Az eddig beérkezett szja-bevallásokból kiderült, hogy a leggyakoribb hibák a gyermekek után járó kedvezményeknél merülnek fel. Ezért a NAV segít a szülőknek: összefoglalta a tipikus, egyébként összességében leggyakoribb bevallási hibákat, amelyekre az érintetteknek érdemes figyelniük – hívja fel a figyelmet az adóhatóság.
Eszerint gyakori probléma, hogy a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét olyanok is igénylik, akik bár négy vagy több gyermeket nevelnek, de nem vér szerinti és nem örökbefogadó édesanyaként. Így például nem veheti igénybe a kedvezményt az, aki négy gyermeket szült, de váláskor az apához kerül a 9 éves kisfia, és az sem, aki a második férjével közösen nevel négy gyermeket, akik kettő a sajátja, kettő a férjéé.
A három gyermeket nevelő anyáknak figyelemmel kell lenniük arra, hogy csak a 2025. szeptember 30-a után megszerzett jövedelmükből, illetve a 2025. szeptember 30-a után elszámolt munkabérükből érvényesíthetik a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét. A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye pedig a 2025. június 30-át követően folyósított csed, gyed és örökbefogadói díj összegéből vehető igénybe.
A családi kedvezmény számításánál arra kell figyelni, hogy onnantól kezdve, hogy a gyermek a középiskola befejezése után felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait és a szülő már nem jogosult utána a családi pótlékra, ez a gyermek már csak eltartottként vehető figyelembe, nem lehet beszámítani a kedvezményezett eltartottak közé. Így például az a szülő, akinek van egy 17 éves gimnáziumban tanuló gyermeke, a másik gyermeke pedig tavaly ősztől egyetemre jár és utoljára 2025 júliusában volt jogosult utána a családi pótlékra, a családi kedvezmény szempontjából 2025 augusztusától két eltartottal, de egy kedvezményezett eltartottal számolhat, vagyis 2025. augusztusától adóban számítva, havi 30 ezer forint családi kedvezményre jogosult.
Speciális helyzetet teremt a gyermekek felváltva gondozása is. Előfordult, hogy a családi kedvezményt olyan külön élő szülők is érvényesítették, akik a gyermekeik felett nem közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot, gyermekeiket nem azonos időtartamban felváltva nevelik és gondozzák, és ezáltal nem 50-50 százalékban jogosultak a családi pótlékra, pedig a családi kedvezményt csak ilyen esetben érvényesíthetik a külön élő szülők 50–50 százalékos arányban.
