A G7.hu összeszedte, hogyan alakultak az EKD-vel kiosztott támogatások idén, és kik voltak ennek a kedvezményezettjei.
265,7 milliárd forint értékben támogatott beruházásokat egyedi kormánydöntés (EKD) formájában az előző kormány 2026-ban. Az év első három és fél hónapjában a tavalyi rekord méretű támogatási összeg közel felét elköltötte a Szijjártó Péter által vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) - írja a G7.
2020 óta három évben is rekordot döntött az EKD-vel kiosztott támogatások összege, utoljára tavaly, amikor több mint 547 milliárd forintot költött erre a kormány, vagyis a korábbi rekord majdnem kétszeresét.
Idén átlagosan kevesebb mint másfél naponta kapott támogatást beruházó a kormánytól, és a kiosztott összeg a tavalyi rekord közel felét érte el három és fél hónap (15 hét) alatt. Igaz, az utóbbi években az Orbán-kormány olyan támogatásokat is pótolt az EKD-s támogatás rendszerrel, amiket korábban uniós forrásból is meg lehetett valósítani – írja a portál.
Fotó: MTI
A kiemelkedően nagy idei támogatási összeget feltehetően részben a választási kampányhoz kötődő megfontolások magyarázzák.
A G7 szerint látszik, hogy a munkahelyteremtés egyre kevésbé fontos szempont: a hivatalos adatbázisban szereplő 42 projektből csak 11-nél van ilyen vállalás, míg korábban ez kötelező volt a támogatáshoz. Ez egybecseng azzal, hogy az utóbbi években megváltozott az EKD-s támogatások kiosztásának szempontrendszere.
Az összes támogatás közül 58 kapcsolódott gyártáshoz, 19 kutatás-fejlesztéshez, öt érintett szolgáltatóközpontot, és négy esetben célzott munkavállalókat érintő képzést (négy projekt ezek közül több kategóriát is érintett, ezért többször is besoroltuk). Így a támogatások közel 70 százaléka kötődött gyártáshoz, míg több mint 22 százalék érintett k+f tevékenységet, valamint közel 6 százalék szolgáltatóközponthoz, és közel 5 százalék képzéshez kapcsolódott.
Ez elmozdulást jelent tavalyhoz képest: 2025 első 10 hónapjában az összes támogatási projekt 85 százaléka ment új üzem kialakítására vagy kapacitásbővítésre, míg ekkor kicsit több, mint 12 százalék vonatkozott IT-projektre vagy k+f-re, illetve 3 százalék jutott szolgáltatóközpontokra, és közel 5 százalék képzésre.
