A TAO-rendszer 2011-es indulása óta összesen 450 milliárd forintot csatornáztak a magyar sportba - nyilatkozta még múlt héten Szabó Tünde sportért felelős államtitkár. Mivel tekinthetjük úgy is, hogy a TAO-támogatások első ciklusa véget ért azzal, hogy idén újra engedélyt kellett kérni Brüsszeltől annak folytatásához, megfelelő az alkalom egy összegéshez. Íme, a TAO-rendszer legnagyobb nyerteseinek listája.
Az első ciklusban 5 sportág vehette igénybe a támogatásokat:
- a labdarúgás,
- a kézilabda,
- a kosárlabda,
- a vízilabda,
- és a jégkorong.
A lista a jövőben még a röplabdával is bővülni fog, ám véleményünk szerint a sportág a legkisebb támogatásban részesülők közé fog tartozni. A fenti 5 sportágban 2011 óta az 5 legnagyobb támogatást kapó csapat összesen 53 milliárd forint "közpénz jellegét elvesztő társasági adóforintot" zsebelhetett be. Ennek
- 43 százaléka ment a fociba (23,2 milliárd forint),
- 20,8 százaléka a vízilabdába (11,1 milliárd forint),
- 15 százaléka a kézilabdába (8,1 milliárd),
- 10,6 százaléka a kosárlabdába (5,6 milliárd),
- 9,6 százaléka pedig a jégkorongba (5,1 milliárd).
A számok jól visszatükrözik a labdarúgás túlsúlyát az egész rendszeren belül. A sportág kiemelt szerepe nem meglepő, tekintve, hogy a miniszterelnök által preferált sportágról van szó. A kormányfő fociszeretete nemcsak a kiemeltebb meccseken való részvételben nyilvánul meg, de abban is, hogy megalapította a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt, mely köztudottan a TAO-rendszer legnagyobb nyertese lett. A cégek pedig kimondatlanul is, de felismerték, akár helyi szinten is előnyöket érhet az, ha a labdarúgás aktív támogatói közé állnak.
A foci nyertesei
A TAO-támogatásokkal kapcsolatban a fentiek miatt is a labdarúgást övezi a legnagyobb figyelem. Mi is rendszeresen nyomonkövetjük, hova mennyi pénz áramlik, így az olvasók számára az önmagában nem lesz nagy meglepetés, hogy 6 év alatt a legtöbb pénz a felcsúti fociakadémiához áramlott, összesen 13,9 milliárd forint. Igaz, emellé még hasonló nagyságrendben puszta jószívűségből is kaptak támogatásokat a gazdálkodói szervezettől.
A dobogó második fokára az Illés Sport Alapítvány került, összesítésünk alapján 2,8 milliárd forintot zsebelhettek be a TAO-ból 6 év alatt. Ennek - ellentétben a Felcsúttal - töredéke ment tárgyi eszköz beruházásra a dokumentumok alapján, főként az utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatokra igényeltek támogatást. Mögötte százmilliókkal lemaradva a Szolnoki MÁV Utánpótlás FC került 2,17 milliárd forinttal, amiből valamivel több mint egymilliárd tárgyi eszköz beruházásra ment el. Az UTE 2,16 milliárdot, zömében utánpótlás-nevelésre, a Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre pedig 2,12 milliárdot kaszált a rendszernek köszönhetően.
A vízilabda nyertesei
Összesítésünk alapján a TAO-rendszer második legnagyobb kedvezményezettje a vízilabda volt. A top egyesületek összesen valamivel több mint 11,1 milliárd forintot kaszáltak 6 év alatt, vagyis az 5 legtöbb támogatásban részesülő vízilabdás szervezet sem kapott annyit, mint a Felcsút egyedül.
2011 óta a legnagyobb TAO-pénz a II. Kerületi Sport és Szabadidősport Kft-hez került, 2,7 milliárd forint, melynek nagyobb része utófinanszírozott ingatlanberuházáshoz kellett. Mögötte 2,4 milliárddal a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. áll, a támogatásból valamivel több mint egymilliárdot szintén utófinanszírozott ingatlanberuházáshoz igényeltek. Az Aqua Sport Egyesület kicsivel több mint 2 milliárdot tehetett zsebre, 1,97 milliárd az Aligátor Vízilabda Utánpótlás Sportegyesülethez kerülhetett, melyből 1,4 milliárd ingatlanberuházásra ment el, 1,9 milliárd pedig a Miskolci Vízilabda Clubhoz kerülhetett.
A kézilabda nyertesei
Kézilabdán belül 8,1 milliárd forint folyt be az öt legtöbb támogatásban részesülő egyesülethez, melyből a legtöbbet az FTC Kézilabdasport Kft. kapta, 1,75 milliárd forintot. A pénz zöme utánpótlás-nevelésre, személyi jellegű költségekre és kisebb értékű tárgyi eszköz beruházásra ment el. Mögötte alig lemaradva, 1,73 milliárddal a Veszprém Handball Team Zrt. áll, a célokat tekintve az összegből volt egy közel egymilliárdos rész, amit utófinanszírozott tárgyi eszköz beruházásra használtak fel. A dobogó harmadik fokára a Siófoki Kézilabda Club került 1,67 milliárddal, mögötte a Győri ETO áll 1,49 és a székesfehérvári KÖFÉM SC 1,47 milliárdos TAO-támogatással.
A kosárlabda nyertesei
A kosárlabda sportágról már elmondható, hogy kevésbé tud a TAO-pénzek mézesbödönéhez férkőzni. Igaz, 6 év alatt itt is sikerült néhány egyesületnek egymilliárdnál is több pénzt összegyűjteni, de ez már nem említhető egy lapon a foci és a vízilabda 3 milliárdot is közelítő eredményeivel.
A sportágból a legnagyobb TAO-nyertes a ZTE KK Kft. lett 1,28 milliárd forinttal, melyből nagyobb tárgyi eszköz beruházásra nem találtunk információkat, tehát főként a működéssel és utánpótlás-neveléssel kapcsolatos költségekhez igényeltek támogatást.
1,16 milliárdos támogatással a dobogó második fokán végzett a JKSE, amiből közel negyedmilliárdot fordítottak utófinanszírozott tárgyi eszköz beruházásra, ami jellemzően valamilyen ingatlan felújítást szokott takarni. Ettől nem sokkal kevesebb pénzhez jutott a miskolci DKSK-MISI Kosárlabda Kft., és a JKSE-hez hasonlóan elsősorban működéshez igényeltek támogatást.
A negyedik legtöbb pénz, valamivel több mint egymilliárd forint, ami az Első Mosonmagyaróvári Torna Egylethez került, és 39 millióval egymilliárdnál is több pénz folyt be a Pannonhalmi Bencés Gimnázium Közhasznú Alapítványhoz, akik főként utófinanszírozott tárgyi eszköz beruházáshoz vették igénybe a támogatást.
Jégkorong: akiknek kevesebb jut a mézesbödönből
A jégkorong az a sportág, ahova a legkevesebb TAO-pénz áramlik, igaz, nem is annyira "futtatott" és preferált sportról beszélünk. Mindezt jól mutatja, hogy 6 év alatt a legtöbb támogatásban részesülő 5 egyesület mindössze 5,1 milliárd forintot tehetett zsebre.
A legtöbb pénzt a MAC Budapest Jégkorong Akadémia használhatta fel, 1,28 milliárd forintot, ám ez szinte teljes egészében az utánpótlás-nevelésre ment el. Mögötte nem sokkal lemaradva szerepel Fehérvár 19 Jégkorong Akadémia 1,24 milliárddal, mely elsősorban az utánpótlás-nevelést szolgálta. A dobogó harmadik fokán az Újpesti Torna Egylet szerepel 985 millió forinttal, majd a Debreceni Hoki Klub 845 és a Kanadai Magyar Hoki Klub 786 millió forinttal. Közös bennük, hogy ingatlanfelújításra nem utalnak az adatok, így a működés és az utánpótlás-nevelésre mentek a TAO-pénzek.
Székely Sarolta
mfor.hu
