A GKI Gazdaságkutató Zrt. az új magyar kormány előtt álló rövid- és hosszútávú gazdasági kihívásokat bemutató sorozatában most a magyarországi bérszínvonallal foglalkozott, európai összevetésben. A 24.hu portál erről szóló beszámolója alapján a szakértők megállapították, hogy jelentősen nőttek ugyan a magyar bérek, de a bérfelzárkózáshoz ez sem volt elég, ráadásul jelentkezik még egy nagy probléma.
A 2025-ös adatok alapján a magyar éves bruttó átlagbér 21,3 ezer euró volt, amivel Szlovákiát megelőztük, de elmaradtunk Csehországtól és Lengyelországtól.
A vizsgált országok között a minimálbér szintje a második, az átlagos bérszint pedig a 3. legalacsonyabb érték az Unióban.
Komoly akadályok tornyosulnak
Ez azt jelenti, hogya magyar bérszint az uniós országokhoz képest jelentős lemaradást mutat,vagyis lenne tér a felzárkózásra. A GKI összességében azt írja,a 2010-2026 közötti reálbéremelkedés nem volt elég a bérfelzárkóztatáshoz,
ugyanakkor a további folytatás előtt jelentős akadályok állnak.
A következő időszak fő kérdése ezért az lesz, hogy a béremelések tudják-e úgy támogatni a bérfelzárkózást, hogy közben ne terheljék túl a vállalatokat és ne veszélyeztessék a foglalkoztatás stabilitását. A megoldás szerintük a vállalati termelékenység növelése, mert ez alapozza meg a bérszínvonal uniós átlagnál gyorsabb emelkedését.
