„Nem zebrákat, hanem a nemzetközi színtéren is sikeres unikornisokat szeretnénk látni” – fogalmazott a kormány gazdasági és energetikai minisztere (hivatalosan akkor még csak jelöltje) május 11-i parlamenti bizottsági meghallgatásán. Kapitány István ezt annak kapcsán említette, hogy a Tisza Párt gazdaságpolitikájának egyik fontos csapásiránya egy startup-barát környezet kialakítása, aminek érdekében egy országos innovációs stratégiát is kialakítanának.
Ebben a mesterséges intelligenciának is kiemelt szerep jutna. Kapitány szerint ugyanis az AI előnyeinek kihasználásában még elmaradunk az Európai Unió átlagától.
A negyedik Orbán-kormány 2020-ban dolgozta ki Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját, amit a követkerő kabinet aktualizált, a 2025 és 2030 közötti célok meghatározásával. Ebben nagyon ambiciózus célkitűzések szerepelnek: Magyarország a technológia alkalmazásával 15 százalékos GDP-növekedést célzott meg az időszak végéig, ami meghaladná mind a régiós, mind a globális előrejelzéseket. Hogy ez mennyire lehet reális, arról februárban Pikéthy Árpáddal, az IBM Magyarország vezetőjével beszélgettünk a Klasszis Podcastban. Az adást itt tudják visszahallgatni:
Ritka Tisza-Fidesz egyetértés
Az unikornisok olyan startup vállalkozások, amelyeknek az értéke meghaladja az egymilliárd dollárt, de még nem tőzsdei cégek. Az Európai Unióból induló és ma már globálisan is ismert cégek közül a Spotify, a Klarna, a Bolt, az Uber vagy a Revolut sorolhatók ebbe a kategóriába (közülük többen azóta már beléptek a parkettre).
Fotó: Depositphotos.com
Magyarországról talán az online prezentációkészítő szoftvercég, a 2009-2010 körül induló Prezi lett nemzetközileg is a legismertebb ebből a piaci szegmensből.
Kapitány István parlamenti meghallgatása a Gazdasági és Energetikai Bizottság előtt nélkülözte azokat a vitákat és szóváltásokat, amiket mondjuk Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter vagy Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter meghallgatásain láthattunk.
Sőt, Szalai Piroska, a bizottság fideszes alelnöke, Orbán Viktor korábbi tanácsadója kifejezetten egyetértett Kapitány István célkitűzéseivel a magyarországi startup-környezet felvirágoztatásával kapcsolatban.
Hozzátette, hogy vissza kellene jutni arra a szintre, amikor londoni és nemzetközi elemzők arról beszéltek, hogy „a startupok számára Budapest a legjobb hely. Egy ilyen pozícióból indultunk nem olyan régen.”
Ezek a legjobb helyek a startupok számára
Ha a tendenciákat nézzük, valóban az látszik, hogy ahogy a gazdaságunk legtöbb szegmenségben, úgy a koronavírus-járvány megjelenéséig a hazai startup-ökoszisztéma is erősödött, majd hanyatlani, vagy legalábbis a versenytársakhoz képest lemaradni látszott.
A StartupBlink nevű platform minden évben kihozza a startupokra vonatkozó ökoszisztéma-indexét (Startup Ecosystem Report).
Ezen jól látszik, hogy épp 2020-ra érte el Magyarország a legjobb helyezést az országok rangsorában, amikor globálisan a 37. helyre jött fel. Majd a Covid érkezésével és a sorozatos gazdasági válságok következtében 2021-re egy markáns visszacsúszást figyelhettünk meg, hogy aztán a legutóbbi, 2025-ös listán már az 51. helyen találjuk Magyarországot.
A rangsort toronymagasan az Egyesült Államok vezeti, a StartupBlink módszertana szerinti 254 ezer ponttal. A második helyezett Egyesült Királyságnak több mint 70 ezer, a harmadikon álló Izraelnek 62 ezer pontja van. Kína csak a 13. helyen áll, viszont a teljes ökoszisztéma éves szintű, 45 százalékos növekedése az egyik legkiemelkedőbbnek számít (a rendkívül érett piacnak számító Egyesült Államokban ez az ütem 18 százalék volt).
A legelőkelőbb helyen álló európai uniós országok egymást követik a 6-8. pozíciókban: Svédország, Németország majd pedig Franciaország.
Szomszédaink közül Ausztria áll a legjobb, a 26. helyen, míg Közép- és Kelet-Európában Csehország a 30., Lengyelország a 33. Ukrajna, Románia és Horvátország is megelőz minket. A régióból csak Szerbiát, Szlovéniát és Szlovákiát hagyjuk magunk mögött.
Kapitány István a bizottsági meghallgatásán Észtországot is követendő példaként említette. Valóban, a balti országok közül az észtek 11., valamint a litvánok 19. helye kifejezetten előkelőnek számít, amit leginkább a pénzügyi-technológiai területen (Wise, Revolut) elért eredményeiknek köszönhetnek. Ha lakosságarányosan nézzük az unikornisok számát, akkor Észtország a globális listákon is az abszolút élmezőnyben található.
A StartupBlink városok szerint is rangsorolja a leginkább startup-barát helyeket. Itt a legnagyobb gazdasági erővel bíró, globális központok találhatók a lista elején, amelyek szerte a nagyvilágból vonzzák a startup vállalkozásokat.
Fotó: Depositphotos.com
Toronymagasan San Francisco, a Szilícium-völgy fővárosa vezet, több mint 852 ezer ponttal. Itt még nagyobb a különbség az élen álló és a dobogó több szereplője között, mint az országok esetében: a második New York 315 ezer ponttal, a harmadik London 187 ezer ponttal. Kína fővárosa, Peking az 5., Sanghaj a 7. helyen áll, ami azért nagyon jól jelzi a kínai startup-piac koncentráltságát.
Az első európai uniós főváros a listán a 8. pozícióban található Párizs, majd a 14.-en Berlin következik. A korábban kiemelt Észtország fővárosa, Tallin a 49., míg Litvánia fővárosa, Vilnius a 69. Budapest kicsúszott a top 100-ból. A régiónkból Kijev áll a legelőkelőbb, 68. helyen. Prága a 85., míg Varsó a 91.
A nagy földrajzi térségek közül Ázsia és a csendes-óceáni térség bővül a legdinamikusabban (azon belül is Közép-Ázsia, Kazahsztán, Pakisztán és főleg Üzbegisztán mutat kiemelkedő növekedési ütemet), majd Európa és a közel-keleti, afrikai régió következik.
Iparágak szerint pedig az élelmiszer-technológia (okos boltok, házhozszállítás) területén látható a legnagyobb élénkülés, amit a hardver és az IoT (fizikai eszközök közötti internetes kommunikáció), majd az energia és környezetvédelem területe követ.
A magyar lecsúszás okai
Magyarországgal kapcsolatban a StartupBlink három, globálisan is szépen terjeszkedő technológiai startupot emel ki: a Prezi mellett az Ustream és a LogMeIn nevét említi meg.
Hozzáteszi, hogy az elmúlt években a startup-ökoszisztéma nehézségekbe ütközött abban, „hogy fenntartsa korábbi lendületét a magas minőségű globális startupok létrehozása felé. Ennek a lassulásnak fő okai a politikai és gazdasági kihívások, valamint a helyi IT-tehetségek hiánya, amelyet az elvándorlás (agyaleszívás) okoz.”
Mindazonáltal az elmúlt néhány évből kiemelik még a 2015-ben alapított, önvezető autó szoftvereket és egyéb autóipari technológiai megoldásokat fejlesztő AImotive nevű céget.
A magyar startup környezet előnyeként nevezi meg a StartupBlink az alacsony működési költségeket (az Európai Unióban Magyarországon a legalacsonyabb, 9 százalékos a társasági adó), a viszonylag kedvező megélhetési költségeket és a (nyugat)-európai piacok közelségét.
Emellett az intézményi háttér kapcsán az elemzés kiemeli a Hiventures állami hátterű kockázatitőkealapot, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által elindított Startup Factory programot. Ez az intézményi háttér persze az új kormány alatt változhat, Kapitány István szavai alapján inkább az előnyére.
Hátrányként azonosítható a startup világban is jelentkező Budapest-központúság. A magyar főváros a globális rangsorban a 141. helyen szerezte meg, míg a második pozícióban lévő Debrecen a 812., a harmadik Szeged a 834. helyen áll.
Budapest pontszáma 27-szer nagyobb, mint Debrecené. Ugyanakkor biztató lehet, hogy hajdúsági megyeszékhely kiemelkedő, több mint 44 százalékos növekedést mutatott be egy év alatt, szemben a főváros 13 százalékával.
Nem csatlakoztunk az európai startup szövetséghez
Az Európai Unióban a startup-ökoszisztéma fejlesztése érdekében 2021-ben jött létre az EU Startup Nemzetek Szövetsége (European Startup Nations Alliance), kifejezetten azzal a céllal, hogy egy egységes, startup-barát szabályozói és vállalkozói környezetet teremtsen a tagállamokban.
Bár az alapító okiratot és célkitűzést az összes EU-s ország támogatta, Magyarország végül nem lett hivatalosan tagja az együttműködésnek (szemben a régiónk legsikeresebb startup-tagállamaival, Csehországgal és Lengyelországgal).
A szövetség szerint a magyar startup-környezet legnagyobb előnyei közé tartozik az alacsony adózás (a 9 százalékos társasági adó), a relatív gyors cégalapítási folyamat, a digitalizált állami ügyintézés, az EU-belső piacához való hozzáférés, valamint az állami inkubátor-programok megléte.
A gyengeségek között említi ugyanakkor a nem kellőképpen mély kockázatitőke-struktúrát, a korlátozott nemzetközi skálázhatóságot, a Budapest-dominanciát, illetve a tehetségek elvándorlásának problémáját.
Ha a Tisza Párt tényleg komolyan gondolja a startupok felvirágoztatását, akkor ezeken a pontokon kell kezdenie a beavatkozást.
