Mint arról beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggeli közlése szerint 2026 első negyedévében sem állt meg a beruházások csökkenése, összértékük összehasonlító áron a nyers adatok szerint 0,5, a szezonálisan kiigazított adatok alapján 0,4 százalékkal lett alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest.
A hosszú távú, fix bázison alapuló adatok szerint a 2021-es szinthez képest három éve nem voltak a pozitív tartományban a beruházások – hangsúlyozta Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője. Az idei első negyedévben több mint 19 százalékkal maradtak el az öt évvel ezelőtti szinttől és 2024 eleje óta minden negyedévben két számjegyű volt a lemaradás.
Összességében azonban folytatódott a tavalyi év második felében kezdődött trend, megállt a beruházási aktivitás zsugorodása – állt hozzá optimistán a friss adathoz Molnár Dániel. Bár azt a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője is kénytelen volt elismerni, hogy növekedési pályára nem tudott állni a szegmens.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is azt emelte ki, hogy bár az elmúlt évek visszaesése alapján akár örülhetnénk is annak, hogy nincs további érdemi csökkenés a beruházások volumenében, de ez most inkább csak egy nagyon alacsony szinten való stagnálást jelent – de remélhetőleg a gödör alját és innen már csak felfelé visz az út.
A KSH két ágazatot emelt ki, mint ahol a beruházási volumen leginkább csökkent: a feldolgozóipart és az ingatlanügyletek ágazatot. Az utóbbi Regős szerint talán abból a szempontból meglepő, hogy a lakásépítések száma már növekedni tudott. A feldolgozóipar csökkenése részben meglepő, részben nem. Abból a szempontból meglepő, hogy a jelentős állami támogatásokkal épülő nagyberuházások nem tudták felhúzni a volument, bár ezek közül már van ami véget ért, így a bázisban még megjelent, most már nem. A feldolgozóipari beruházások ugyanakkor már az előző negyedévekben is csökkentek és az ágazat egyébként is szenved, részben a magas energiaárak, részben az alacsony kereslet miatt. A bővülő beruházású ágazatok közül a KSH a szállítás, raktározás ágazatot emelte ki – itt már az előző negyedévben is nagy volt a növekedés a korábbi mérséklődések után.
Általánosságban a beruházásokat több tényező is visszafogja – mutatott rá a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Ilyenek például a hazánknak járó uniós források egy jelentős részének hiánya, az alacsony külső kereslet, aminek hiányában nem éri meg beruházni sok esetben, az állam és az önkormányzatok forráshiánya, illetve a magas piaci kamatkörnyezet, ami ha nem is riaszt el a beruházástól önmagában, de a befektetést vonzóbbá teheti. A magas beruházási (építőipari) árak szintén gátat szabnak a beruházásoknak, ám a forint erősödése segíthet, különösen is a gépberuházások esetében, hiszen így forintban számolva olcsóbbak lesznek a gépek – ez persze az inkább euróban működő nagy feldolgozóipari cégeket nem érinti. Az is igaz persze, hogy sok vállalkozásnál kialakult egyfajta támogatásfüggőség, azaz akkor ruháznak be, ha van rá állami vagy uniós támogatás. Az első negyedévben még a kedvezőtlen januári időjárás is fékezhette a beruházásokat, amint azt az építőipari adatnál is láttuk.
Molnár szerint a beruházási aktivitást visszafogja a vállalati szektor óvatossága, ami a gyenge külső keresletből, a jelentős szabad kapacitásokból, illetve a kilátásokhoz kapcsolódó bizonytalanságból fakad. Ezt csak részben tudják ellensúlyozni a Demján Sándor Program beruházásösztönzési forrásai, illetve a zajló nagyberuházások hatásai.
Továbbra is bizonytalanok a kilátások
Előretekintve, az idei év egészében már a beruházási aktivitás éves átlagban történő emelkedését várjuk – közölte az MGFÜ vezető elemzője. Mondván, a kereslet élénkülésén és az állami programokon (Lakhatási Tőkeprogram, Otthon Start Program) keresztül a lakásépítések, illetve az építőipari adatok nyomán az egyéb építmények építése is támogathatja a bővülést.
A kulcsterület ugyanakkor Molnár szerint a vállalati aktivitás lesz. Az elmúlt időszakban fokozatosan javult a vállalatok konjunktúraérzete, miközben a hitelezés is erősödött, jelentős részben a támogatott hitelprogramok (Széchenyi Kártya Program) eredményeként. Azonban a kilátások továbbra is bizonytalanok: egyrészt a külső kereslet (a német gazdaság elhúzódó válsága), másrészt az iráni háború nyomán kockázatként megjelenő energiaválság következtében, ami továbbra is óvatosságra intheti a döntéshozókat. Ezzel együtt is, ezen a területen már szintén fokozatos élénkülést várnak az MGFÜ-nél, amit tovább erősíthet, ha az év második felében beérkeznek az uniós források. Ezek közvetlen hatása viszont inkább csak az év végén, a jövő év elején jelentkezhet a gazdaságban – véli Molnár.
De a második negyedévben még Regős sem számít a beruházási volumen javulására. Ő is úgy véli, a hazánknak járó uniós forrásokhoz való hozzáférés, illetve a pozitívabb vállalkozói konjunktúraérzet segíthetik a beruházásokat, míg az iráni háború okozta magasabb energiaár és alacsonyabb kereslet fékezhetik az invesztíciók volumenét.
A következő időszakban a kiadott építési engedélyek száma alapján a lakásfejlesztések; a folyamatban lévő nagyberuházások, például a CATL-, a BYD-gyár hozzájárulhat a beruházások növekedéséhez – véli a K&H vezető makrogazdasági elemzője. Valamint az uniós források felhasználása és a nagy állami infrastrukturális beruhuzások – mondjuk az autópálya-korszerűsítések és a várható vasútfejlesztések – szintén segíthetik a beruházásokat, hogy kijöjjenek a gödörből. A mostani kilátások szerint Németh arra számít, hogy 2026-ban a beruházások 2-3 százalékkal haladhatják meg a tavaly szintet.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
