A brit kormány szerdán döntött úgy, hogy a világ többi országához hasonlóan részben állami kézbe veszi az ország bankjait. A nyolc legnagyobb pénzintézetnek felajánlott 50 milliárd fontos gyorssegélyért cserébe az állam kisebbségi tulajdonrészt kap, az elemző szerint 30 százaléknyi tulajdont kaphat a brit állam ennyi pénzért.
A brit kormány a négy legnagyobb banknak, a Royal Bank of Scotlandnek a Barclaysnak, a Lloydsnak és az HBOS-nak, valamint további négy pénzintézetnek nyújt segélyt az 50 milliárd fontos keretből, emellett 250 milliárd fontnyi hitelt is garantál a bankoknak, valamint 200 milliárd fontra emeli a Bank of England által kihelyezhető keretet - mindezt Gordon Brown miniszterelnök és Alistair Darling pénzügyminiszter jelentették be szerdán.
"Az állami beavatkozás ellenére továbbra is csődközelben lesznek a brit bankok, ráadásul a lépés hátránya, hogy a brit állam a segélyért cserébe 20-30 százalékos tulajdonrészt szerezhet a pénzintézetekben" - olvasható Stanford C. Bernstein csütörtökön kiadott elemzésében.
A világ kormányai sorra döntenek arról, hogy valamilyen módon beavatkoznak a bankok megmentése érdekében. A legjelentősebb az amerikai kormány 700 milliárd dolláros mentőcsomagja volt, mely eredetileg a bankok megbízhatatlan hiteleit vásárolta volna fel. Csütörtökön megjelent pletykák szerint azonban már az Egyesült Államok is gondolkodik azon, hogy inkább tulajdonrészért cserébe segítene a bankokon.
A brit bankpiacon ma emelkedtek a részvényárak, a Royal Bank of Scotland árfolyama például 18 százalékkal ugrott meg, ezzel a heti esését 43 százalékra "mérsékelte" a vállalat. Az HBOS árfolyama 31 százalékkal emelkedett délelőttig, míg a Lloyds 8,3 százalékkal volt drágább, mint szerdán.
A Bloomberg adatai szerint a hitelválság kirobbanása óta a világ bankjai 592 milliárd dollárnyi veszteséget írtak le, miközben csak 442,5 milliárd dollár friss tőkét vontak be. Ez is azt mutatja, hogy a pénzügyi cégeknek további feltőkésítésre van szükségük ahhoz, hogy megnyugodhassanak a piacok.
A Bernstein becslése szerint a kormány 20 milliárd fontot költ majd a négy legnagyobb bank tőkeemelésére, ebből 8 milliárdot a Royal Bank of Scotland kaphat, a Barclays és az HBOS 5 milliárd fonthoz juthat, míg a Lloyds mintegy 2,5 milliárd friss tőkére számíthat. Az elemzők szerint ezért cserébe az RBS 35 százaléka, a Barclays és az HBOS 25-25 százaléka és a Lloyds 20 százaléka kerülhet állami kézbe.
A legnagyobb európai bank, az HSBC szerdán bejelentette, hogy nem kér a brit segélycsomagból, mivel el van látva forrásokkal. A londoni székhelyű Standard Chartered bank profitjának nagy részét Ázsiában szerzi, így szintén nincs szüksége az állami segítségre, míg az Abbey bank tulajdonosa, a spanyol Banco Santander szintén bejelentette, hogy nem kér a brit államtól segítséget.
A londoni bankközi kamatszint, a Libor szerdán tovább emelkedett 5,38 százalékra, ami azt jelenti, hogy a bankok nehezebben jutnak forráshoz, ez pedig megdrágítja a hiteleket az ügyfelek számára.
