A magyar kormány régebb óta kulcskérdésként tekint a hazai szakképzés fejlesztésére, azért, hogy támogassák a gazdaság igényeinek megfelelő szaktudás és készségek megszerzésének lehetőségét. Az Európai Unió statisztikai irodája, az Eurostat legfrissebb, július 18-én közzétett statisztikájából kiderül, hogyan is áll a magyarországi szakképzés az uniós országok viszonylatában, illetve a visegrádi régióban.
A hazai szakképzésben résztvevők aránya alapján Magyarország az EU-tagállamok rangsorában sereghajtó, azaz hátulról a harmadik helyet foglalja el. Mindennek fényében érthető a kormány szakképzést támogató törekvése, egyrészt egyre nagyobb problémát jelent itthon a munkaerőhiány, aminek egyik megoldása lehet ez, másrészt az Európai Bizottság a fiatalok uniós szinten meglévő magas munkanélküliségi tendenciáinak megtörési lehetőségét látja a szakképzés népszerűsítésében. Annak biztosítása, hogy a fiatalok olyan készségeket és kompetenciákat szereznek meg, amelyek a jelenlegi munkaerőpiaci tendenciák által is igényeltek, egyik elsődleges célja az Európai Bizottságnak is jelenleg.
A visegrádi országok közül a magyar képzési piacon a legalacsonyabb a szakmát tanulók aránya 25 százalékkal, míg a Cseh Köztársaságban az egész Unió viszonylatában a legmagasabb, mintegy 73 százalékos. A magyar és cseh adatok összevetése azért is érdekes, mert a csehek a magyarhoz hasonló méretű munkerőpiaccal rendelkeznek.
Szlovákia a szakmát tanuló felsőtagozatos szakközépiskolások arányát tekintve negyedik az Unióban 69 százalékkal, míg Lengyelországban ugyanez a szám 49 százalék. A visegrádi négyek közül hárman (hazánk kivételével) az uniós élvonalba tartoznak, olyan országok mellett, mint Finnország, Ausztria, Hollandia, Luxemburg és Belgium.
Az Eurostat adatai alapján az Európai Unióban mintegy 22 millió diák felsőtagozatos középiskolás, akiknek 48 százaléka, azaz közel 11 millió fő tanul valamilyen szakképzésben. Az EU 12 országában pedig a felsőtagozatos szekunder képzésben tanulók több mint fele vesz részt szakképzésben.
A legmagasabb aránya az Unióban a valamilyen szakmát tanuló felsőtagozatos középiskolásoknak a Cseh Köztársaságban volt 2014-ben 73 százalékkal. A cseheket követték a horvátok 71 százalékkal, majd Ausztria és Finnország 70-70 százalékkal, Szlovákia 69 százalékkal, Szlovénia 67 százalékkal és végül Hollandia 66 százalékkal.
A skála másik végén Málta áll, ahol a legkevesebb, 13 százalékos a felsőtagozatos szekunder képzésekben lévők aránya, ugyanez Cipruson 15 százalék, Magyarországon 25 százalék, Litvániában 27 százalék és Görögországban 31 százalék. Uniós szinten majdnem minden második felsőtagozatos középiskolás tanult valamilyen szakmát 2014-ben.
A szakképzésben tanulók 56 százaléka férfi, 44 százaléka pedig nő a felmérés szerint. Ez a minta fedezhető fel szinte az összes tagállamban, vagyis a szakképzésben részt vevők többsége férfi.
mfor.hu
