Az új kormányfő szerint Sulyok Tamás köztársasági elnöknek nincsen keresnivalója többé a Sándor-palotában, Magyar Péter ezt több nyilatkozatában is egyértelművé tette – a napokban közzétett posztjában például már csak „a Sándor-palota ideiglenes lakójaként” hivatkozott Sulyokra. A miniszteri kinevezések reggelén pedig jelezte, hogy nemkívánatos személynek tekinti az eseményt megörökítő fotókon – ez a képeken látványosan meg is jelent.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A leváltáshoz vezető út azonban rögös lehet. A folyamatot a képviselők egyötöde kezdeményezheti, majd kétharmaduknak kell megszavazni egy részletesen indokolt indítványt – ezzel a résszel minden bizonnyal Magyar Péteréknek nem akad problémája majd, hiszen a Tisza Párt kényelmes, kétharmados többséggel rendelkezik az új Országgyűlésben.
„Az indítvány az Alkotmánybírósághoz kerül, ennek elfogadását az Alkotmánybíróság kétharmados arányban mondhatja ki. Itt egyfajta méltatlanságot kell bizonyítani. Igen, méltatlansági eljárásról van szó” – fogalmazott Hack Péter alkotmányjogász az ATV szerint. A folyamat végrehajtásához tehát az Alkotmánybíróság döntése is szükséges, csakhogy a testületben többségben vannak a Fidesz által kinevezett alkotmánybírók.
Szentpéteri Nagy Richard politológus, alkotmányjogász a csatorna híradójának elmondta, hogy akadhatnak közjogi lehetőségek az intézményvezetők leváltására (akár az Alkotmánybíróság esetében is, hiszen Magyar Péter korábban itt is többeket távozásra szólított fel). Úgy fogalmazott:
„Részben lehet olyasfajta Alaptörvény-módosítás, amely a megbízatás megszűnésének okai közé újat vesz be, méghozzá visszamenőleges hatállyal. Vagy kimondható adott esetben, hogy a megválasztás feltételeinek már eleve nem felelt meg az adott közjogi tisztségviselő.”
A Fidesz „agresszív”, „személyes” és „méltatlan politikai támadásnak” tartja az államfő lemondatására vonatkozó törekvést.
A többség szerint mennie kell Sulyok Tamásnak
Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, a Republikon a napokban közzétett közvélemény-kutatásában megkérdezte a válaszadókat, hogy szerintük le kell-e mondania a Fidesz-KDNP-s kétharmaddal megválasztott közjogi méltóságoknak, gondolva itt olyan kiemelt szereplőkre, mint például Sulyok Tamás köztársasági elnök vagy a Kúria, a Versenyhivatal és az Alkotmánybíróság vezetői, akiknek az új miniszterelnök a lemondását követelte.
Az eredmények szerint a megkérdezettek közel kétharmada egyetért abban, hogy az emlegetett közjogi méltóságoknak le kell mondaniuk, 28 százalék viszont nem így gondolja.
A parlamenti pártok szavazótáborainak véleménye között természetesen lényeges eltérések vannak: a Tisza szavazóinak 98 százaléka támogatja a lemondásokat, a Fidesz-KDNP szavazóknak viszont mindössze 8 százaléka „lemondáspárti”. Azonban most először fordul elő, hogy a Fidesz-tábor a megosztottabb: csak kétharmaduk ellenzi magabiztosan a kiemelt közjogi méltóságok lemondását, közel egyharmaduk – bár inkább ellenzi – nem utasítja el kategorikusan ezt a lehetőséget.
A Mi Hazánk tábora relatív kicsi, így a hibahatár magas, és a párt táborának elemzését helyén kell kezelni, de úgy látszik, szavazóik továbbra is a Fidesznek kedvező álláspont felé hajlanak: egyharmaduk egyértelműen, másik egyharmaduk inkább ellenzi a szóban forgó közjogi méltóságok lemondását, míg egyharmaduk maximálisan egyetértene vele.
Bárándy Péterre szavaztak a legtöbben
Legújabb szavazásunkban olvasóinkat arról kérdeztük, hogy kit látnának szívesen Sulyok Tamás lehetséges utódjaként. A listánkon szereplő nevek között jogászok és Nobel-díjasok is szerepelnek. Az eredmény egyértelmű, ahogy az grafikonunkon is látszik:
Olvasóink többsége a jelöltek közül Bárándy Péternek szavazna bizalmat, aki a több ezer beérkezett szavazat mintegy 55,9 százalékát szerezte meg, míg Iványi Gábor a második, Hack Péter pedig a harmadik legnépszerűbb jelölt.
Bárándy Péter magyar ügyvéd és politikus, aki 2002 és 2004 között a Medgyessy-kormány igazságügyi minisztereként dolgozott. Büntetőjogra szakosodott ügyvédként és közéleti szereplőként a jogállamiság kérdéseiben is rendszeresen megszólal, többek közt Sulyok Tamást és más közjogi méltóságokat is kritizálta, úgy fogalmazva korábban: „Azok, akik kulcspozíciókban ülnek most, nem azért kerültek oda, hogy alkotmányos kötelezettségüket teljesítsék, hanem azért, hogy garantálják az eddigi kormányfő hatalmának sérthetetlenségét.”
