973 millió forinttal.
A felcsúti akadémiának eleinte még jobban ment, hiszen 2011-ben 255, 2012-ben pedig 200 millió forintot tudott felvenni a program keretén belül, majd évről évre fokozatosan csökkent az apanázs. Előbb 185, majd 175 millióra, 2015-ben pedig 174 milliót kaptak.
A Felcsúton felvett támogatás nagyságát az ott folyó szakmai munka alapján nekünk nem tisztünk megítélni, erre sokkal alkalmasabb a belga Double Pass vonatkozó vizsgálatának eredménye. A legutóbbi, tavalyi jelentésük szerint a legjobban a Debreceni Labdarúgó Akadémia működik, mely összesítésünk alapján "mindössze" 570 millió forint támogatásban részesült. Második helyre a már említett Illés Akadémia került, a 989 millióval támogatott Felcsút pedig a 6. helyet tudta megszerezni magának. Igaz, még ennél is szembeötlőbb a Bozsik Akadémia (Honvéd) helyezése, hiszen a több mint egymilliárdos támogatással a nem túl hízelgő 9. hely jutott számukra.
Mire költik el a pénzt?
Az akadémiai programban 6 fő kategóriát lehet meghatározni, amire a felvett támogatásokat elkölthetik:
- infrastruktúra,
- iskola, oktatás+orvosi rehabilitáció,
- szakmai, személyi feltételek,
- tehetségkutatás, kiválasztás,
- versenyeztetés,
- valamint informatikai fejlesztések.
A rendelkezésre álló adatok alapján a program révén felvett pénzek főként a személyi feltételek megteremtésére, személyi jellegű ráfordításokra, infrastruktúra, valamint létesítmények fejlesztésére, üzemeltetésére mennek el.
Székely Sarolta
mfor.hu
